Táncházas babonák címmel tartott előadást Pávai István népzenekutató, egyetemi oktató a Hagyományok Háza által szervezett szabadegyetemen, Mikházán. A szervezők szerint a szabadegyetem fontos témája az adminisztratív, pályázatos tanácsadás mellett a például szolgáló gyakorlatok bemutatása az élő hagyományátadás minden szintjén, a professzionális intézményektől a civil szerveződésekig. A kulturális programoknak a Csűrszínház biztosított teret. A táncházmozgalomhoz fűződő téveszmékről tartott előadást is, akárcsak a többi előadást a szakmai közönségnek szánták elsősorban a szervezők, de bárki érdeklődő bekapcsolódhatott a programba, így a Hagyományok Háza erdélyi és budapesti munkatársai mellett népzenészek, táncosok, szokáskutatók is részt vettek az előadáson. – Jó hangulat volt, sokan hozzászóltak – osztotta meg tapasztalatait az előadó. A Hargita Népe kérdéseire válaszolva elmondta, hogy jó érzés volt a hosszú bezártság után népes közönség előtt előadni. – A járvány nagyon visszafogott engem, még szerencse, hogy tavaly januárban bemutathattuk Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaságnál meg a folklórintézetben Szenik Ilona gyűjtéseit tartalmazó munkát, így egyszer eljöhettem Erdélybe – jegyezte meg Pávai István. Mint mondta, évente négy-öt alkalommal hazalátogat, rendezvényeken vesz részt, előadásokat tart. – Remélem, hogy a járványnak az esetleges negyedik hulláma nem húzza keresztül terveinket, s idén megtarthatjuk a tervezett előadásokat, koncerteket – mondta a népzenekutató. Emlékeztetett, hogy ősszel mindig részt vesz a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által szervezett csíkszeredai Erdélyi Prímástalálkozón. – Most lenne ott egy olyan koncert is, amin az én gyűjtéseimből készített válogatás hangzik el – bocsátotta előre –, így nagy örömmel mennék oda, találkozni, együtt dolgozni a barátaimmal, a régi és fiatalabb tanítványaimmal. Pávai István azt is elmondta, hogy a Barozda Együttessel is vannak még terveik. – A Hargita Megyei Kulturális Központ hívott minket, mivel elmaradt korábban a szereplésünk, most nem a régizene fesztiválra, hanem szeptember utolsó, október első napjaiban leszünk itt és egy lemezbemutatónk lesz Kájoni és a népzene címmel. És mivelhogy közben a Barozna negyvenöt éves, így a 45 év munkásságából is lesz válogatás, tehát nem csak a lemezről hallhatnak a koncerten – fűzte hozzá. Mint mondta, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen terveznek fellépni ezzel a műsorral. A Hagyományok Háza második alkalommal tartja szabadegyetemét Mikházán. Az egész napos eseményen az érdeklődők a gazdag kulturális program mellett a hagyományápolás gyakorlati kérdéseivel ismerkedhetnek. Az elmúlt évi kihagyás után a szervezők az eseménybe az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítványt és a stratégiai civil partnereket, csakúgy, mint a romániai hivatásos együtteseket is bevonják. A program fontos témája az adminisztratív, pályázatos tanácsadás mellett a például szolgáló gyakorlatok bemutatása az élő hagyományátadás minden szintjén, a professzionális intézményektől a civil szerveződésekig. A kulturális programokat a Csűrszínházban tekinthetik meg az egybegyűltek. A részletekről Sándor Ildikó, az Intézmény Népművészeti Módszertani Műhelyének vezetője tájékoztatott. – Az idei mikházi programunkra hatással van a járványhelyzet, mivel a szervezés kezdetén még csak egynapos nagyrendezvényekben lehetett gondolkodni, így az eseményt – mértéktartó, de gazdag programmal – augusztus 8-ára időzítettük. A Csűrszínházban – a szélesebb érdeklődői kör számára – nemcsak a tartalmukban érdekes, de újrahasznosítható munkaforma módszereket mutatunk be. Itt említhetem példaként a digitális múzeumpedagógiát és az Országos Népművészeti Kiállítás virtuálisan elérhető változatát, vagy a népszerű Folkkocsmakvízt. Az utóbbi kiváló játék, de egyben ötletet is ad egy új, népszerűsítő formára. Esti főprogramként a Maros Művészegyüttes: Közös kincs című előadását élvezheti a közönség. A gyermekekkel érkezőknek kézműves foglalkozásokat és gyermektáncházat tudunk ajánlani. Mint mondta, a nagyprogrammal párhuzamosan – szűkebb körnek, így az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, s a magyarországi és Kárpát-medencei Hálózat szakembereinek szánva – igen intenzív szakmai programot kínálnak, hogy az ott szerzett tapasztalatokat későbbi munkájuk során hasznosíthassák. A paletta igen széles, kiemelem a kulturális marketinget, a rendezvényszervezést, a turnék lebonyolítását, de a résztvevők értékes információkat kaphatnak a népművészeti tevékenység speciális területeiről, mint például a zsűrizés és a minősítés. – Szeretnénk, ha a szabadegyetem egy fontos szakmai fórummá fejlődne, így az egész Kárpát-medencéből várunk szakembereket, s Erdély különböző részeiről is érkeznek néptánc-, zeneoktatással foglalkozó csoportok vezetői, pedagógusai, s a néphagyomány iránt aktívan érdeklődő magánszemélyek is – fűzte hozzá.

Sarány István