A minap hatályba lépett 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet kapcsán tegnapi lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy az nem csupán a jövő esztendei közszférai bérezést szabályozza, hanem jócskán „belegázol” számos jogszabályba. Ez azt jelenti, hogy kormányrendeletek, sürgősségi kormányrendeletek, valamint törvények egyes előírásait módosította és egészítette ki. Ebbe belefoglaltatik az is, hogy bizonyos határidőket elnapoltak, amire vonatkozóan tételesen utal a kormányrendelet címe is. [caption id="attachment_18814" align="aligncenter" width="620"] Vasile Dancu: fognak jönni rossz hírek is...[/caption] A szóban forgó módosító és kiegészítő előírásoknak, s azon belül a határidő-elnapolásoknak nem mindenki fog örvendeni, sőt. Nem, mert vannak olyan esetek is, amikor a határidő-elnapolás olyan adóterhek fenntartását jelenti, amelyekről annak idején azt állították a jogalkotók, hogy bevezetésükre csak időlegesen kerül sor. Ugyanakkor azonban vannak olyan határidő-kitolások is, amelyek szinte megmagyarázhatatlanok és a költségvetés bevételei esetleges gyarapodása szempontjából sem nevezhetők szerencsésnek. Megemlítendő továbbá az is, hogy vannak másabb jellegű, esetenként jelentős módosítások is, például a szolgálati (a katonai) nyugdíjakra vonatkozó törvénnyel, a 2015/223-as törvénnyel kapcsolatosan. Egyébként áttanulmányozva ezt a kormányrendeletet akaratlanul is eszünkbe jutott Vasile Dâncu kormányfőhelyettesnek az a minapi intelme, miszerint „lesznek népszerűtlen intézkedések”, mármint a kormány részéről. Egy évről volt szó, több lett belőle… A 2013-as esztendő elején jelent meg több olyan jogszabály, amelyek révén bevezetésre kerültek országunkban is az úgynevezett különadók. De lássuk, miről is van szó. A 2013/5-ös kormányrendelet révén különadót állapítottak meg az elektromos energetikai és a földgáz szektorban kifejtett monopol jellegű tevékenységekre. Akkor arról volt szó, hogy azt csak a 2013-as esztendőben fogják alkalmazni. De utólag évi rendszerességgel meghosszabbították, legutóbb 2015. december 31-ig. A most hatályba lépett 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet értelmében ezt az adót továbbra is fizetniük kell az érintett cégeknek el egészen 2016. december 31-ig. Hasonlóképpen kitolták 2016. december 31-ig annak a különadónak a befizetési kötelezettségét, amelyet a 2013/6-os kormányrendelettel vezettek be, s amely a természeti erőforrások kitermelésének megadózását jelenti (másabbakét, mint a földgáz). Ennek esetében is eredetileg úgy tervezték, hogy csak a bevezetés évében fogják alkalmazni, de utólag a határidőt a mindenkori kormány elnapolta. És van még egy ilyen különadó, nevezetesen az, amelyiket a gázár-liberalizálásból származó pótlólagos jövedelemre vetettek ki a 2013/7-es kormányrendelet értelmében. Hasonló utat járt be ez az adó is, mint a többi különadó, s a legfrissebb rendelkezés értelmében az fizetendő lesz a jövő esztendő folyamán is, mármint a jogszabály előírásaival érintett cégek által. A határidők elnapolása kapcsán utalhatunk egy másabb jellegű jogszabályozásra is, nevezetesen a nyugdíjasok, valamint a háborús veteránok és hadiözvegyek utazási dokumentumaira vonatkozó 2011/8-as, illetve 2013/4-es kormányrendeletekre. Ezek értelmében a jelenlegi dokumentumokat már rég fel kellett volna váltaniuk a bankkártyához hasonló kártyáknak, de a vonatkozó határidőt már többször is elnapolták a mostani kormányrendelettel újólag, nevezetesen 2017. január 1-jéig. Pénztárgép-kálvária Több mint 15 évvel ezelőtt jelent meg az a jogszabály, amely értelmében kötelezték a piaci szereplőket, a cégeket, a vállalkozásokat a fiskális pénztárgépek használatára. Az 1999/28-as sürgősségi kormányrendeletről van szó. Annak indokoltságát nemigen vitatta senki, s a nemzetközi tapasztalatok is igazolták létjogosultságát, lévén, hogy az elektronikus pénztárgépek kötelező használata hozzájárult az adóelkerülések megfékezéséhez, a pénzügyi fegyelem megszilárdításához. Hazai viszonylatban sajátos utat járt be ez a jogszabály, s mondjuk ezt mindenekelőtt annak okán, hogy hatályba lépését követően tizennyolcszor módosították és egészítették ki. Most már tizenkilencedikszer, ugyanis a minap hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet érinti a pénztárgépek kötelező használatával kapcsolatos jogszabályozási előírásokat is. Nevezetesen azokat az előírásokat és határidőket, amelyek az új típusú elektronikus fiskális pénztárgépekkel kapcsolatosak, azokkal, amelyeket rá kell kapcsolni majd az országos informatikai rendszerre. Erre vonatkozóan amúgy a 2014/91-es sürgősségi kormányrendelet tartalmaz előírásokat, jogszabály, amely révén módosították és kiegészítették a már említett 1999/28-as sürgősségi kormányrendeletet. A most megjelent sürgősségi kormányrendelet egyrészt módosította ez utóbbit, valamint a 2014/91-es sürgősségi kormányrendeletet is. Így például az eddig érvényes jogszabályozás szerint a fiskális elektronikus pénztárgépeknek az országos informatikai rendszerre való rákapcsolás módszertani normáit az Országos Adóügynökségnek (ANAF) 2017. augusztus 1-jéig kellett volna jóváhagynia, de a mostani kormányrendelettel ezt a határidőt kitoltál 2018. február 1-jére. Az új típusú pénztárgépek forgalomba hozására való engedélyeket 2016. július 1-jéig kellett volna kibocsátani, de ezt a határidőt most kitolták 2017. június 1-jére. Ha emlékezetünk nem csal, 2015-ben az új típusú pénztárgépek bevezetésének és alkalmazásának „menetrendjét” átdolgozták olyan értelemben, hogy egyes határidőket előbbre hoztak. A mostani kormányrendelettel azonban visszakoztak. Ez azt jelenti, hogy a 2015/267-es törvénnyel jóváhagyott 2014/91-es sürgősségi kormányrendeletben feltüntetett határidők ismét módosulnak. Nem térnénk ki részletesen az új menetrend ismertetésére, csupán példázódnánk. Az eddig hatályos előírások értelmében 2016. július 1-jétől megtiltódik a jelenleg használatos pénztárgépek forgalmazása. Igen ám, de a most megjelent sürgősségi kormányrendelet értelmében ez a tiltás csak 2017. január 1-jétől válik hatályossá. Továbbá: nem egészen ezelőtt egy héttel még úgy tudtuk, hogy a kis adófizetői kategóriába tartozó gazdasági ügynökök 2017. május 1-jétől lesznek kötelezettek az új típusú elektronikus pénztárgépek használatára. Most viszont a kormányrendeletet elolvasva arról értesültünk, hogy csak 2017. november 1-jétől. Az új típusú pénztárgépek bevezetésével és használatával kapcsolatos módszertani normáknak tulajdonképpen már eddig meg kellett volna jelenniük, de most fellélegezhet a pénzügyminisztérium, ugyanis az újabb határidő 2016. június 30. Refinanszírozás törölve Márciusban jelent meg a 2015/2-es sürgősségi kormányrendelet, amely révén újólag módosították és kiegészítették az első lakásra vonatkozó programmal kapcsolatos 2009/60-as sürgősségi kormányrendelet egyes előírásait is. Ez a jogszabály lehetővé tette azt is, hogy az első lakás program finanszírozási feltételei közepette egy újabb lakást meg lehessen vásárolni vagy építeni. Ezt azért tartoták indokoltnak, hogy lehetőséget teremtsenek főleg családosok számára, hogy anyagi helyzetük javulása közepette nagyobb lakáshoz vagy lakóházhoz juthassanak. Úgy tudni, hogy az azóta eltelt hónapok során országszerte viszonylag sokan éltek a második lakás megvásárlására kínálkozó lehetőséggel. A 2015/2-es sürgősségi kormányrendelet által bevezetett egyik új szakasz értelmében a program keretében nyújtott második hitel révén lehetőség teremtődött a refinanszírozásra is. Nos, a minap megjelent 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet révén kiiktatták a jogszabály szövegéből a refinanszírozás lehetőségét. Következésképpen csak akkor kerülhet sor a program keretében a második lakás megvásárlására vagy felépítésére, ha az eredeti hitel felszámolására sor kerül az új szerződés megkötéséig. Az eddigi előírások értelmében a garanciák éves értékhatárát, azok nyújtásának feltételeit, valamint a garanciák vagyonkezelési szabályait a kormányhatározattal jóváhagyott normákkal állapítják meg. Ez az előírás is módosult olyan értelemben, hogy az éves határértékek ügykezelése is bekerült a kormány hatáskörébe. De ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy a Hivatalos Közlöny december 14-i számában jelent meg a 2015/962-es kormányhatározat, amely értelmében a 2015-ös esztendőre a kibocsátható garanciák határát pótlólagosan megemelik 200 millió lejjel. Erre azért volt szükség, mert állítólag az első lakás program keretében benyújtott ügycsomók ügyintézése elakadt a garanciakeret kimerülése okán. Az viszont megkérdőjelezhető, hogy az esztendő végéig hátralévő tíz munkanap alatt sikerül-e a hitelfolyósítási szerződéseket megkötni. Több mint bizonyos, hogy nem, s ezzel számolt a kormány is, ugyanis a kormányhatározatban az is szerepel, hogy amennyiben december 31-ig nem kerülne sor a felhasználásra, a fennmaradó összeg rendelkezésre áll 2016. január 31-ével bezárólag. Ilyenképpen pedig a kormány máris élt azzal a jogkörével, amelyet megteremtett számára a 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet. Hecser Zoltán