Jó négy évvel ezelőtt vált hatályossá a fizetésképtelenség megelőzési eljárásaira és a fizetésképtelenségre vonatkozó 2014/85-ös törvény. A szociáldemokrata párt honatyái képezték akkor is a parlamenti többséget, s ez a párt jelenítődött meg kormánypártként is. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert a törvény elfogadásakor azt nyomatékolták, hogy egy merőben új a szóban forgó tárgykörre jobban, azaz eredményesebben és hatékonyabban ráfelelő törvényt hoztak kalap alá. A fáma arról is szólt, hogy leegyszerűsödik és felgyorsul a fizetésképtelenségi, valamint a csődeljárás. Még jóformán hatályba sem lépett az a törvény, máris beigazodódott, hogy a „puding próbája az evés”. Október 2-től ismét esedékessé vált ez a „próba”… A 2014/85-ös törvény hatályba léptetésétől talán még fél év sem telt el, máris problémák, viták, félreértések merültek fel, ami pedig az eljárások időtartamának „zsugorítását” illeti, az sem bizonyult érdemlegesnek. Így például lapunkban is többször írtunk arról, hogy egyes cégek, vállalkozások „előremenekülési útvonalként” éltek (vissza) a csődvédelemre vonatkozó előírásokkal. Ilyen összefüggésben arra is utalhatunk, hogy neves gazdasági elemzők esettanulmányok révén bizonyították be, hogy vannak szépszerével a törvénynek olyan előírásai, amelyek révén lehet csűrni-csavarni az eljárásokat. Időközben a törvényt többször is módosították és kiigazították, de nem sok eredménnyel. Nyomatékolnunk kell azonban, hogy nem úgy általában volt gond a törvénnyel, hanem annak egyik-másik előírásával, illetve azoknak az alkalmazási módjával. A jelenlegi kormánykoalíció még a múlt esztendőben megfogalmazta ama szándékát, hogy egy mélyenszántóbb törvénymódosításra és -kiigazításra lenne szükség. Az elmúlt év végén hallani lehetett arról, hogy egy sürgősségi kormányrendelet révén rendeznék le a dolgokat, majd szeptember elején újra kirukkolt ezzel az elképzeléssel a közpénzügyi miniszter. Úgy tudni, hogy kikérték a szakmabeliek véleményét is, s a kiszivárgott értesülések szerint a csődbiztosi érdekképviseletek nemigen értettek egyet a kormány, illetve a pénzügyminisztérium illetékeseivel. Állítólag ezért is húzódott el a jogszabálytervezet véglegesítése, illetve annak elfogadása. Részvényessé válhat az állam A kormány szeptember 27-i ülésén került napirendre egy sürgősségi kormányrendelet tervezete, s azt el is fogadták. A fizetésképtelenség területén érvényes egyes jogszabályok és más jogszabályok módosítására és kiegészítésére vonatkozó 2018/88-as sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely a Hivatalos Közlöny október 2-i számában jelent meg, s az aznap hatályba is lépett. A kormányülést felvezető expozéjában Viorica Dăncilă kitért erre a sürgősségi kormányrendeletre is, azt hangoztatva, hogy abban olyan intézkedések is szerepelnek, amelyek révén jobbulhat a konkurenciális környezet, s következésképpen „a romániai versenyképes üzleti környezet is biztosítható lesz”. Ugyanakkor nyomatékolta azt is, hogy szükségessé vált olyan visszaélésszerű praktikák megszüntetése, mint például a „megismételt fizetésképtelenségek” avégett, hogy ki lehessen bújni a partnerekkel és az állami költségvetéssel szembeni fizetési kötelezettségek alól. Hozzáfűzte azt is, hogy véget kell vetni annak a káros gyakorlatnak, hogy egyesek olyan körülmények között jutnak versenyelőnyökhöz, hogy nem fizetik ki tartozásaikat, ugyanakkor veszélyeztetik nemcsak saját alkalmazottaik munkahelyeit, hanem az üzlettársaikét is. Számadatokat is ismertetett: szerinte több mint 28 600 olyan adófizető van, aki jelenleg a fizetésképtelenségi jogszabályozás hatálya alá esik, ugyanakkor tartozásai vannak a költségvetésekkel szemben. Ennek kapcsán utalt arra is, hogy a fizetésképtelenségi eljárás beindítását követően a fiskális adósságok együttes értéke 15%-kal növekedett. Egyébként számadatokkal rukkolt ki a kormányülést követő sajtótájékoztatón Eugen Teodorovici pénzügyminiszter is. Szerinte jelenleg több mint 6000 olyan cég van (állami és privát érdekeltségű egyaránt), amelyek alkalmazottai száma 64 000-re tehető, s amelyek a fizetésképtelenségi eljárásban vagy a megfigyelési periódusban találtatnak. Ezeknek a cégeknek a költségvetéssel szembeni adósságaik meghaladják a 63 milliárd lejt, s a visszaszerzési arány alig 6%. Hozzáfűzte azt is, hogy a jelenlegi helyzet alapos elemzéséből az derült ki, hogy egyes fizetésképtelenné vált cégek „álcázott állami segélyként” használják ki a törvényes előírásokat, lévén, hogy azok az ilyenszerű káros gyakorlatot lehetővé teszik. Amúgy úgy tudni, hogy jelenleg országos szinten a fizetésképtelenségi vagy csődeljárás alá vont vagy éppenséggel reorganizációban lévő cégek száma 28 000 körül van. Fenntartások A sürgősségi kormányrendelet jobbára olyan technikai jellegű előírásokat tartalmaz, amelyek a közember számára nem sokat mondanak, de annál többet a nehéz anyagi helyzetbe került cégek illetékesei­nek, valamint a felszámolóknak, illetve a fizetésképtelenségi eljárást lebonyolító szakembereknek. Egyik tekintélyes hazai szakértő szerint a leglényegesebb újdonság az, hogy a fizetésképtelenségben a legjelentősebb játékos az állam lesz. A jogszabály-módosítás, valamint a bevezetett kiegészítések értelmében amennyiben az államnak követelései vannak, elsőként szerezheti vissza pénzét, holott a fizetésképtelenségi törvény előírása szerint az állam ugyanazon a szinten találtatott, mint a többi hitelező. Igen ám, de a most hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet értelmében az állam számára lehetővé vált, hogy a fiskális követeléseit részvényekké konvertálja. Egyes szakértők ezt azért kifogásolják és tartják helytelennek, mert ilyenképpen az állam beavatkozhat a gazdaságba. „Az új jogszabály megváltoztatja az erőviszonyokat és kölcsönhatásokat a fizetésképtelenségi törvényben. Ha eddig lehetőség volt egy második esély felajánlására, most jön az állam és azt mondja, hogy neki nem tetszik az a szabadság, amivel az adósok rendelkeznek és korlátozni akarja azt. Ezt csinálja a törvény. Így például azon követelések esetében, amelyekről nyilatkozik a fizetésképtelenségbe való lépés pillanatában, s amelyek struktúrájában az állammal szembeni adósság nagyobb, mint 50%, az adós egyedül nem kérheti az eljárás beindítását” – állítja KPMG Románia, holland érdekeltségű tanácsadó cég szakértője, Speranța Munteanu. Kifogások Amúgy a sürgősségi kormányrendelet tervezetét szeptember 18-án közvitára bocsátották, s annak kapcsán – amint arra már utaltunk – bizonyos kifogásokat, fenntartásokat és javaslatokat fogalmaztak meg a szakmabeliek, azok érdekképviselete, a Felszámolók Országos Szövetsége (UNPIR). Azt már említettük, hogy az állam „színrelépését”, illetve „szerepvállalását” vannak, akik enyhén szólva furcsállják. Utalhatunk továbbá arra is, hogy az UNPIR első alelnöke, Stan Tîrnoveanu szerint komoly félreértésre adhat okot a fizetésképtelenségi eljárás megnyitásának kérdésköre. Szerinte ez egy törvényes kötelezettség, és nem az adósnak egy joga. Ez utóbbiról nem lehet szó olyan körülmények között, amikor is a fizetésképtelenség már bekövetkezett. Meglátása szerint ugyanakkor a kormányrendeletben szereplő módosított, illetve új előírások egyike-másikának a gyakorlatba ültetése alaposan meg fogja „tépázni” a reorganizáció esélyeit. Továbbá az UNPIR illetékesei szerint a költségvetési követelések pozitív diszkriminálása olyan jogvitákat is kiválthat, amelyek során felvetődhet a most megjelent sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatosan az alkotmányossági aggályok megfogalmazása is, legalábbis annak egyes előírásai tekintetében. Továbbá utalhatunk arra is, hogy a szakmabeliek, az érdekképviselet nemigen veszi jónéven azokat az új előírásokat sem, amelyek bizonyos értelemben korlátozzák mozgásterüket, lévén, hogy a jogszabály szövegébe bekerültek az eljárást lefolytatókra vonatkozóan bizonyos összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések is. Ami esetenként az alkalmazottakat érdekelheti: továbbra is érvényben marad az az előírás, miszerint „a bér jellegű követelések esetében a fizetésképtelenségi eljárás megnyitására vonatkozó kérés akkor nyújtható be, ha személyenként az országos átlagos bruttó bér hatszorosáról van szó” (azaz ez az érték jelenti azt az értékküszöböt, amely követelés minimális kvantumát képezi abban a tekintetben, hogy kezdeményezni lehessen a szóban forgó eljárást). Hecser Zoltán