Kulcsok nyitott ajtókhoz

Boncina-Székely Szidónia
Becsült olvasási idő: 2 perc

Biztonság – bizonyára mindannyiunknak más érzések, képek villannak fel a szó hallatán, elképzelve azt a helyet, ahol önmagunk lehetünk mindenféle kényszer vagy elvárás nélkül. De sokaknak az anyagi biztonság az, amit ebben a fogalomban a legjobban meg tudnak ragadni, hiszen a felhalmozott javak azt az érzést keltik, hogy nyugalomban és biztonságban tölthetjük életünk napjait.
Miközben a világban egyre több helyen megsérül a béke és a biztonság alapja, háborúk dúlnak közelebb-távolabb, ezek a történések közvetve vagy közvetetten érintenek minket is. Elsősorban olyan értelemben, hogy elkezdjük értékelni a békét: ami eddig természetes volt, most rácsodálkozhatunk és értéknek tekinthetjük, még akkor is, ha számos gazdasági nehézség, megszorítás és bizonytalanság terheli az életünket. Elkezdhetjük becsülni mindazt, ami sokszor olyan természetesnek tűnik: a friss levegőt, az elegendő és jó minőségű ételt, az utazást, a tiszta vizet, és a sor hosszan folytatható. Amikor biztonságban érezzük magunkat, változni, fejlődni is tudunk, nem bénít meg a félelem, képesek vagyunk segíteni a nálunk gyengébbeknek, képesek vagyunk alkotni és tanulni. 
Mindemellett azt is látjuk, hogy az eddig jól ismert és megszokott világunk változóban van: átalakul minden, amit eddig igaznak hittünk, s a folytonos rohanásban lehet, hogy egy vállrándítással elintézzük ezt. Nem tehetünk semmit – ezt mondjuk magunknak és másoknak is, pedig a rossz irányú változás is ugyanolyan apró lépésekkel alakul, mint a jó… Amikor egy kicsi, civilekből álló közösség úgy dönt, hogy a városban szinte ellehetetlenült közlekedés ellenére lábbusz-programmal segíti a családokat, csak egy apró lépést tesz. De ezzel tovább növeli a közösséget, bizalmat alakít emberek között, azt az érzést keltve, hogy a világ mégiscsak egy jó hely, ahol reggelenként rábízhatjuk valakire a gyermekünket, aki elkíséri őt az iskolába. Apróságnak tűnhet, de az ilyen és hasonló cselekedetekre, hálózatokra épül fel a biztonság törékeny vára, a kapcsolódások által érezhetjük azt, hogy szerencsések vagyunk, jó helyen élünk. 
Bár minden szakértői elemzés a kisközösségek eltűnését látja a legnagyobb és legaggasztóbb jövőbeli jelenségnek, miért ne cáfolhatnánk ezt meg? És miért ne lehetne ez egyik alapköve a biztonságunknak? 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!