Márton Áron-emlékévet hirdetett meg néhány nappal ezelőtt a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága. Az egész magyarságra kiterjedő emlékév 2015. december 24-én kezdődik és 2016. december 24-én zárul. Márton Áron erdélyi püspök személye nemcsak az erdélyi katolikusokhoz, hanem minden magyarhoz köthető, és bármely felekezethez tartozó ember példaképe lehet – hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár az emlékév meghirdetésekor. Az emlékév azért indul december 24-én, mert XI. Piusz pápa 1938-ban éppen december 24-én nevezte ki Márton Áront püspökké, ezért került be a püspöki címerbe a betlehemi csillag is. A nemzetpolitikai államtitkárság az emlékév világi fővédnökének Áder János köztársasági elnököt, egyházi fővédnökének Jakubinyi György gyulafehérvári érseket kérte fel, és a rendezvénysorozat finanszírozására 80 millió forintot különített el. A tervezett rendezvények között jubileumi konferenciák, rendhagyó történelemórák és fiataloknak szóló vetélkedők szerepelnek. Az egyik kiemelt dátum 2016. augusztus 28-a lesz, Áron püspök születésének 120. évfordulója, amikor a világ összes magyar templomában megemlékeznének Márton Áronról és a déli harangszó neki is szólna. Ugyanezen a napon Csíkszentdomokoson, a Márton Áron Múzeummal közösen emlékkonferenciát tartanak, és szeptember 29-én – Márton Áron halálának évfordulóján – Gyulafehérváron szintén lesz egy tanácskozás. Kissé rövid az idő – Az emlékév bejelentése előtti napon keresett meg Gaal Gergely, a rendezvények koordinálására létrejött programbizottság elnöke és Tóth László főreferens, és kértek fel együttműködésre – mondta Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum vezetője. – Azt javasoltam, hogy elsősorban a megkezdett projekteket folytassuk, hisz sok ilyen van: zarándoklatok, konferenciák, forráskiadvány a Szekuritáté megfigyelési irataiból, mi a tavalyi diákvetélkedő tapasztalatai alapján különböző ifjúsági programokat szerveznénk és nyári egyetemet... Hogy mindezekből mit támogat majd a nemzetpolitikai államtitkárság, még nem tudjuk. Reménykedünk, hogy sikerül megfelelő tartalommal megtölteni az évet, hiszen rövid az idő a tervezésre, máris indul az emlékév. Ezért úgy gondolom, inkább az év második felében lesznek jelentősebb események. Mindenképpen örvendünk a kezdeményezésnek. Hasonlóan vélekedett Msgr. dr. Kovács Gergely egyházjogász, Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátora is, akit arról kérdeztünk, hogyan vesz részt az emlékév folyamatában a Gyulafehérvári Érsekség? – Örvendek, hogy a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága fontosnak tartja Márton Áron püspök életét és példáját minél több emberhez eljuttatni. Az emlékévről csak a meghirdetés után szereztem tudomást, jelenleg is csak annyit tudok róla, amennyi az államtitkárság honlapján megjelent. A hivatalos bejelentés után két nappal beszéltem telefonon a programbizottság elnökével, Gaal Gergellyel. Az ő kérésére részletes tájékoztatást küldtem mindazokról a kezdeményezésekről, amelyek a főegyházmegyében – az emlékév meghirdetésétől függetlenül és azt megelőzően – már folyamatban vannak. Azokról a legfontosabb rendezvényekről, megemlékezésekről és elképzelésekről is tájékoztattam, amelyeket 2016-ra terveztünk. Egyelőre nem kaptam visszajelzést, hogy az általam felsoroltak közül bekerül-e, illetve mi kerülhet be a Márton Áron-emlékév keretébe, hol és milyen formában lehetséges együttműködés. – Volt már korábban is hasonló kezdeményezés? – Tudtommal eddig az érsekség nem hirdetett meg kifejezetten Márton Áron-emlékévet. Születésének 100. évfordulójára jelent meg egy könyv (1996), halálának 25. évfordulóján, 2005-ben kapott hangsúlyosan teret a szeptember 29-i megemlékezés. A hit évében (2012–2013) igyekeztünk végig kiemelten odafigyelni Áron püspökre: „Márton Áronnal a hit évében” mottóval plakátokat nyomtattunk minden templom részére, és havonta egy-egy idézetet tettünk közzé az érsekség honlapján a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeummal közösen. 2014-ben a püspökké szentelés 75. évfordulójára emlékeztünk. Talán ezek voltak 1989 után a jelentősebb kezdeményezések. – Mi lehet egy ilyen emlékév hozadéka? Felgyorsulhat a nagy püspök szentté avatási ügye? – Legfontosabb követelménynek a minőséget tartom. Sok rendezvény helyett inkább kevesebbet, hogy legyen idő és mód jól előkészíteni azokat. Elengedhetetlen a tiszta és autentikus források használata. Sajnos, van példa arra, hogy esztétikus és szép kivitelezéshez pontatlanság társul. Nagyon fontos, hogy Áron püspök alakja és tanítása hitelesen jusson el mindenkihez. Ez különösen érvényes egy emlékévre, amelyre az emberek nemcsak kiemelten odafigyelnek, hanem értelemszerűen megbízható forrásként veszik. Meg vagyok győződve, hogy ha őszinte tisztelettel, önzetlen és lelkes tenni akarással fordul oda az emlékév Áron püspök alakjához és példájához, akkor nem maradnak el a jó gyümölcsök sem. Ezalatt nem a szentté avatási ügy felgyorsulását értem, de nem is ez az emlékév célja. Az autóm sem attól fog gyorsabban haladni, ha szélvédőit tisztán tartom és a fényszórók jók, de a biztonságos célba érést együttesen szolgálja mindaz, amit a gépkocsimért teszek. Mit is kívánhatnék mást, mint hogy sikerüljön a kitűzött célt megvalósítani: Áron püspök „életútját, alakját minél több emberhez és kiemelten a fiatalokhoz eljuttatni”. Daczó Katalin