Nyolc településből áll Kányád község, összlakossága mégis alig haladja meg az ezer főt. György Sándor negyedik polgármesteri mandátumát kezdte meg egy évvel ezelőtt, célja a fejlődés útjára terelni és élhetőbbé tenni a kistelepüléseket, ezáltal is visszatelepedésre próbálja ösztönözni az elszármazott fiatalokat. – Hogyan tekint vissza polgármestersége eddigi éveire? – Tervezéssel, sok munkával, építkezéssel teltek az elmúlt évek községvezetőként. Eddig is hosszú távra terveztünk, ezután is így fogunk tenni – nem azért készítünk el gyorsan dolgokat, hogy választásokat nyerjünk, hanem jövőt építünk. Eddigi munkánk eredményei most kezdtek beérni. Sajnálatos helyzetben voltunk, hiszen az EU-s források kétezer fő alatti települések számára nem voltak elérhetők, vagyis nem pályázhattunk víz, szennyvíz, járda és hasonló infrastrukturális beruházásokra. Az eddigi megvalósításainkat éppen ezért kormánypénzekből, a megyei önkormányzat segítségével, saját forrásokból tudtuk finanszírozni. Kitűztünk egy-egy célt, és igyekeztünk megvalósítani lehetőségeinkhez mérten. Kányád községhez nyolc falu tartozik, Kányád a községközpont, Jásfalva, Ége, Székelydálya, Székelypetek, Miklósfalva, Homoródszentlászló és Abránfalva. Falvaink elég kicsik, főleg a lakosságot tekintve. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 1160-an lakják a községet. Igaz, ezek lassan tízéves adatok, viszont a helyzet az elmúlt években sem javult sokat. Ezen is szeretnénk változtatni a jövőben, visszavonzani az elszármazott fiatalokat, hiszen ha a kilométereket tekintjük, nem vagyunk messze a várostól. – Infrastrukturális beruházások történtek az elmúlt időszakban? – Nagyon nehéz infrastruktúrát fejlesztenünk, mivel halmazfalvakról van szó, ami azt jelenti, hogy egyik település a másiktól viszonylag messze van. Kányádhoz a legközelebbi helység Jásfalva, amely 1,5 km távolságra van, a többi viszont öt és hét kilométerre. Ezt nehezítik tovább a földrajzi adottságok, a domborzat, amely miatt semmiképp nem tudjuk víz-, illetve szennyvízhálózattal összekötni falvainkat, külön-külön kell gondolkodnunk, kisebb és nagyobb rendszerekben. A víz esetében egyszerűbb a helyzet, a szennyvíz tekintetében pedig nagyon nehéz a dolgunk. Olyan kis szennyvízrendszereket kiépíteni, amelyek megfizethetők és működtethetők is, nem egyszerű. Abránfalván például 7-10 között változik az aktív lakosok száma, 23 házszám van összesen. Jásfalva sem sokkal nagyobb, és Szentlászló sem. Kányád mint községközpont a legnagyobb falu, de itt is 308-an vagyunk összesen. Ezeknek a kistelepüléseknek is meg kell oldani a szennyvízhálózatát oly módon, hogy az megfizethető és fenntartható legyen. Egyelőre sajnos nem találtunk erre megoldást. Úthálózat tekintetében nagy segítséget kaptunk: egy európai uniós pályázatot nyertünk el, és pénzt hívtunk le Hargita Megye Tanácsával, illetve más önkormányzatokkal közösen konzorciumban, nevezetesen Felsőboldogfalva, Ho­moródszentmárton, Oklánd és Ká­nyád község közösen. A projekt által megújulna a községeket összekötő úthálózat, amelynek, azt hiszem, mi vagyunk a legnagyobb haszonélvezői, hiszen a 49 kilométernyi felújítandó út fele Kányád községhez tartozik. A megyének ezt a térségét is bekapcsolnánk a körforgásba, és vonzóbbá tennénk legalább az aszfaltút kiépítésével, hogy azok az elszármazottjaink, fiatalok, akik csak hétvégente járnak haza, kedvet kapjanak a visszatelepedéshez. Már most sokan jelzik, hogy ingatlant vásárolnak a községben, ha lesz aszfaltút. Reméljük, hogy a demográfiai mélypont, amely most jellemző a községre, csak pozitív irányba fog elmozdulni. [caption id="attachment_138935" align="alignnone" width="2560"] Elöregedett a hivatal épülete. Újra cserélik[/caption] – Milyen más beruházások történtek még a községben? – Úgy gondolom, az elmúlt évek munkája most kezd igazán beérni, kezdődnek az építkezések. Egy-egy projektnél az első kapavágást nagyon sok év munkája előzi meg. Nekikezdtünk egy új polgármesteri hivatal építésének idén szeptemberben, hosszú közbeszerzési procedúra után. Szükség van az új épületre, mivel egy nagyon régi épületben folytatjuk a tevékenységünket, amelyen elég sokat javítgattunk már, de egy eléggé elfáradt, kiöregedett épületről van szó, amely nem felel meg a céloknak. Nehézkes az ügyfélfogadás, vagonszerű az építése, a szobák egymásba nyílnak, így egymás irodáin keresztül járkálunk mi is és az ügyfelek is, ami nagyban nehezíti a hatékony munkát. Az új épület elkészültével más rendeltetést kap majd a mostani épület. Az új községháza egy tavalyelőtt vásárolt területen épül, amelyet egy multifunkcionális sportpálya kialakítására szántunk, és az el is készült, de mivel a terület nagysága lehetővé tette, az új hivatal épülete is ott kap majd helyet. Az említett pálya 2019-ben épült egy LEADER-program segítségével. Kézilabdázni, kosarazni, minifocizni és lábteniszezni is lehet. Ez a beruházás nagyon összehozta a közösséget, maximálisan ki is van használva, gyerekek, felnőttek egyaránt rendszeresen oda járnak, ha lehet ilyent mondani, aktivizálódott a sportélet. Ugyanakkor rendezzük a birtokviszonyokat, telekkönyvezzük a lakosok földjeit az úgynevezett tematikus kataszterezéssel. Mint már említettem, nyolc település tartozik a községhez, mindenhol próbáljuk rendben tartani a kultúrotthonainkat, a még működő oktatási intézményeket és mindazokat az épületeket, amelyeket megörököltünk a múlt rendszerből, hogy ne semmisüljenek meg. Az elmúlt években modernizáltunk kultúrotthonokat, Peteken, Égében és Székelydályában központi fűtésrendszerrel szereltük fel, tetőt javítottunk, ahol kellett. Tavalyelőtt pedig a kányádi és a miklósfalvi kultúrotthont újítottuk fel. Javarészt saját forrásból biztosítottuk rá az anyagiakat, de Hargita Megye Tanácsától is sikeresen pályáztunk kisebb összegekre. Kányádban létrehoztunk egy fogászatot, az épületet és az eszközbeszerzést az önkormányzat biztosította önerőből. Abránfalva és Homoródszentlászló a két legkisebb településünk, két évvel ezelőtt sikerült leaszfaltoznunk az oda vezető utakat az országos településfejlesztési program (PNDL) program segítségével, 5,6 km-re került aszfaltréteg, több mint négymillió lej értékben. Jelenleg készül a Kányád–Jásfalva–Ége–Dálya szakasz asz­falto­zásának terve, amit már említettem, hogy a megyei tanács és több más önkormányzat is társszereplője a beruházásnak, illetve a Petek felé vezető út aszfaltozására is készülünk. Ez összesen 26 millió euróba kerül majd, a Kányád községhez tartozó rész pedig 24,2 km-t jelent. A beruházás a hidak és átereszek felújítását is magában foglalja. Az elmúlt évben bővítettük a térfigyelő kamerarendszerünket is, illetve a jövőben is növelnénk a kamerák számát, hiszen nagy a község, és ezzel is növeljük az emberek biztonságérzetét. Egyelőre sajnos nem terjed ki a rendszer mind a nyolc településre, a legkisebb falvakban még nincs kamera. Jelenleg tíz kamerából áll a rendszer, a község minden bejáratához szereltünk egyet, hiszen Kányád községet négy irányból is meg lehet közelíteni, nemcsak Székelyudvarhely irányából, hanem Városfalva irányából, Petek után van a kacai rész Brassó megye irányából, valamint Erked felől, ami Maros megyét köti össze a községgel. Kistelepülések lévén nem tudtuk megszervezni az önkéntes polgárőrséget, éppen ezért is tartjuk nagyon fontosnak a térfigyelő kamerákat, hogy mégiscsak legyen rálátásunk arra, melyik faluban épp mi történik. Az elmúlt évben ugyanakkor Kányád és Miklósfalva teljes vízhálózatát sikerült felújítanunk, illetve kiépítenünk. Kányádban még a kollektív rendszerben volt egy megkezdett hálózat, azt teljes egészében újra cseréltük, új tartályokkal, pumpaházzal, csőrendszerrel, és Miklósfalván is hasonlóan jártunk el. Ez 2,7 millió lejbe került, és országos pályázat által sikerült megvalósítanunk. Ebben a két faluban nem jellemző a vízhiány, Miklósfalvára évekkel ezelőtt kivezettük az Ócfalvát is ellátó városi vizet, Kányádban pedig források vannak befogva, onnan biztosítjuk az ellátást. [caption id="attachment_138932" align="alignnone" width="2560"] Új szolgáltatás indult a községben[/caption] – Több településen egyre nagyobb gondot okoz az ivóvízhiány, az önök községében van ilyen probléma? – Sajnos igen, ez nálunk is óriási problémát jelentett az utóbbi időben. A településeinken kiépített vízrendszerekbe igyekszünk vizet juttatni, a források ugyanis, amelyekre egy-egy vízrendszer volt kiépítve, megcsappantak, illetve olyan is van, amelyik teljesen kiapadt. Segítséget kaptunk a megyei tanácstól, és mélyfúrásokat végeztettünk, azért, hogy településeinket el tudjuk látni ivóvízzel. 2020-ban három mélyfúrást végeztettünk, amelyből egy volt sikeres, Égében, ám Székelypeteken és Székelydályában nem jártunk eredménnyel, hiszen az a víz, amit ott találtunk, ihatatlan volt. Idén külön tanulmányt készíttettünk arról, hogy hol fúrhatunk sikerrel, ez el is készült, a mélyfúrásokon is túl vagyunk, és ezúttal mindegyik sikeres volt. Ezeket ugyancsak Petek és Dálya közelében végeztük, illetve egyet Abránfalvának is fúrtunk. A fúrt kutak eredményesek, úgy tűnik, elég hozamuk van ahhoz, hogy ellássák az adott falvakat. Ezeket a kutakat azonban be is kell kötni a hálózatokba, ami számunkra nagyon nagy értékű beruházás. A kutak távol vannak a településektől, melléjük pumpaházat, áramellátást, illetve víztartályokat is kell építeni. Pályázatot nyújtottunk be az Anghel Saligny programban, és türelmesen várjuk a végeredményt. Összesen hatmillió lej értékben kértünk támogatást, ebből tudnánk orvosolni azokat a problémákat, amelyek megkeserítik nap mint nap a lakosok életét. Ez egyfajta szélmalomharc volt idáig számunkra, hiszen folyamatosan kerestük azokat a megoldásokat, amelyekkel egy-egy falunak meg tudjuk oldani a vízellátási problémáját. Most bízunk a pályázat sikerében, hogy végre végleges megoldást találhatunk a vízhiányra. Meg kell említenem a helyi közbirtokosságokkal való jó együttműködést is, hiszen ők segítettek, támogattak anyagilag egy-egy tanulmány elkészíttetésében. Mindezek mellett folyamatosan készülnek tervek, hiszen most kezdtek megnyílni a pályázati lehetőségek a kis községek előtt is, és amint lehetőség adódik, igyekszünk azt kihasználni. [caption id="attachment_138933" align="alignnone" width="2560"] Multifunkcionális sportpályát létesítettek[/caption] – Hány oktatási intézmény működik a községben? – Négy évvel ezelőtt sajnos be kellett zárjuk gyereklétszám hiányában a petki iskolát, amelyet az azelőtti évben újítottunk fel. Még sajnos összevont osztályokkal sem volt meg a kellő gyermeklétszám a működéshez. Ugyanilyen okból kifolyólag Miklósfalván is bezárt az iskola. Jelenleg összevont osztályokkal működik elemi iskola Székelydályában, 0–8. osztály Kányádban működik, ahová iskolabusszal hordjuk a gyermekeket a többi településről. Ugyancsak ezen a két településen működik óvoda is. Az iskolaépületeink viszonylag jó állapotban vannak, amit tudunk, folyamatosan modernizálunk, javítunk, pályázunk és próbáljuk korszerűbbé tenni. – Milyen a közösségi élet, voltak idén rendezvényeik? – Pár évvel ezelőtt a települések saját maguknak, alulról jövő kezdeményezésként szerveztek falunapokat. Ez a világjárvány beköszöntével sajnos megszűnt. Ennek ellenére a járványnak van egy pozitív hozadéka is meglátásom szerint, hiszen az elmúlt években hiába szerveztük meg az égei fesztivált, amelynek eredete még a hetvenes évekbe nyúlik vissza, egyre kevesebb volt az érdeklődő, ellaposodott a rendezvény. Idén még a szigorúbb járványügyi korlátozások bevezetése előtt került sor rá, sikerült ezt újra megrendeznünk, uniós finanszírozást is nyertünk rá testvértelepüléseinkkel karöltve, így volt alapunk is a rendezvényre, ahol sport-, kulturális és különböző szórakozási, kikapcsolódási programokat kínáltunk a látogatóknak. Páratlan nagyságú érdeklődést tapasztaltunk, megtöltöttük a teret, és egy nagyon jó hangulatú, egész hétvégés programot tudtunk kínálni, felráztuk, összehoztuk a község lakóit.

Hadnagy Éva