Kriterion Koszorú Markó Bélának
Idén két Kriterion koszorút adományozott a csíkszeredai Kriterion Alapítvány kuratóriuma. Novák Ferenc ’Tata’ koreográfus október elején Budapesten, a Hagyományok Házában vette át az elismerést, az idén 70 évet töltött Markó Béla költő pedig szombaton Csíkszeredában, a Csíki Moziban szervezett ünnepségen veszi át a díjat. Az este 6 órakor kezdődő díjátadó ünnepség része Bogdán Zsolt színművész előadóestje, amellyel Markó Béla verseinek sajátos antológiájával lép színpadra, bemutatva a költő lírai életművének keresztmetszetét. Az esemény szervezői a Kriterion Alapítvány, a Bookart Könyvkiadó és Csíkszereda Polgármesteri Hivatala.
A Kriterion Koszorú létrehozásának történetét, díjazottjait az alapítvány igazgatótanácsának tagja, Székedi Ferenc megjelenés előtt álló kötetéből vett szemelvényekkel mutatjuk be.
„Kedves barátaim! Domokos Géza majdnem mindig így kezdte akár kisebb, akár nagyobb közösségben nyilvánosan elhangzó gondolatainak sorát. Hallottam őt beszélni a Kriterion Kiadó szerkesztőségében, Bukarestben, az RMDSZ elnöki hivatalában és a parlamentben, szárhegyi író- és műfordító-találkozókon, RMDSZ-kongresszusokon, különböző más jellegű rendezvényeken, tüntetéseken és emlékünnepségeken, könyvbemutatókon, csendesebb, meghittebb összejöveteleken, és persze ugyanígy szólt hozzánk annak a Kriterion Alapítvány kuratóriumának az ülésein, amelynek a nevében most emlékezem, vagy azokon a Kriterion Koszorú-átadásokon, amelyeknek sorát ő maga indította el.
Kedves barátaim! Igen, a legtöbbször így kezdődtek a szövegek és ezután sorjáztak azok a bölcs, tisztánlátó és kiegyensúlyozott szavak, amelyek soha nem dobálóztak közhelyes, pátoszos szónoki fordulatokkal, idézethalmozásokkal, hanem a maguk csendes és nyugodt egymásutániságában mindig a dolgok mélyére tekintettek, mindig a lényeget vették figyelembe, és ez soha nem volt más, mint annak a kisebb vagy nagyobb közösségnek a közvetlen és közvetett szolgálata, amelyből vétetett.
A Kriterion Alapítványt a kiadó néhány munkatársával, több vezető értelmiségével együtt már közvetlenül a romániai rendszerváltás után létrehozta Bukarestben, majd Tőzsér József, a Pallas-, illetve a Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója, és a közéleti feladatokat bármilyen körülmények között felvállaló Pataki Imre nagy szerepet játszott abban, hogy ez a civil intézmény Csíkszeredába költözzön. Annak a nyomdának a városába, amelyet nem akármilyen küzdelmek árán ő maga, az alapítvány, hozott létre. Úgy gondolom, hogy Domokos Gézára emlékezve most egyben fejet hajtunk egykori munkatársai, Tőzsér József és Pataki Imre előtt is” – mondta Székedi Ferenc 2017 júniusában csíkszeredai emléktáblájánál, Domokos Géza halálának 10. évfordulóján tartott beszédében.
A kezdetekre emlékezik Kántor Lajos: Domokos Géza kockázatai című kötetének szubjektív ismertetésében is: „A csíkszeredai Kriterion Alapítvány, elnökének, Domokos Gézának (1928–2007) a kezdeményezésére, 1995-ben alapította meg a Ferencz S. Apor csíkszeredai képzőművész tervezte és kivitelezte jelképpel, valamint adott pénzadománnyal együtt járó Kriterion Koszorút.”
A Kriterion Alapítvány két évtizedes működéséről címmel tartott előadást a 2010. november 24-én Kolozsváron szervezett Domokos Géza emlékkonferencián, amelyben többek között hangsúlyozta: „Domokos Géza 1995 őszén javasolta Kriterion Koszorú létrehozását és adományázását azoknak a romániai magyar személyiségeknek, akik maradandó életművükkel szolgáltak rá erre az elismerésre, illetve azoknak a fiatalabb értelmiségieknek, akik az erdélyi magyarság európai nyitása érdekében cselekedtek. Domokos Géza javaslatára az első Kriterion Koszorút az Alapítvány Jakó Zsigmond történészprofesszornak ítélte oda, majd 2007-ben bekövetkezett haláláig az ő beterjesztésére, azt követően pedig a kuratóriumi tagok indítványára adták át, következetesen minden esztendőben.”
A kitüntetést eddig huszonkét alkalommal ítélték oda. Székedi Ferenc összesítette a díjazottakat is: 1995 – Jakó Zsigmond történész (1916–2008); 1996 – Tompa Gábor rendező (1957–); 1997 – KAM – Kulturális és Antropológiai Munkacsoport; 1998 – László Ferenc muzikológus (1937–2010); 1999 – Faragó József néprajzkutató (1922–2004); 2000 – Gaál András festőművész (1936–2021), Márton Árpád festőművész (1940–), Zöld Lajos újságíró (1932–2014) – A Szárhegyi Művésztelep létrehozása; 2001 – Imreh István történész (1919–2003); 2002 – Péntek János nyelvész (1941–); 2003 – Szilágyi Zsolt karnagy (1946–); 2004 – Marosi Ildikó irodalomtörténész (1932–2020); 2005 – Egyed Ákos történész (1929–); 2006 – Jakobovits Miklós képzőművész (1936–2012); 2007 – Dávid Gyula irodalomtörténész (1928–); 2008 – Toró Tibor fizikus (1931–2010); 2009 – Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus (1933–2021); 2010 – Deák Ferenc grafikus (1935–2013); 2011 – Banner Zoltán művészeti író (1932–); 2012 – Kántor Lajos irodalomtörténész, szerkesztő (1937–2017); 2013 – Barabási Albert-László fizikus (1967–); 2014 – Kányádi Sándor költő (1929–2018); 2015 – Molnár Levente operaénekes (1983–); 2020 – Korniss Péter fotográfus (1937–); 2021 – Novák Ferenc (1931–) és Markó Béla (1951–).