Az ellenzéki parlamenti pártok körében (de nem csak) rosszallást, ellenérzést váltott ki, hogy a kormány múlt hétfői ülésén elfogadott 2018/92-es sürgősségi kormányrendelete csak annak elfogadása után 36 óra múltán jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Nem véletlenül elevenítettük fel ezt a jogszabályt, ugyanis a múlt heti kormányülésen még sor került egy sürgősségi kormányrendelet elfogadására, s annak megjelentetésével egy jó hetet késlekedtek. A 2018/93-as sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely október 22-én jelent meg, s amely révén újólag módosították és kiegészítették az egyes fiskális-költségvetési intézkedésekre, az egyes jogszabályok módosítására és kiegészítésére, valamint egyes határidők elnapolására vonatkozó 2017/90-es sürgősségi kormányrendeletet. Ezek szerint igen „sürgős” volt a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet elfogadása, de annak megjelentetése, illetve hatályba léptetése már kevésbé. Lehet ezt furcsállni, de nem érdemes, mert a hazai gyakorlatban, mármint a mindenkori kormányok jogszabályozási gyakorlatában ez már meghonosodni látszik. Mint ahogy az is, hogy az ilyen jogszabályok egyik-másik előírása tiszavirág életűnek bizonyul, bizonyulhat. Így vagyunk a már említett 2017/90-es sürgősségi kormányrendelettel is, amely a múlt esztendő decemberében jelent meg. Annak fontosabb előírásairól megjelenését követően már beszámoltunk. Ami pedig a lényegét illeti: a megindokolási viszonylag terjedelmes szövege szerint a 2018-as esztendőtől a majdani költségvetési előirányzatok teljesítése, illetve a GDP-arányos költségvetési hiány 3%-os szinten tartása megkövetel bizonyos megszorító intézkedéseket. Erre így tételesen a szóban forgó szövegrészben nem volt utalás, de a kormányrendelet egyik-másik szakaszában igen. Így például a jelenleg is hatályos 15-ös szakasz értelmében a közhatóságok és közintézmények hitelutalványozói a 2018-as esztendő során kötelesek 10%-kal csökkenteni az adott intézmény működésével és karbantartásával kapcsolatos dologi kiadásokat. (Amúgy az úgynevezett spórlási intézkedések csak az állami, tehát a központi közigazgatási hatóságok intézményrendszerét érintették.) A jogszabály értelmében azok nem vásárolhatnak személygépkocsikat, bútorzatot, irodai felszereléseket, vagyonvédelmi rendszereket stb. Ahogy az lenni szokott, a kormányrendelet számolt azzal is, hogy ez a költségcsökkentési akció ne legyen általános, s tételesen felsorolva a „kivételezetteket” is. Továbbá a sürgősségi kormányrendeletben az is szerepelt – és szerepel ma is –, hogy minden két megüresedett állás esetén azoknak csak az egyike tölthető be. Lazítás Nem sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy lazítsanak a 2017/90-es sürgősségi kormányrendelet egyik-másik előírásán. Ez történt például a márciusban megjelent 2018/80-as törvény, majd a 2018/15-ös kormányrendelet vagy a 2018/88-as sürgősségi kormányrendelet révén. Így kitágult a „kivételezettek köre”, ugyanakkor januártól errefelé majd minden kormányülésen memorandumok jóváhagyása révén lehetővé tették egyik vagy a másik minisztérium, ügynökség és szakhatóság számára a létszámbővítést, arról nem is beszélve, hogy jó néhány minisztérium számára újabb államtitkári, államtitkár-helyettesi, főtitkári, illetve főtitkár-helyettesi funkciókat hoztak létre. Egy kis túlzással azt is állítottuk, hogy az a csavar, amelyet jócskán meghúztak a múlt esztendő decemberében, azt a saját kezükkel lazították fel majd a későbbiek során. Bútor a Semmítőszéknek… Az október 15-én elfogadott 2018/93-as sürgősségi kormányrendeletnek megvan a maga sajátossága: annak „előszava” (azaz megindokolási szövegrésze) igen-igen terjedelmes, több mint négyszerese a rendelkező szövegrésznek. Az, hogy egy sürgősségi és rendkívüli esetről van szó, igen bőbeszédűen fejtegetik az aláírók, többek között azt hangoztatva, hogy a Semmítőszék július hónapban újabb felületeket bérelt, s azt be kellene bútorozni, de a decemberi kormányrendelet azt nem teszi lehetővé. Utalás van arra is, hogy már előzetesen a 2018/308-as kormányhatározattal a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból pótlólagosan pénzösszeget utaltak ki a Semmítőszéknek. Nos, ilyen körülmények között nem tűrt halasztást a szóban forgó bútorbeszerzés. A Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Országos Ügynökség (ANCPI) esetében most ébredtek rá arra, nevezetesen az év vége közeledtével, hogy a felgyülemlett teendők miatt el kell tekinteni a már említett 10%-os költségcsökkentési előírástól. Minderről a kormány több mint hétoldalas (A4-es) „előszava” kívánja meggyőzni azt a „nyájas olvasót”, akinek van türelme azt elolvasni. Egyébként a nagy kérdés az, hogy a Semmítőszéknek lesz-e módja és ideje a közbeszerzési eljárás lebonyolítására az esztendő végéig?... Hecser Zoltán