Egyre fiatalabb korban jelentkeznek a különböző gerincproblémák – vallja Marlok Ferenc ortopédműszerész-mester. A többségében lányokat érintő problémák jellemzőiről, a megelőzés fontosságáról, valamint a helyes testtartás szerepéről kérdeztük a magyarországi Marlok Ferenc ortopédműszerész-mestert. – Melyek a leggyakoribb gerincproblémák? – Két nagy csoport létezik. Az egyik a szkoliózis (scoliosis), vagyis a gerincferdülés, amely a gerinc kóros deformálódását jelenti. A másik pedig a Scheu­ermann-betegség, amely a csigolyák csontosodási zavara. Mindkét probléma jellemzően gyermek-, illetve fiatal felnőtt korban jelentkezik. – Általában hány éves kortól jelentkeznek ezek a betegségek? – Az igazság az, hogy sajnos egyre korábban. Az 5-6 éves gyermekek ugyanúgy érintettek, mint a tizenévesek. Tulajdonképpen csontosodás periódusában indulnak el a görbületek, amelyek rövid időn belül sokat tudnak romlani. A pubertáskor kiemelten érzékennyé teszi a fiatalokat a gerincproblémákra, mivel ilyenkor hirtelen és nagymértékű növekedés következik be a szervezetükben. De a problémák egyike többek között az, hogy a mai kor gyermeke sokkal intenzívebben kezdi el a növekedést. Ezelőtt harminc évvel döntően a tizenegy–tizenhárom éves közötti korcsoportot érintették az említett betegségek, mára viszont egyre több kisgyermekkel kell foglalkozni gerincproblémák emiatt. Sőt, már az egy-két évesek is érintettek. – Főleg a fiúknál vagy lányoknál jelentkezik a szkoliózis, illetve a Scheuermann-betegség? – A szkoliózis esetében 85 százalékban a lányok, tizenöt százalékban a fiúk érintettek. A Scheuermann-betegségnél más a helyzet, itt fele-fele arányban jelentkeznek a tünetek mindkét nemnél. Sajnos, ennek okát nem tudjuk megmagyarázni. Negyven évvel ezelőtt, amikor én elkezdtem a munkát, évente alig egy tucat gyermek panaszkodott gerincfájdalomra, sajnos ez a tendencia mára átalakult. És mivel döntően lányok, leendő édesanyák az érintettek, gyakran felmerül a kérdés, hogy a kialakult gerincproblémák rontják-e a baba kihordásának esélyeit? Mi azt szeretnénk, ha ez a generáció nagymamaként, nagytataként is könnyedén kelne ki az ágyból. – Mikortól javasolt a korzett alkalmazása? – A jelenlegi álláspont szerint, szkoliózis esetében a húszfokos görbületi arány elérésekor kell elkezdeni a korzettel való kezelést. Viszont mivel minden korábban indul, és a gyermekek intenzívebben nőnek, mire egy átlag szűrőrendszerhez elérnek, már súlyos problémák jelentkeznek náluk. Ezért én már tizenöt fokos görbületnél is ajánlom a kezelést. Ráadásul a gerinc görbületének kezelését az is befolyásolja, hogy pontosan melyik részen található a probléma: deréktájt vagy magasabban. Ha az ágyéki szakaszban van a szkoliózis, könnyebben operálható, mint a fenti részeken. Amikor én tanultam a szakmát, az volt az álláspont, hogy egy év alatt nyolc-tizenhárom fokot tud romlani a gerinc görbülete. Ma néhány hónap alatt húsz-negyven fokos romlás tapasztalható. Tudni kell azt, hogy a háti szakaszon ötven fok a műtéti határ. Tehát én azt vallom, hogy minél előbb közbelépünk, annál jobbak az esélyek. Sajnos a korzettől, vagy ahogy mi hívjuk, páncéltól, idegenkednek a fiatalok, nehezebb meggyőzni őket a jótékony hatásokkal kapcsolatban. Ez egyébként érthető is, hiszen a pubertáskorban számos nehézséggel néznek szembe a gyerekek, akik minden külső hatásra érzékenyebbek ebben az időszakban. Ennek a hátulütője viszont, hogy mivel még nincs betegségtudatuk, nem éreznek fájdalmat, kizárólag az esztétikára figyelnek. A szülők hiába biztatják őket, hogy hallgassanak az orvosi tanácsra, nem hordják a korzettet. Sok esetben ennek az eredménye az, hogy évek telnek el, a korzett porosodik a polcon, a gyerek állapota pedig fokozatosan romlik. Ilyenkor minden perc számítana, de a makacsság miatt értékes időt veszítünk. Milyen érdekes, hogy harminc évvel ezelőtt a fogszabályzó ciki volt, mára testékszer lett belőle. Vajon lesz hasonló a páncél esetében is? Be kell ismerni, hogy a gerincet százszor nehezebb kezelni, mint a fogakat, sőt, a gerinc nem is cserélhető. Ha az érintett nem hallgat a szép szóra, nem hordja a korzettet, akkor a műtét marad. Nincs másik út. – Összegezné a korzett jótékony hatásait? – A szó nemes értelmében, minden tekintetben gerincesebbé tesz. Megtanít küzdeni, alkalmazkodni. Igen, a korzett miatt máshogy kell öltözködni is, úgyhogy a legalapvetőbb döntéseket is befolyásolja. Amikor a gyermekeknek beszélek a korzettről, soha nem a görbületi fokokat magyarázom. Első lépés elmondani, hogy lehet ezt úgy is hordani, hogy ne látszódjon, vagy ne nagyon látszódjon. Ugyanígy a célokat is hasonlóan közlöm: a korzettet azért kell hordani, hogy ami most nagyon fáj, később ne nagyon, vagy egyáltalán ne fájjon. Szóval, a lényeg az, hogy ha mozgásszervi betegség tüneteit érzékeljük, a játékszabályokat betartva, élhetünk tartalmas, gazdag életet. A jövőbetekintés kulcskérdés ilyen szempontból. – Mikortól visszafordíthatatlan a gerincferdülés? – Lehet, hogy már az első pillanattól. Mivel ez a betegség ismeretlen eredetű, szinte biztos, hogy számos olyan fajtája létezik, amelyre jelenleg nem létezik vizsgálat. Egyetlen dolog biztos, ha a szűrőrendszer jobban működne, és ha az érintettek időben orvoshoz fordulnának, sokkal jobb esélyük lenne. Jó lenne, ha a köztudatban hangsúlyos szerepet kapnának a gerincproblémák és a kezelési módszerek. Jó lenne a korzettet olyan természetessé tenni, mint a fogszabályzót, a szemüveget, vagy a lúdtalpbetétet. Hiszen olyan ez, mint egy pattanásos arcbőr, vagyis egy adott életszakasz velejárója. – Milyen jelekre figyeljenek a szülők? – Az első a havi magasságmérés. Tehát minden intenzív növekedést, csont- és imzomtömeg-változást érdemes feljegyezni. Továbbá érdemes az adott gyermek/fiatal íróasztalát az adott magassághoz igazítani. Ha a serdülőnek állandóan görnyednie kell, az nagyon negatív hatást gyakorol a gerincfejlődésre. Ezért is szoktam mondani, hogy minden kisgyermektől el kellene tiltani a mobiltelefont, hiszen jellemzően teljesen összekucorodva, lehajolva bámulják a készüléket. Emiatt pedig az éppen alakuló görbületek teljesen más irányt vehetnek. Még azt tanácsolnám a szülőknek, hogy amikor gyermekük átkerül az óvodából az iskolába, vagyis az aránylag több mozgásból a sokkal több ülésbe, gyakrabban figyeljék a testtartását. Továbbá érdemes legalább félévente tüzetesen megfigyelni az adott fiú vagy lány hátát. Ilyenkor a legjobb módszer, ha a gyermek előrehajol, az édesanya pedig végighúzza az ujját a gerincoszlopon. Ekkor meg lehet figyelni, hogy a vállak egyforma helyzetben vannak-e, egyenes-e a gerinc. Ha valami nem tetszik, vagy aggodalomra ad okot, érdemes időben szakemberhez fordulni. Ezekkel az apróságnak tűnő megfigyelésekkel hihetetlenül sokat lehet tenni a megelőzés érdekében. – Magyarországon és Romániában is jelentős teret hódított az online oktatás az elmúlt időszakban. Megfigyelhetők negatív hatások, változások a gyermekek testtartását illetően? – Igen. Sajnos sokkal rosszabb lett. Érdekes, hogy ezelőtt tizenöt évvel egy erdélyi falusi fiú sokkal kevésbé volt gerincproblémás, mint Magyarországon, mára viszont ez nem ilyen egyértelmű. A pandémia első és egyben legszembetűnőbb következménye, hogy a korzettes gyerekek meghíztak. Jellemzően otthon ültek, nem mozogtak, és sokkal több szénhidrátot fogyasztottak, mint korábban. A sok ülés miatt a hátak fejlődése is romlott. Van egy szűk korzettes gyermeksereg, akiknél azt látom, hogy nagyon jól reagáltak az elmúlt időszakra. Ők azok, akik arra használták az online tanulást, hogy nyugodtan viseljék a páncélt, mivel így nem féltek a társaik megjegyzéseitől. Viszont ők vannak kisebbségben. Sajnos a bezártság egyértelműen hátráltatta a gerincoszlop fejlődését a gyermekek és kamaszok körében. – A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) önkénteseként hogyan élte meg azt, hogy tavaly nem jöhetett Székelyföldre? – Azt kell mondjam, iszonyúan zavart. Én 2004 óta évente többször is eljöttem Erdélybe a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal, ezeket a látogatásokat a pandémia gyakorlatilag ellehetetlenítette. Tudom azt, hogy ha nem kontrolláljuk rendszeresen a gyermekeket, és ők emiatt nem érzik, hogy nekünk fontosak, elindulhat egy negatív tendencia. Megállhat, vagy rossz irányba fordulhat a fejlődésük. Nagy öröm számomra, hogy ebben az évben, habár csak egymagam, de újra itt tudtam lenni Csíkszeredában, ahol az elmúlt évek alatt több száz gyermeket kezeltem.

Fazakas Bea