Hétfőn délelőtt került sor a Makroprudenciális Felügyeleti Országos Bizottság (CNSM) tanácsának esedékes ülésére. Ilyenképpen akarva, nem akarva Mugur Isărescu, a jegybank elnöke találkozott egyik „ellenlábasával” is, Eugen Teodorovici pénzügyminiszterrel. A megvitatott napirendekkel kapcsolatosan annyit tudni, hogy az ülés keretében ismertették a jegybanknak a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet révén bevezetett, a pénzügyi aktívákra vonatkozó illeték hatásmechanizmusát a hitelezési tevékenységre és a gazdasági növekedésre nézve. Szűkszavú sajtóközlemény látott napvilágot a több mint háromórás ülés munkálatá­ról, s abban csupán csak utalás van a szóban forgó tanulmányra, anélkül, hogy részleteznék annak tartalmát, következtetéseit. Arról sem tesznek említést, hogy másabb kérdéskörök napirenden voltak-e, kerültek-e vagy sem, mint ahogy arról sem, hogy az ülést megelőzően vagy azt követően sor került-e négy szem közti megbeszélésre a jegybank kormányzója és a pénzügyminiszter között. Ilyen összefüggésben emlékeztetnénk arra, hogy a múlt héten mindkettőjüket a szenátusba invitálta Daniel Zamfir, az ALDE honatyája, a gazdasági szakbizottság elnöke, de Isărescu eljárásbeli visszásságokra hivatkozva megtagadta a részvételt, de Teodorovici megjelent és elbeszélgetett a szakbizottság jelen lévő tagjaival. Így elmaradt az a tisztázó jellegű megbeszélés, amely a ROBOR és a hovatovább kedvezőtlen lej/euró árfolyam alakulását „járta volna körül”. Egyébként a pénzügyminiszter meglátása szerint a ROBOR nem átlátható, és vannak olyan jelek, miszerint azt manipulálják. Hozzáfűzte azt is, hogy a jegybank és számos pénzpiaci elemző által kifogásolt és ellenzett illeték bevezetésének „egy tisztességtelen gyakorlat elbátortalanítása” lenne a célja. Visszatérve a CNSM tanácsának hétfői ülésére, utalnunk kell arra, hogy annak során érdembeli döntés nem született, de elhatározták, hogy a testület technikai bizottsága keretében egy munkacsoportot hoznak létre, amelyben helyet kapnak mind a pénzügyminisztérium, mind a jegybank képviselői. A szóban forgó munkacsoport által megfogalmazott konklúziók megvitatására a CNSM következő ülésén kerül sor, amely február 18-án lesz esedékes. Lehet azt követően azt is megtudhatjuk, hogy Isărescu és Teodorovici álláspontjai közelebb kerültek-e egymáshoz vagy sem… Meglepő bejelentés Még a CNSM tanácsának munkálatai folytak, amikor a kormányfő, illetve a kormány mindenható szürke eminenciája meglepő bejelentéssel rukkolt ki: „a ROBOR-t ki kell iktatni vagy meg kell változtatni annak számítási módját”. Ez a kijelentés azért is meglepő, mert a ROBOR-t mesterségesen nem lehet felszámolni, sem kiiktatni. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy azt a pénz, a pénzpiac diktálja. Ezért is reagált igen hevesen Vâlcov „ötletére” Dan Suciu, a jegybank szóvivője, aki többek között arra figyelmeztetett, hogy az ilyen jellegű meglátások nem jelentenek egyebet, mint a monetáris piac működési módjának „megkérdőjelezését”. Hozzáfűzte azt is: „A Román Nemzeti Bank tárgyalásokat folytat a közpénzügyi minisztériummal, és nem értem, hogy milyen minőségben avatkozik közbe Vâlcov úr.” Mi sem értjük… Vâlcov talán a lehető legrosszabb pillanatban állt elő a szakértők által is több mint vitatható javaslatával, még akkor is, ha azt hangoztatta, hogy „számunkra az érdek a kamatok felére való csökkenése”. Egyébként pénzpiaci elemzők szerint a banki részvények értékének hétfői tőzsdei megemelkedése hátterében az állhat, hogy elnapolódtak a tárgyalások a jegybank és a pénzügyminisztérium között. Hecser Zoltán