Többszöri nekifutás után a Cioloº-kormánynak sikerült tető alá hoznia a közszférai intézményrendszer bérezését méltányossági alapokon rendezni kívánó jogszabályt. A szerdai kormányülésen elfogadott ama 2016/20-as sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely a Hivatalos Közlöny csütörtöki, június 9-i számában jelent meg. Annak idején szó volt egy új közszférai bérezési kerettörvény tervezetéről, majd egy ilyen jellegű sürgősségi kormányrendeletről, majd utólag egy bizonyos bérkorrekciókat előíró sürgősségi kormányrendeletről. Menet közben viszont sok minden megváltozott, s a jogszabálytervezet kidolgozásába és véglegesítésébe belebukott egy tárcavezető is, nevezetesen Ana Costea munkaügyi miniszter, aki április derekán lemondásra kényszerült. A most megjelent és augusztus 1-jétől hatályossá váló sürgősségi kormányrendelet is feltételezhetően sok álmatlan éjszakát okozhatott az áprilisban kinevezett Dragoș Pâslaru munkaügyi miniszternek, de bizonyára egyes szakszervezeti vezetőknek is, akik között vannak olyanok, akik továbbra sincsenek megelégedve annak egyes előírásaival, s e tekintetben gondolunk mindenekelőtt a tanügyi szakszervezetek vezetőire. Valamilyen oknál fogva az utóbbi időben a kormány következetesen kerülte a béremelés fogalmát, mint ahogy azt is, hogy egy merőben új jogszabályt állt szándékában hatályba léptetni. Hetek óta arról hallunk, hogy tulajdonképpen egy olyan bérkorrekcióra kerül majd sor, amely képes lesz hathatóan érvényesíteni a méltányossági elveket, lehetővé téve az indokolatlan aránytalanságok, „kiszögelések” felszámolását. Végül is a jogszabály megnevezéséből is kikerült a béremelés, ugyanis az történt, hogy a 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet révén módosították és kiegészítették a 2016-ban közpénzekből fizetett személyzet bérezésére, egyes határidők elhalasztására, valamint egyes fiskális-költségvetési intézkedésekre, illetve egyes jogszabályok módosítására és kiegészítésére vonatkozó 2015/57-es sürgősségi kormányrendeletet. Ez utóbbi sürgősségi kormányrendelet az elmúlt esztendő decemberében jelent meg, s annak meghozatala ugyancsak a Cioloș-kormány számlájára írandó. Fele-fele arányban Ha hinni lehet a kormány, a munkaügyi minisztérium által legutóbb nyilvánosságra hozott számadatoknak, akkor a közszférai intézményrendszerben foglalkoztatott személyeknek mintegy 54 százaléka számíthat arra, hogy augusztus 1-jétől az eddiginél több pénzt kaphat majd kézhez. Mondjuk ezt azért, mert Pâslaru tárcavezető szerint a közszférai alkalmazottak száma 1 200 000 körül van, és azok közül körülbelül 650 000-nek emelkedik a bére. Nyomatékolnunk kell, hogy tulajdonképpen bérkorrekcióról van szó, s nem általános béremelésről. Ezek szerint lesznek „szerencsések” és „kevésbé szerencsések”, azaz olyanok, akiknek esetleg jelentősebb arányban emelkedik a havi bruttó bére, olyanok is, akiknek kisebb arányban és olyanok – és nem is kevesen –, akik továbbra is az eddigi bérben részesülnek. Az egészségügy esetében egy kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy a bérezési rendszer teljes szerkezetváltására kerül sor augusztus 1-jétől, főleg annak okán, hogy új bérrácsot állapítottak meg. (Amúgy az egészségügy esetében az új bérezési szintekre vonatkozóan a kormányrendelet egy mellékletet is tartalmaz, s annak áttekintéséből nagyjából számot lehet adni arról, hogy miként is fognak festeni augusztus 1-jétől majd bérek szintjei.) Nem részleteznénk, csak a példázódás kedvéért utalnánk arra, hogy egy klinikai egységben egy orvos besorolási bére 2364 és 2944 lej között fog mozogni a szolgálati éveinek függvényében. A mentőszolgálat vagy a sürgősségi szolgálat keretében tevékenykedő főorvos esetében a havi bérszint 4371 és 5443 lej között fog mozogni. Egyébként a mostani kormányrendelet az egészségügyi szektor esetében (de nem csak) szem előtt tartja továbbra is a 2010/284-es közszférai egységes bérezési kerettörvény egyes előírásait. Továbbá a kormányrendelet megindokolási szövegében az is szerepel, hogy az egészségügyi szektorban körülbelül 160 000 alkalmazott esetében megszűnnek a bérezés terén megmutatkozott méltánytalanságok. A tanügyi rendszer esetében a bérkorrekcióra két szakaszban kerül sor. A bérkorrekción, illetve a kiigazításon átesett és annak nyomán megemelkedett bérszintek és az eddigi bérszintek közti különbség 50 százalékát 2016. augusztus 1-jétől folyósítják, a másik 50 százalékát pedig 2017 decemberétől. E szektor esetében körülbelül 280 000 alkalmazott (didaktikai személyzet és tanügyi kisegítő személyzet) esetében számolódnak fel a bérezési méltánytalanságok. Említsünk meg egyetlen példát: egy egyetemi végzettségű, I. fokozattal és 1–6 éves szolgálati idővel rendelkező tanár alapbére 1896–2361 lej közt fog mozogni. (Egyébként a tanügy esetében is lesz egy merőben új bérrács, azt a rendelet 2-es számú melléklete tartalmazza. Annak gyakorlatba ültetésére viszont „két részletben” kerül sor, augusztus 1-jétől, illetve decembertől.) Bevezetik a már beharangozott premizálási rendszert is, az úgynevezett teljesítménybónuszt. Erre az egészségügyi szektorban 2017 januárjától kerül sor, a didaktikai személyzet és a tanügyi kisegítő személyzet esetében 2018 januárjától. Lényegében arról van szó, hogy a személyzeti költségek két százalékáig terjedő összeg keretében lehetőség nyílik éves, féléves és évnegyeden­kénti premizálásra. Erre vonatkozóan egyébként ki kell dolgozni a kritériumrendszert, ami az egészségügyi, illetve a tanügyminisztériumra hárul, s majd arra vonatkozóan el kell fogadni egy kormányhatározatot is. De ha már a gyakorlatba ültetés eszközeiről esett szó, utalhatunk arra is, hogy a tanügyi szektor esetében a kormányrendelet tartalmazta előírások alkalmazására vonatkozóan módszertani normákat kell kidolgozni, s azokat kormányhatározattal kell jóváhagyni augusztus 8-ig. Bűvészmutatványok A kormányrendelet valóra váltja azt az ígéretet is, miszerint rendezik egyes szaktárcák esetében is a bérszinteket. Tulajdonképpen arról van szó, hogy néhány minisztériumban a bérszintek elmaradtak a többi szaktárcáknál alkalmazottakétól. Nos, a mostani kormányrendelet értelmében e szaktárcák esetében a béreket a kormány főtitkárságán alkalmazott bérszintek 70 százalékára emelik. Hasonlóképpen bizonyos kiegészítésekre kerül sor a honvédelmi, a közrendi és a nemzetbiztonsági intézményrendszerben is. Egyébként a szóban forgó bérkiigazítások kapcsán a kormányrendelet-tervezetek egyik változatával szerepelt az államelnöki hivatal is. Ennek az előírásnak a „becsempészése” kiváltotta egyes szakszervezeti vezetők felháborodását. Most valóságos bűvészmutatvány következett be, mert hétfőn este még egyesek ott olvasták a szövegben ezt az előírást, szerdára eltűnt, sőt bekerült egy olyan előírás is, amely értelmében a szóban forgó (és vitatott) bérkiigazítás nem alkalmazandó azon intézmények és közhatóságok esetében, amelyek bérezési rendszere hasonló a minisztériumokéhoz, de azok nem képezik az egyik vagy a másik minisztérium apparátusát. A szerda esti sajtóértekezleten pedig a munkaügyi miniszter azt próbálta bizonygatni, hogy a nyilvánosságra került jogszabály-tervezetekben nem is szerepelt az államelnöki hivatal. Egy másik bűvészmutatvány értelmében ismét lehetséges lesz az élsportolók és a különböző tantárgyversenyeken rendkívüli teljesítményeket elérő sportoló diákok, felkészítő stb. premizálása. Ez azért meglepő, mert a kormány már hónapok óta arra hivatkozik, hogy semminemű bérezési és premizálási pluszjuttatásra nincs költségvetési keret. Egyébként a kormányrendeletnek a bérkiigazításra vonatkozó előírásainak a gyakorlatba ültetése az idei esztendő viszonylatában mintegy 870 milló lejt jelent, 2017 vonatkozásában pedig 2,6 milliárd lejes pluszkiadást. A kormányszóvivő szerint 2016-ra nézve még hibádzik 70 millió lej, a jövő esztendőre pedig 300 millió lej, de azt valahonnan előteremtik. Hogy honnan, arra nem tudott pontos választ adni. Hecser Zoltán