A kormányzat szintjén az elmúlt hét során lázas tevékenység bontakozott ki a szükségállapot lezárását követő intézkedések elképzelése, illetve kidolgozása tekintetében. A kormány tagjai többször is találkoztak Johannis államelnökkel, majd pénteken egy szűkkörű megbeszélés zajlott le az államelnök, Cosmin Marinescu államminiszteri rangú elnöki tanácsadó, Mugur Isărescu a jegybank elnöke, Orban Ludovic kormányfő és Florin Cîtu pénzügyminiszter között. A kormányfő úgyszintén külön-külön tanácskozott egyik-másik tárcavezetővel, munkalátogatást tett Mioveni-ben, illetve Craiován az ottani autógyárakban, s nem utolsósorban egyeztetett egyes érdekképviseletekkel. Az államelnök, illetve a kormány szintjén a vélemény az, hogy a hazai gazdaság nincs rendkívül súlyos helyzetben, de mindenképp krízis van, ugyanakkor azonban újrakezdésről sem igen lehet szó, mert lényegében a romániai gazdaság az elmúlt hetek során teljesen nem bénult le. Ezért jók a kilátások, és soron következnek újabb gazdaságélénkítő intézkedések, programok, illetve jogszabályok. Mindezt egyes hazai és külföldi gazdasági szakelemzők, pénzpiaci intézetek másképp látják, de ez már más ügy… Egyelőre csupán két érdembeli kormányzati intézkedésről beszélhetünk, mármint a gazdaság terén, az egyik az IMM INVSEST románai program, a másik pedig a hiteltörlesztés elnapolására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet. Ötletekben, elképzelésekben nincs hiány, egyelőre azonban a konkrét intézkedések váratnak magukra, s most némileg „bekavart” az államelnöknek és a kormánynak az Alkotmánybíróság ama döntése, miszerint alkotmányellenesnek nyilvánítódott az ostromállapotra és a szükségállapotra vonatkozó 1999/1-es sürgősségi kormányrendeletet módosító és kiegészítő 2020/34-es sürgősségi kormányrendelet, valamint a bírák, ügyészek és más személyzeti kategóriák különleges nyugdíjait „megnyirbáló” törvény. (Mindkét esetben az alkotmányossági aggályokat megfogalmazó hatóság a nép ügyvédje volt. Amúgy hasonlóképpen járt el a sürgősségi állapotra vonatkozó a 2004/21-es sürgősségi kormányrendelettel szemben is, amely esetében ugyan még nem tűzte ki a tárgyalás időpontját a taláros testület, de ettől függetlenül a beadvány riadalmat, nyugtalanságot keltett kormányzati körökben.) Nos, e bokros teendők közepette fogadott el a kormány egy sürgősségi kormányrendeletet, amely tulajdonképpen egyes sajtóorgánumok közvetett, illetve burkolt „istápolását” jelenti, jelenthet. A május 8-án megjelent 2020/63-as sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely a COVID-19 terjedése kiváltotta járványtani helyzet kontextusában megszervezendő és lebonyolítandó egyes köztájékoztatási kampányokra vonatkozik. A jogszabály értelmében május 15-től kezdődően egy 4 hónapos perióduson át kibontakozik majd egy köztájékoztatási kampány a SARS-COV-2 koronavírus terjedésének a megelőzésére és megfékezésére vonatkozó intézkedéseket, valamint a szükségállapot megszűnését követően a gazdasági és a társadalmi tevékenységek újraindítási módját illetően. Ez utóbbi szintagma feltételezhető, hogy amolyan „magyarázom a bizonyítványt” alapon került be a jogszabály szövegébe, lévén, hogy május közepe után ugyan lehet, de nem éppen ildomos a koronavírus terjedésének a megelőzéséről „papolni”, arról nem is beszélve, hogy a szükségállapot feloldása úgymond előjele a veszély eltávolodásának, illetve a korlátozó intézkedések fellazításának és részbeli kivezetésének. (Ami pedig az „újraindítást” illeti: maga az államelnök mondotta, hogy arról nem lehet beszélni, mert „mi azt nem állítottuk le”, mármint a gazdaságot.) Valami más lehet a háttérben, és van is: már hetekkel ezelőtt hallani lehetett, hogy a kormány meg kívánja hálálni egyes sajtóorgánumoknak azt a támogatást, amelyet kapott a koronavírus elleni harcban, támogatás, amely valóban megvolt, sőt esetenként túlbuzgónak és túllicitáltnak is tűnhetett. (Egyébként kevés országban volt/van olyan sajtóvisszhangja a pandémiának, mint Romániában, s nem túlzás azt állítani, hogy egyes kereskedelmi hírtelevíziók áprilisi–májusi műsoridejének több mint 70%-át is kitöltötte ez a témakör. Arról nem is beszélve, hogy egyes kormányzati illetékesek naponta vándoroltak egyik tévétársaságtól a másikig, a harmadikig, s így tovább. Már-már azt fájlalhattuk, hogy szegényeknek mikor van idejük hivatali teendőjük ellátására. Így voltak olyanok, akik nemcsak tárcavezetőként, hanem szóvivőként is nap mint nap megmutatkoztak. (Sőt olyan is volt, aki arculatává vált egyes nevelési-tudatosítási videoklipnek.) A „tét” 200 millió lej Visszatérve a szóban forgó kormányrendeletre, annak értelmében a már említett köztájékoztatási kampányra, a kormányfőtitkárságnak a költségvetéséből 200 millió lejt (belefoglalva az áfát is) utaltak ki. (Egyébként azt is hallani, hogy az ötletgazdák egyike a kormányfői kancellária főnöke, Ionel Danca volt, a liberális párt egykori szóvivője, illetve egykori újságíró.) A kormányrendelet kitér arra is, hogy melyek azok a sajtószervek, amelyek fizetség ellenében részesülnek a szóban forgó népszerűsítési kampányban való tényleges részvételükért, illetve szereplésükért. Nincsenek nevesítve, csupán az szerepel a kormányrendeletben, hogy milyen kritériumoknak kell eleget tenni és mit kell vállalni a kampányban való részvételért. Amúgy az említett összeg 55%-a a televíziós szolgáltatókat illeti meg (8% a helyi és regionális televíziókat és 47%-ot az országos licenccel rendelkezőket), 23% az online sajtószolgáltatókat, 12% a rádióstúdiókat (abból 8% az országos szórásúakat és 4% a helyieket), 5% a napilapokat, az időszakos folyóiratokat és kiadványokat (heti megjelenés, havi 2 megjelenés vagy havi megjelenés, évi legalább 8 megjelenés), 4% pedig a helységenkénti „plakátozásra” fordítandó további 1% pedig különböző alkotásokra és kiadványokra, amelyeket majd a köztájékoztatási kampányok során „szórnak”. A kormányfőtitkárság honlapján előreláthatólag szerdán fog megjelenni az a felhívás, amelyen közlik azt a webplatformot, amelyet a kormányfőtitkárság fog ügykezelni a Románia Digitalizálási Szakhatóság (ADR) révén. Lényegében egy kérés benyújtásáról van szó, amelyhez mellékelni kell egy saját felelősségre adott nyilatkozatot a kiírási feltételek és kritériumok teljesítésére vonatkozóan. Hogy mit kell tartalmaznia a benyújtandó kérésnek, azt ugyancsak részletezi a sürgősségi kormányrendelet 7-es szakasza. Egyébként a kormányfőtitkárságának címzett részvételi kéréseket május 20-ig lehet benyújtani. Van néhány érdekesnek tűnő, legalábbis első látásra érdekesnek tűnő kitétel a minap megjelent sürgősségi kormányrendeletben: a Román Televíziós Társaság (SRT) és a Román Rádió Társaság (SRR) ingyenesen fogja sugározni a sürgősségi kormányrendelet alapján lebonyolított köztájékoztatási kampányt; ugyanakkor a kormányrendelet 2-es szakasza (2)-es bekezdésének értelmében nem részesülhetnek a kampány keretében közölt üzenetek pénzbeli ellentételezéséből azok a médiaszolgáltatók, amelyeket külföldi vagy romániai közhatóságok, illetve a vallási intézmények birtokolnak és finanszíroznak.

Hecser Zoltán