Margit libái vezetéknek szállnak

Talán nincs is olyan katolikus hívő, aki kisgyerekként ne értette volna a „hozsanna a magasságban”-t úgy, hogy uzsonna a magasságban. Ám ennél jóval egyedibb gyöngyszemek is akadnak. Mosolyra, sőt könnyes nevetésre fakasztó sorok következnek farsang alkalmából A Szív 2018. december – 2019. januári számában megjelent írásból.

HN-információ
Becsült olvasási idő: 3 perc
Margit libái vezetéknek szállnak
Közös ima. Az ártatlanság nem vétek Fotó: László F. Csaba

A gyermeki fantázia ha­­tártalan, különösen olyan környezetben, ahol nemcsak a hallottak, hanem a látottak is nehezen érthetők. A szentmisében elhangzó szövegek és énekek rengeteg megmosolyogtató félrehallás táptalajául szolgálnak, bizonyára az olvasók családi legendáriumából is előhúzható néhány idevágó sztori. Már csak ismerősök körében érdeklődve is felleltünk egy hatalmas csokorra valót, ezeket tálaljuk most, ám előre jelezzük: néhány esetben akár blaszfémiának is érezhetők a leírtak, ha nem vesszük figyelembe, hogy ártatlan kisgyermekek agytekervényein keresztül születtek a sajátos félreértelmezések…
Az egyetemes könyörgések köréből is van mit említeni: „Tedd fogékonnyá szívünket…” helyett „Tedd folyékonnyá szívünket…”, illetve „Add, Urunk, hogy…” helyett „A durung, hogy…”, ám volt, akinek felolvasóként sikerült egy bájost bakiznia: „Kérjük, Urunk, az éhség és a gyomor megszüntetését!” Másnál arra is fény derült, ki az egyetlen feleség – és nem az illető saját édesanyjáról volt szó, a megfejtés a dicsőség zárómondatában keresendő: „Mert egyedül te vagy a Szent, te vagy az Úr, te vagy az egyetlen feleség…”


Hirdetés


Ám a szentmise állandó részei közül a Hiszekegy a legnagyobb aranybánya. Tulajdonképpen nincs is mit csodálkozni azon, hogy egy gyerek a templomban nem dolgozta fel, hogy Jézus született, de nem teremtmény, ebből aztán lett „született terem teremtmény” és „deremteremdetett” is. Szintén elfogadható, hogy egy kisgyerek nem gondolta, hogy Jézus kínhalált szenvedett, megelégedett annyival, hogy „kint halált szenvedett”. Ezt egyébként több helyről is hallottuk, ahogyan azt is, hogy „ő szólt a próféták szavába”. Másoknál pedig Krisztus „leszaladt a mennyből”, majd „alászállt a bokrokra”, hogy aztán eljöjjön onnan „itt élni élőket és holtakat”.
A kántor és a hívek által zengett énekek is gyakran adnak okot félreértésre. Tipikus példa a „Győzelemről énekeljen vadkelet és vadnyugat”, de ennek folytatása is félrecsúszhat: „Krisztus kenyér- s borszívével Úr s király a Föld felett”, netán „bús sirály a Föld felett”. De a magyar szentek himnuszába is állatok furakodtak be: hárman is említették, hogy „László királynak vitéz lova sánta”, aztán „Margit libái veszekedve szállnak” vagy „vezetéknek szállnak”, netán „szárnyverdesve szállnak”. De a „Rút bűneinket jóságoddal född be” is átalakult valakinél: „Rúd-bűneinket jóságoddal földbe”, másnak meg a sorvégi „Ó, ha csak ezt látnád!” fordult át erre: „Ó, ha csak ez látna!” Előkerült az is, hogy „Itt jelen vagyon elátkozott bárány”, valamint a „Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat” fals fordításai: „Krisztus nincs itt, Krisztus nem lát, Krisztus, Krisztus nincs tehát/mit csinálsz?” (Az igazi jelentés: „Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus vezérel.”)
 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!