Az utóbbi hónapok szeszélyes időjárása április utolsó és május első napján csúcsosodott ki, amikor is több mint 10 megyében okozott súlyos károkat (mindenekelőtt a mezőgazdaságban) a szélvihar, a jégeső, a túlontúl bőséges csapadék, esetenként az árvíz. A Călărasi megyei Dragalinán tornádó keletkezett, amely okán több lakóház is súlyosan megsérült, illetve tönkrement. Prahova megyében pedig a jégeső okozott jelentős károkat a mezőgazdaságban, mindenekelőtt a szőlőültetvényeken. Jégkárok azt követően is keletkeztek, legutóbb az elmúlt hét végén Dâmboviţa megye zöldségtermesztését károsította meg egy hatalmas jégeső. [caption id="attachment_88426" align="aligncenter" width="1000"] Céltévesztés.Felhő helyett háztető...[/caption] Meteorológiai előjelezés létezik, de jobbára csak úgy figyelmeztető jelleggel, mert azt pontosan előzetesen bejelenteni, hogy hol, mikor és mi következik be, szinte lehetetlen. Az április végi szokatlan időjárási jelenségekre vonatkozóan az Országos Meteorológiai Intézet (INM) narancssárgajelzést adott ki. A jégkárok megelőzése, illetve enyhítése érdekében pedig április 30-án Prahova, illetve Buzău megye területéről 16 rakétát is fellőttek. Nem sok eredménnyel, de ne vágjunk a dolgok elejébe… A Prahova megyei jégeső több mint 1000 hektárnyi szőlőültetvényt „tépázott meg” (voltak olyan területek is, amelyek 100%-os kárt szenvedtek), de törökbúza- és a repceültetvényeket is károsított. A Prahova Megyei Mezőgazdasági Termelők Egyesületének elnöke, Adrian Mocanu szerint a kár értéke meghaladta a több millió lejt, arról nem is beszélve, hogy a területek tulajdonosainak túlnyomó többsége nem rendelkezett semminemű biztosítással. Az április végi rendkívüli természeti, illetve időjárási jelenségekre utólagosan reagált a kormány is, s ahogy az lenni szokott, megkezdődött a bűnbakkeresés, illetve a pingpongozás. Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter szemrehányással illette az agrártárca vezetőjét annak okán, hogy nem került sor a jégelhárító rakéták kilövésére, és felszólította minisztertársát a vétkesek menesztésére. Petre Daea viszont azt nyilatkozta, hogy a vihar napján, azaz április 30-án 16 rakétát lőttek fel, nevezetesen 15:45 és 17:05 óra között. 14-et Prahova megye területéről, 2-t pedig Buzău megye területéről. Elismerte viszont, hogy azok „nem értek célba” ugyanis a jégeső 11 000 métert meghaladó magasságban képződött, de a rakétarendszer hatótávolsága 8000 méternél „kimerül”. Vannak, akik nem értenek egyet Daea miniszterrel a magasságokat illetően, de olyanok is, akik kétségbe vonják a rakétakilövések „célirányosságát”. Jogszabály az van… Romániában a 2000-es évtől kezdődően létezik egy jégverést meggátoló/leküzdő országos rendszer. Az ezzel kapcsolatos jelenleg hatályos jogszabály az utólag módosított és kiegészített 2008/173-as, a légköri aktív közbelépésre vonatkozó törvény. Annak alkalmazása módszertani normáit, valamint a Jégverésellenes és Csapadéknövelési Országos Rendszer Ügykezelési Szakhatósága megszervezésének és működésének a szabályzatát a 2009/601-es kormányhatározattal hagyták jóvá. Továbbá a 2010/256-os kormányhatározattal jóváhagyták a 2010–2024-es időszakra vonatkozó jégverésellenes és csapadéknövelési programot. A rendszer azt is jelentené, hogy az ország jégesőnek kitehető egész területét lefedjék rakétakilövő állomásokkal. Nos, azok kiépítése némileg megkésett, bár az elmúlt évek során több millió eurót ruháztak be erre a célra. Amit konkrétan tudni lehet, az az, hogy az elmúlt év végén a rendszer 60 kilövőponttal rendelkezett, s az országos viszonylatban lehetővé tette 860 000 hektár lefedését. Továbbá azt is tudni, hogy csak a múlt esztendőben a rendszer működtetésére az állam közel 18 millió eurót fordított, s ebbe belefoglaltatik az 1327 kilőtt rakéta is. Félhivatalos értesüléseink szerint egyébként egy kilőtt rakéta átlagköltsége 1300 euró körül van. A 60 kilövőhely az országos szakhatóság területi egységeihez tartozik, s azok között van a Prahova megyei is. Az viszont szerfelett érdekes, hogy a tulajdonképpeni „tüzérek”, azaz a rendszer ügykezelése a ploiești-i székhelyű Electromecanica Rt.-re hárul, amely egyébként a jégverés elleni „harcban” használatos rakéták gyártója, s amely a honvédelmi minisztérium alárendeltségébe tartozik. Egyébként a szakhatóság vezérigazgatója immár tíz éve egy tartalékos tábornak, Gheorghe Caunei. Ő maga is nyilatkozott a Prahova megyei „jégelhárításról”, azt hangoztatva, hogy egy különleges képződményű és igen nagy méretű felhővel álltak szemben, ami kényes helyzetbe hozta őket, mert egy erőteljesebb ütés nyomán még „erőteljesebb” lett volna a jégeső. Megpróbálták annak sarkait „lecsípni”, ugyanakkor eltaszítani a védett zóna fölül. Ez részben sikerült, és a jégesőt részben „áttaszították” a szomszédos Buzău megye hegyvidéki részébe, ahol nemigen okozott, okozhatott károkat. Hozzáfűzte azt is, ha az adott régióban még rendelkeztek volna két kilövőponttal, akkor lehet, másképp alakultak volna a dolgok. Zavarosnak tűnik az igazgató tudományos színezetű érvelése, mert akkor hogyan is állunk azzal a 11 000 méteres, illetve 8000 méteres magassággal. Abban viszont igaza van, hogy még kellenének kilövési pontok, mert például Dâmbovița megyében sincsenek, ahol a múlt hét végén okozott jelentős károkat a jégverés. Újabb szakasz… A múlt hónap végi jégverés „zaja” a jelek szerint ráébresztette a kormányt arra is, hogy lépjen a jégverés kérdéskörében: május 8-i ülésén az napirendre is került és elfogadták azzal kapcsolatosan a 2019/280-as kormányhatározatot. A Hivatalos Közlöny május 10-i számában megjelent és a tegnaptól hatályos szóban forgó kormányhatározat révén jóváhagyták az Országos Jégverésellenes és Csapadéknövelési Rendszer megvalósítási programjának XX. szakaszát, illetve az annak során megvalósítandó létesítményeket. Annak keretében újabb 7 jégverésleküzdési egység létesítésére kerül(het) sor, nevezetesen Iași, Vrancea, Maros, Temes, Prahova, Olt és Máramaros megyében. Erre a célra közel 30 millió lejes költségvetési hitelt irányoztak elő és további 36,7 millió lejes hitelvállalási keretet. Hecser Zoltán