Mohayné Katanics Mária emlékére
2017. január 23-án 88 éves korában elhunyt Mohayné Katanics Mária Liszt-díjas, Bartók–Pásztory-díjas karnagy, zenetanár, a Magyar Köztársaság Kiskeresztje kitüntetettje, az ELTE Zenei Tanszék egykori tanára.
Így szól a szomorú hivatalos hír, amely nem képes kifejezni a magyar zenei élet, a kórusélet hatalmas veszteségét, azt a tényt, hogy a legendás nagy karvezető- és tanárgeneráció talán egyik legkülönlegesebb egyénisége ment el. Utolsó munkahelye volt az ELTE Zenei Tanszék, ahol 1990-től 2002-ig tanított, de nyugdíjba menetele után is még évekig tartott kurzusokat. Aki valaha énekelt a keze alatt, aki valaha megtapasztalta senkihez nem hasonlítható szuggesztív erejét, finom érzékenységét, amely hihetetlen erővel tudott párosulni, soha nem felejti el.
Mohayné Katanics Mária 1929. április 20-án született Baján, ott fejezte be középiskoláit 1948-ban. 1948 és 1952 között a budapesti Zeneakadémián végezte el a középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszakot. Tanárai többek között Ádám Jenő, Bárdos Lajos, Horusitzky Zoltán, Kodály Zoltán, Vásárhelyi Zoltán, Werner Alajos voltak.
1952–1959 között a cinkotai (akkor) Teleki Blanka Tanítóképzőben tanított, közben Lajtha László mellett dolgozott népzenegyűjtőként. Aktív tagja volt a Mátyás-templom Bárdos Lajos vezette kórusának és a Forrai Miklós vezetésével működő Budapesti Kórusnak.
1959 és 1972 között énektanár volt a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. Itt alapította meg 1959 őszén a későbbi legendás Szilágyi Erzsébet Nőikart, amely fennállása öt évtizede alatt itthon és Európa számos országában aratott sikereket és nyert díjakat. Kórusának tagjait nem csupán zenére nevelte, hanem emberségre is. Figyelemre méltó, hogy a „Szilágyi”-ból mintegy hatvanan lettek hivatásos muzsikusok, előadóművészek, köztük Csengery Adrienne operaénekes, Dévai Nagy Kamilla énekes, Eckhardt Mária, a Liszt Múzeum igazgatója, Halász Judit énekesnő, színésznő, és Kollár Éva, a Monteverdi Kórus alapítója, az ELTE Zenei Tanszék egykori tanszékvezetője.
1972-től 1984-ig énektanár volt a Marczibányi téri Ének-Zenei Általános Iskolában (amely később Kodály Zoltán nevét vette fel). 1960-tól gyakorló vezető tanára volt a Zeneakadémiának. Japán, amerikai és számos más országból látogatták óráit a Kodály-módszert tanulmányozó énektanárok, szakvezetők. Közben tanított számos tanfolyamon, nyári egyetemen, továbbképzésen itthon és külföldön.
1984-ben rövid ideig a Patrona Hungariae Katolikus Gimnáziumban, tanított, majd még ugyanabban az évben a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolára (ma: Apor Vilmos Fóiskola, Vác) került, ezzel párhuzamosan pedig 1990–2002 között az ELTE Zenei Tanszékének tanáraként működött. Az ország minden sarkába hívták rendszeresen továbbképző előadásokat tartani, zsűrizni – s nem utolsósorban: vezényelni. Évekig rendszeres vendégkarnagy volt a Magyar Rádió Énekkaránál, több hangversenyen vezényelte a Nemzeti Énekkart. Japánban kétszer, az Egyesült Államokban nyolcszor volt vendégtanár. Két könyve jelent nagy segítséget az ország karvezetőinek, a jövendő énektanár generációjának (Bartók 27 egyneműkara, 1982; Válogatás Kodály kórusműveiből, 1986). Számos rádióelőadás, beszélgetés őrzi a hangját és koncertfelvétel a mozdulatait, de hanglemez sajnos csak amatőr munkában készült Vele és kórusával.
Mohayné Katanics Mária nagy tehetségű muzsikus, és nagy hatású tanáregyéniség volt. Breuer János így ír róla: „a legmélyebben átélt szellem mágusa, ki karnagyként énekkarát, hallgatóit egyaránt rabul ejti”.
Emlékét őrizzük!
Mindszenty Zsuzsanna,
(ELTE BTK Zenei Tanszék)
*
Családja közlése szerint Mohayné Katanics Máriát 2017. február 9-én 14.30-kor kísérik utolsó útjára a Farkasréti temető központi ravatalozójából (Makovecz-terem). Utána 17 órakor hálaadó szentmisét tartanak a Belvárosi Nagyboldogasszony-templomban (V. ker., Március 15. tér). 18 órától a templommal szomszédos Sapientia Főiskola emeleti aulája ad helyet az őreá emlékezőknek a közös együttlétre.