A magyarországi ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke múlt szombaton szervezte a 19. Kárpát-medencei Kossuth-szónokverseny második fordulóját. Az előző évekhez hasonlóan most is képviselte magát a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Kara, idén Antal Tünde személyében. [caption id="attachment_79917" align="aligncenter" width="1000"] Hubbes László és Antal Tünde[/caption] A verseny célja az anyanyelvi kultúra fenntartása, fejlesztése és terjesztése. A versenyzők létszámát tekintve idén is húsznál több jelentkező vett részt a Kárpát-medence minden sarkából, többek között Kárpátaljáról, Felvidékről, és természetesen Erdélyből is. A szónokverseny két fordulóból állt: az első forduló témája Kányádi Sándor Valaki jár a fák hegyén című versének alábbi következő sora volt: „csak az nem fél, kit a remény már végképp magára hagyott.” A versenyzők előre megírt szöveget adtak elő az első fordulóban, míg a második forduló feladata improvizációra épült. A Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karát idén Antal Tünde harmadéves kommunikáció és PR-szakos hallgató képviselte, aki szép kiejtésével, beszédével elnyerte a Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány különdíját. A versenyre való jelentkezéséről, az elért helyezéséről, illetve jövőbeni terveiről is faggattuk. – Kihívásnak tekintettem ezt a versenyt, olyan ember vagyok, aki szereti a kihívásokat. Hiszek a megérzésekben. Valamiért azt éreztem, nekem ott kell lennem. Igazából azt sem tudtam, van-e tehetségem hozzá, hisz korábban ilyen jellegű versenyen nem vettem részt – fogalmazott Tünde. Elmondása szerint nagyon barátságos volt mindenki, mind a versenyzők, mind pedig a szakmai zsűri. Az első napi feszültség másnapra már tovatűnt. – Természetesen nagyon örültem a helyezésemnek. Köszönettel tartozom Hubbes László tanár úrnak, aki tényleg nagyon sokat segített azzal, hogy mindvégig bízott bennem és támogatott. Annak ellenére, hogy nem tartom magam önbizalomhiányos embernek, mégis úgy éreztem, hogy számíthatok rá, és el tudom mondani úgy az adott szöveget, ahogyan azt a közönség és a zsűri elvárja, és hogy sem magamnak, sem a felkészítő tanáromnak nem okozok csalódást ezzel. Hisz nem csupán saját magam képviselem, hanem az egész egyetemet – mondta. Fontosnak tartja kiemelni, hogy nem csupán verseny esetében, hanem a mindennapi életben is mindig legyünk őszinték és adjuk önmagunk. Amennyiben álarcot veszünk fel és olyan dolgokat teszünk, amelyekkel nem tudunk azonosulni, az úgysem lesz hiteles. Továbbá a szép megfogalmazás, szemkontaktus szintén kulcsfontosságú. A jövőbeni terveit illetően pedig elmondta, nagyon szeretne jelentkezni következő alkalommal is, már csak azért is, hogy az első fordulóban megtapasztalt feszengést legyőzhesse. – Utólag, visszagondolva úgy látom, ha jövőre is eljutok erre a versenyre, akkor ezzel már nem lesz problémám – jegyezte meg Tünde. Mándoki Bernadett