szórványos felhőzet
erős felhőzet
kevés felhő
Könnyebb állítani, mint bizonyítani
A technokrata kormány mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere, Achim Irimescu egyik-másik nyilatkozatával sokak szerint túllőtt a célon, a részletes és alapos tényismeret hiányában fogalmazva meg vitatható állításokat. Legutóbb egy március 30-i nyilatkozatával „lepte meg” a sajtót, s azon keresztül az ország lakosságát. Egy fővárosi napilapnak adott interjújában elégedetlenségének adott hangot a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar kapcsán, többek között azt hangoztatva, hogy Romániáról azt tartják, képes lenne nyolcvanmillió személyt is élelmezni, ennek ellenére országunk jelenleg rákényszerül élelmiszeripari termékek importjára. Szerinte az, hogy a téli időszakban a fogyasztók asztalára kerülő élelmiszereknek alig 30 százaléka hazai termék, igen súlyos és visszás helyzetet tükröz. „Most Románia nem szenved az éhségtől, de az utóbbi időben a hazai piacot elözönlötték a lengyelországi vagy a magyarországi tejtermékek, valamint a hús, különösképpen a sertéshús az unió különböző országaiból” – így a miniszter. Az import kapcsán tett néhány olyan megjegyzést is, amelyeknek akár pánikkeltő hatása is lehet, azt hangoztatva, hogy az Európai Unióban a piacokon a legjobbak érvényesülnek, ugyanakkor az áruáramlást nem lehet megállítani, de lehetséges az ellenőrzés. Ezt annak kapcsán hangoztatta, hogy szerinte Románia egy tizedrangú piac, ahová behoznak külföldről lejárt határidejű termékeket is, például tud olyanról, hogy negyven éve lefagyasztott marhahúst importáltak. Olyasmit is állított, miszerint vannak olyan esetek, amikor a szalámit megmossák ecettel, a húst mosogatószerrel „felfrissítik”, a sós lét lecserélik egyes túróféleségekről, majd az utánatöltést követően eladják. Másutt alaposan ellenőrzik a Romániából kivitt árut, mi viszont nem ellenőrizzük azt, amit másoktól kapunk – hangoztatta a miniszter.
Sajnos, a miniszter kijelentései általánosító jellegűeknek is minősíthetők, mert nem olyasmit mondott, hogy volt egy-két olyan eset, amikor behoztak az országba lejárt határidejű és esetleg újracímkézett élelmiszeripari termékeket. Köztudott, hogy függetlenül attól, hogy import áruról vagy hazai termékről van-e szó, előfordulhatnak, előfordulnak a kereskedelmi hálózatban olyan elítélendő gyakorlatok, amelyek révén megpróbálják „szalonképessé tenni” azt a tőkehúst vagy akár húskészítményt, vagy becsempészni az áruk közé olyanokat is, amelyek szavatossági határideje már lejárt. Az ilyen eseteket mindenképpen meg kell előzni, és visszaszorításuk érdekében a legszigorúbban és a leghatározottabban kell fellépni. Egyébként a fogyasztóvédelmi hatóságot is elmarasztaló miniszteri nyilatkozat kapcsán közleményt hozott nyilvánosságra az Országos Fogyasztóvédelmi Szakhatóság (ANPC) is. Abban többek között az áll, hogy a 2015-ös esztendőben az ellenőrzéseik nyomán elvégeztetett laboratóriumi elemzések csak a próbák nyolc százalékánál talált rendellenességet. Egyébként a hatóság illetékesei 2015-ben a szupermarketekben és a hipermarketekben 4620 ellenőrzést végeztek, s 1607 esetben került sor szabálysértést megállapító jegyzőkönyv kiállítására. A tematikus ellenőrzési akcióik keretében 47 788 gazdasági szereplőt ellenőriztek, s azok közül 25 000 esetében róttak ki bírságokat, amelyek együttes értéke 47,4 millió lej volt, a forgalomból pedig 7,72 millió lej értékű olyan árut vontak ki, amely nem felelt meg a fogyasztóvédelmi előírásoknak.
Az import kapcsán a miniszter a magyarországi és a lengyelországi termékeket nevesítette. Nos, akkor az is kikövetkeztethető, hogy azok minőségével is gond, baj lehet, illetve a különböző „csínytevéseket” azok követték el, akik ilyen árukat hoztak be. Ezt tételesen ugyan nem állította a miniszter, de ilyen értelmű utalást viszont tett. Tény ami tény, a szóban forgó két országból igen jelentős mennyiségű, illetve értékű mezőgazdasági és élelmiszeripari termény, illetve termék érkezik országunkba. Az elmúlt esztendőben az uniós tagállamokból Románia mintegy 275 millió euró értékű tejterméket importált, ebből 50-50 millió euró értékűt Magyarországról és Lengyelországból. Az Eurostat adatai szerint a Romániába importált tejtermékek mennyiségének 46 százaléka Magyarországról származik, a sertéshúsnak pedig 17 százaléka. Továbbá: az uniós tagállamokból 2015-ben 295 millió euró értékű sertéshús érkezett Romániába, ebből 17 százalék Magyarországról és 5 százalék Lengyelországból (azaz 52 millió euró értékű, illetve 10 millió euró értékű). A hazai „versenytársak” viszont nem azt fájlalják, amit a tárcavezető, hanem azt, hogy az esetek túlnyomó többségében dömping áron érkeznek termékek Magyarországról. Ennek megvan a magyarázata, többek között az, hogy a jobb hozamok (a nagyobb termelékenység) okán ott olcsóbb az előállítási ár, itt Romániában pedig jóval kedvezőbb az áfakulcs (a magyarországi 27 százalékossal szemben alig 9 százalék). Ilyen körülmények között szinte magától értetődő, hogy az a magyarországi gyártmányú szalámi Romániában esetleg olcsóbb, mint „hazájában”. Álljunk itt meg. Végezetül visszatérve Irimescu miniszter állításaira, feltétlenül utalnunk kell a kormányfő reagálására: hétfőn Dacian Cioloș kijelentette, hogy ezek a tárcavezető „személyes nyilatkozatai, és azokat nem a kormány nevében tette, mert arra ő nem volt felhatalmazva, és a kormány sem tájékoztatta előzetesen az általa elmondottakról”.
Hecser Zoltán
_web.JPG)
_cm.JPG)
