Zsidó Ferenc, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője és Lövétei Lázár László költő-esszéíró mutatta be a márciusi lapszámot. Lövétei Lázár László A „fekvőrendőr”-Petőfi című kisesszéje volt a beszélgetés kiindulópontja, hiszen március 15-én tették közzé a YouTube-on látható videófelvételt. A beszélgetésen szó volt a 2020-as Szárhegyi Írótábor előadásairól is. Péter Ágnes beszámolója. Zsidó Ferenc ismertette a márciusi Székelyföld tartalmát: verssel jelentkezik Király László, Lackfi János, Bozsik Péter, Fellinger Károly, Kántor Zsolt, Boda Edit, Cseh Katalin, Ady András és Debreceny György. Prózát publikál Oravecz Imre, Medgyesi Emese, Bartusz-Dobosi László, Nagy Dániel és Száraz Pál. Továbbá a márciusi Székelyföldben olvasható Ferenczes István nekrológja Farkas Árpádról. A Literata Hungarica nevű rovatban található Lövétei Lázár László kisesszéje, A „fekvőrendőr”-Petőfi című. A Vox Populi című rovatban ezúttal egy politikatörténeti írás olvasható András Hangától A 2019-es romániai elnökválasztás második fordulója a Székelyföldön címmel. Az Aranyág rovatban Halász Péter „Mondanám is, nem is, igazán átallom...” című értekezése található, amelyben a paraszti világ szerelmi kultúrájáról ír Balázs Lajos Cérna és tű című kötete kapcsán. A folytatásban közlik a 2020-as Szárhegyi Írótábor fontosabb előadásainak szerkesztett változatát. Zsidó Ferenc megjegyezte: az írótábor egyik szellemi atyja épp Lövétei Lázár László, és az akkori tábor tematikája a fiatal irodalom a rendszerváltáskor volt. Mint mondta, a ’89-es pezsgésben megszülető rövidebb vagy hosszabb életű irodalmi folyóiratokat, periodikákat vették sorra az előadók. Markó Béla, Egyed Emese, Sánta Miriám, Tamás Dénes, Codău Annamária, Demeter Zsuzsa és Zsidó Ferenc előadásai olvashatók szerkesztett változatban. A lapszám Kritika rovatában Borsodi L. László Bozsik Péter Behódolt tartomány című kötetéről közöl kritikát, Biró Mónika-Anita pedig Olga Tokarczuk Hajtsad ekédet a holtak csontjain át című könyvéről értekezik. Hozzátette: a lapszámot Nicu Barb alkotásai illusztrálják. Lövétei Lázár László kiegészítette az ismertetőt: úgy véli, irodalomközpontú az e havi lapszám, és többek között örül annak, hogy megjelentek az írótáborban elhangzott előadások. Zsidó Ferenc az esszéírót kérdezte: mit mondhat a ma emberének Petőfi Sándor? Lövétei Lázár László ugyanis a fekvőrendőr metaforát használja Petőfire, ezáltal azt mondja, hogy minduntalan belebotlunk, hiszen kikerülhetetlen a magyar irodalomban. Lövétei Lázár László elmondta: a Petőfi Irodalmi Múzeumban nyílt egy kiállítás 2019-ben, amelynek címe Bolyongó üstökös ‒ A Petőfi-kultusz alakváltozatai volt. Ő akkor felkérésre írta meg ezt a szöveget, amelyet a kiállításmegnyitón olvasott fel, és leginkább személyes élményeit, történeteit osztja meg benne. A továbbiakban a beszélgetésen szó volt arról, hogy Petőfi nemcsak lírát, hanem prózát is írt: útirajzai Zsidó Ferenc szerint szellemesek, olykor szókimondók, amelyeket néha nyers stílusban írt meg Petőfi. Lövétei Lázár László úgy véli, érdekes, hogy az útirajzok közvetlen és őszinte megszólalásmódjával mennyire ellentétben áll Petőfi egyetlen regénye, A hóhér kötele. ‒ Lehet gondolkodni azon, hogy amikor Petőfi magának írja az útinaplókat, akkor káprázatosan jó és hiteles, de amikor regényt ír, akkor töri a nyelvet. Ebből talán az a következtetés vonható le, hogy ha meg akar felelni az ember bármilyen elvárásnak, akkor abból soha nem születik jó eredmény – mondta az esszéíró. Ezt követően a 2020-as Szárhegyi Írótábor előadásairól is szó esett: Zsidó Ferenc kérdésére válaszolva Lövétei Lázár László elmondta, sikerült releváns módon hozzászólni az akkori tábor témájához. Zsidó Ferenc szerint sikerült átfogó képet alkotni a tábor témájáról az előadások szerkesztett változataival: ‒ Azt hiszem, hogy ez mérvadó blokk lett arról, hogy a 90-es években milyen volt a fiatal irodalom – zárta a beszélgetést a főszerkesztő.