Gyümölcstermesztés, -feldolgo­zás és termékértékesítés, árhangolás, szakmai továbblépés – mind-mind olyan témák, amiben közösen kívánnak immár dolgozni a Hargita megyei ribiszketermesztő gazdák. Ribes Egyesületük létrehozására poharaikat – stílusosan – ribizliborral koccintották. [caption id="attachment_45723" align="aligncenter" width="1000"] Ribizliszemle Borzsovában. Egyesületbe tömörültek a Hargita megyei ribizlitermesztők[/caption] Megbeszélésre gyűltek, ám Ribes Egyesület né­ven közös szakmai szer­vezetet is alakítottak a Hargita megyei ribizlitermesztők: a csíkszeredai megyeházán múlt pénteken szervezett találkozón két tucat termelő vett részt – tájékoztatta lapunkat Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, aki ribizlitermelőként a találkozó létrejöttében is aktív szerepet vállalt. – Találkozónak indult. Az egyesület létrehozását nem is akartam erőltetni. Ha a találkozóra érkező ribizlitermesztők bemutatkoznak, megismerik egymást, telefonszámot cserélnek, elmondják milyen fajtákat, mekkora felületen termesztenek, és tevékenységük során milyen gondokkal szembesülnek, már ez is megérte a szervezési munkát. De végül ennél többről lett szó: a jelenlévők közül mindenki egyetértett a szakmai egyesület létrehozásában, mely 22 taggal ott helyben meg is alapították. Az egyesület elnökének Gál Máriát, gyergyóalfalvi ribiszketermesztőt választották. A Ribes Egyesülethez hétfőn egy újabb termesztő is csatlakozott, így az egyesület tagjainak száma immár 23 főre bővült – mondta el érdeklődésünkre Török Jenő. Az egyesület nevében szereplő Ribes egyébként a fekete ri­biz­li latin elnevezésére utal, ám a névválasztás korántsem jelent kizáró jelleget: az egyesület ajtaja az egyéb bogyós gyümölcsöket – áfonyát és málnát – termesztő gazdák előtt is nyitva áll – hangsúlyozta Török. Kifejtette, az egyesület létrehozása többes célt szolgál: a hangsúly a megye ribiszketermelőinek érdekképviseletén és együttműködésén van, ennek részeként pedig a jó megoldásokat egymástól is elleshetik, megtanulhatják a gazdák. A ribizli feldolgozásában rejlő – és a helyi termelők által jórészt kiaknázatlan – lehetőségekre a találkozón Zágoni Elemér nyugalmazott főgyógyszerész, a ribizli élettani hatásainak kutatásával évtizedek óta foglalkozó szakember is rámutatott. Az állandó minőség biztosítása viszont elengedhetetlen, a feldolgozás bármilyen formájáról is legyen szó. – Ha szirupot készítünk, ha koncentrátumot vagy bármilyen más terméket, egységes minőségre kellene törekedni. Nem járható út ez esetben az ahány ház, annyi szokás. Idővel egységes receptet kell kialakítani, az egységes címkékről, megjelenésről, arculati elemekről nem is beszélve. Egy-két éven belül ugyanis a fiatal gyümölcsösökből származó ribizli annyi lesz, hogy nem tudjuk helyben értékesíteni, éppen ezért termékeinkkel fel kell készülnünk és meg kell tanulnunk kilépni a megye, sőt az ország határain kívülre is. Pár száz kilót bármikor el lehet adni, de a többtonnányi gyümölcs értékesítésével már problémák lehetnek. Ehhez természetesen közös értékesítésre is szükség van, ami kapcsán a későbbiekben érdemes lehet elgondolkozni akár egy szövetkezet vagy termelői csoport bejegyeztetésén is, amivel viszont már komolyabb fejlesztési forrásokra is pályázni lehetne – jegyezte meg lapunknak Török Jenő. Domján Levente