Elévült adatokat felhasználó, idejekorán közvitára bocsátott tervezetnek értékelte Korodi Attila parlamenti képviselő a fejlesztési minisztérium közigazgatási átszervezésről szóló elképzelését. A tervezet szövege és a mellékletek viszonya sok esetben eltérő, a helyi valóságokat figyelmen kívül hagyja és Hargita megye esetében főként a kisvárosokat és a községeket érintheti hátrányosan. Korodi Attila parlamenti képviselő tegnap sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet arra, hogy a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium közvitára bocsátott törvénytervezete nincs összhangban az erdélyi valósággal, mindenképpen el kell érni az újragondolását vagy a visszavonását, különben kisebbségvédelmi és stratégiai téren hátulütői lehetnek. – A törvénytervezet a következő tíz évre szab irányokat, és a nagyléptékű közigazgatási átalakítás a régiósítással is szoros kapcsolatban áll. Valamennyi minisztérium, amely programokat indít, ennek a lehetséges törvénynek a betűje szerint fogalmazza meg majd a finanszírozási kereteket. Beszélnünk kell erről, és alapvetően jó, hogy feszegetik ezt a kérdést, de az nem jó, ahogyan feszegetik – közölte Korodi Attila. Hétféle város A tervezet hét kategóriába sorolja a városi településeket. A főváros után következnek az elsődleges regionális pólusok (Kolozsvár, Temesvár, Jászvásár, Konstanca és Krajova), majd a másodlagos regionális pólusok. Negyedik csoportba, az elsődleges megyei pólusok közé sorolják Csíkszeredát, holott ennek a feltétele 40 ezer állandó lakos és vonzáskörzetben élő 200 ezer lakos, ezek egyikének sem felel meg a megyeszékhely. Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely a másodrangú megyei pólusok csoportjában található, míg a zonális jelentőségű városokhoz egyedül Maroshévízet sorolják a megyéből. A hetedik kategória a speciális jelentőségű városok csoportja, amelyekbe egyebek mellett a turisztikában, az iparban, a szállításban fontos szereppel bíró városok kerülnek. Ebbe a csoportba sorolják Székelykeresztúrt, Szentegyházát, Tusnádfürdőt, Balánbányát és Borszéket is. Amikor a kevesebb jobb lenne A tervezet ugyanakkor megnevezi a falusi jellegű városi települések fogalmát is. Ezek olyan városok, amelyek a következő négy feltételből legkevesebb hármat teljesítenek: a lakosság több mint 30 százaléka mezőgazdasággal foglalkozik, az utcák kevesebb mint fele korszerűsített, az utóbbi 20 évben csökkent a lakossága, és az ott élők több mint 40 százaléka a városhoz tartozó falvakon él. Ezeknek a kritériumoknak Erdély-szerte mindössze hét település felel meg – három Máramaros, két Temes és egy Szeben megyei kisváros mellett a Maros megyei Mezősármás –, az elmaradottabb Havasalföldön és Moldvában viszont rengeteg. – Ezek a kisvárosok nem jutnak hozzá a vidékfejlesztési alapokhoz, falusi jellegű városi besorolással viszont hozzáférnének ezekhez a támogatásokhoz is. Szentegyháza abszolút ilyen jellegű, de megkockáztatom, Székelykeresztúr sem vált el a vidéki életmódtól – mondta Korodi Attila, rámutatva, hogy a tervezetben leszögezett kikötések teljesítésétől függetlenül egyes városok számára előnyösebb lenne a falusi jellegű besorolás. Megjelennek a „szuperközségek” A községeket ugyanakkor két csoportba sorolnák. „Szuperközségek” jönnének létre, amelyek (ajánlottan) legkevesebb 25 km-re fekszenek a legközelebbi városoktól, legalább 1500 lakójuk van és a vidékfejlesztés pólusaivá válhatnak. Hargita megyéből Parajdot, Korondot, Zetelakát és Gyergyóhollót nevezi meg a tervezet, holott Zetelaka a Székelyudvarhelyhez viszonyított távolsága, Gyergyóholló pedig a lakosságszáma szempontjából nem felel meg a követelményeknek. – Parajdnak és Korondnak ilyen formában versenyeznie kellene, ráadásul a megyehatáron kívül ugyan, de nagyon közel van Szováta. A Gyimesek esetében viszont a megyehatáron túl sincs város a közelben, mégsem jelölik vidékfejlesztési pólusként egyik községünket sem – mutatott rá a képviselő. Hozzátette: a Kászonok Csíkszeredától való távolsága miatt Alcsíkon is érdemes lenne Csíkszentmárton vagy Szentsimon közül egyiket besorolni „szuperközségnek”, de ugyanilyen hagyományos kistérségi központként Felcsíkon is megérdemelné ezt a státuszt Dánfalva. A tervezet egyébként nem foglalkozik a megyehatárokkal. A megmaradás feltételei Mind a városok, mind pedig a községek esetében fontos sarokszámokat határoz meg a dokumentum. E szerint 2025-re minden városnak 10 ezer lakója kell hogy legyen, a lakosság kevesebb mint fele foglalkozhat mezőgazdasággal, minden 1000 lakosra kell hogy jusson 20 vállalkozás és 2,5 orvos, az úthálózatnak teljes hosszában korszerűsítettnek kell lennie ivóvíz- és szennyvízhálózattal, a háztartások 90 százalékában lennie kell fürdőszobának, továbbá minden lakosra kell hogy jusson 26 négyzetméternyi zöldövezet. Ugyanakkor 2025 után nem maradhat önálló az a község, ahol a lakosságszám nem éri el az 1500 főt, a lakók legalább 25 százaléka nem dolgozik a mezőgazdaságtól eltérő területen vagy nem működik legkevesebb 10 cég, ahol a bevételek legalább fele nem helyi befizetésekből származik, ahol az utak legalább 70 százalékát nem korszerűsítették, ahol minden egyes faluban nincs buszmegálló, illetve ahol a községi utak mentén nem teljes a víz- és csatornahálózat. A 200 lakosnál kisebb falvakon kötelezően lennie kell legalább egy üzletnek. …És eltűnnek kevésbé szuper községek Korodi szerint ezekkel a sarokszámokkal nincs gond, azzal viszont gond lehet, ha a kormány önkényesen összevon településeket. A községek ugyanis tömörülhetnek időszakosan ágazatilag egy-egy konkrét projekt mentén, vagy tömörülhetnek integráltan városok és vidékfejlesztési pólusok körül. De ha 2025. december 31-ig nem teljesítik a fenti feltételeket és nem csatlakoznak önként valamely szomszédos községhez, akkor a kormány saját belátása szerint dönt arról, hogy milyen módszerrel és melyik községhez csatolja az adott települést. – Hargita megyében nem annyira élesek a problémák, de a Partiumban és a szórványban kisebbségvédelmi szempontból veszélyes lehet, ha a magyarságot román többségű községekbe olvasztják be – fejtette ki Korodi Attila. – Ezt a tervezetet ilyen formában nem szabadott volna közvitára bocsátani. Az RMDSZ felkérte az erdélyi megyei önkormányzatokat, hogy készítsenek árnyékjelentést a tervezetről, mert teljesen át kell írni ahhoz, hogy a szándék és szellemiség a helyi realitásokat is tükrözze. A legsúlyosabb hibák egyike, hogy elévült népességi adatokkal dolgoztak a tervezet előkészítésekor, amelyek az 1992–2015-ös időszakra voltak érvényesek. A törvény szövege és a mellékletekben olvasható, kategóriákba való besorolások ezért sok esetben ellentmondanak egymásnak. Korodi szerint némileg megnyugtató, hogy a szakértői kormány törvénytervezetként tálalta az elképzelést, így nem fogják sürgősségi rendelettel elfogadni, hanem parlamenti vitára bocsátják. Kovács Hont Imre