borús égbolt
Ki így látja, ki úgy látja
A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége már több mint egy hete országunkban tartózkodik, de annak céljáról, valamint a lefolytatott tárgyalásokról eddigelé semminemű közleményt nem adtak ki. Egyébként az utóbbi másfél év során a nemzetközi pénzintézetek romániai látogatásait, illetve tárgyalásait mindig is diszkréció övezte. Kedden az Andrea Schaechter vezette küldöttséget fogadta a Cotroceni-palotában Klaus Johannis államelnök, majd azt követően találkozóra került sor Victor Ponta kormányfővel is. Az előbbi találkozóról az államelnöki hivatal sajtóközleményt adott ki, az utóbbiról viszont nem adtak ki egyik fél részéről sem semminemű közleményt. Vessünk egy pillantást az államelnöki hivatal szűkszavú közleményére. Abban többek között az áll, hogy a Valutaalap képviselői ismertették az államelnökkel a korábbi megállapodást, illetve a megelőző jellegű segélynyújtási program teljesítésének alakulását, ebben az összefüggésben nyomatékolták, hogy a megállapodás kiértékelésére nem került sor, ami megkérdőjelezheti a kormánynak a strukturális reformok gyakorlatba ültetésére vonatkozó akaratát. Ilyen körülmények között pedig komoly fenntartások fogalmazhatóak meg amiatt, hogy Románia képes-e teljesíteni egy Credit Line flexibilis hitelmegállapodás megkötése szükségeltette feltételeket. Ugyanakkor a sajtóközlemény szerint az államelnök is aggodalmának adott hangot abban a tekintetben, hogy esetleg sérülékeny lehet a jövőben a pénzügyi-költségvetési keret. Idetartozik az is, hogy a jövő évi költségvetés kapcsán előtérbe került a fiskális költségvetési óvatosság szükségessége, főleg azért, hogy elejébe lehessen menni a makrogazdasági kockázatoknak. Terítékre került továbbá az állami érdekeltségű cégek, s különösképpen az energetikai és a szállítási cégek strukturális megreformálásának problematikája is, úgy értékelve, hogy ebben a vonatkozásban a kormányzat részéről késlekedések, mulasztások érződnek. A közleményből egyes ellenzéki politikusok, de politikai elemzők is azt olvasták ki, hogy a Nemzetközi Valutaalap, akárcsak Klaus Johannis államelnök elégedetlen, legalábbis sok tekintetben elégedetlen a kormány tevékenységével. Sőt egyesek szerint a nyilvánosságra hozott sajtóközlemény akár kormányfőellenes támadásként is értékelhető. Ez talán túlzás, de az is igaz, hogy még a sorok között sem lehet felfedezni a kormányt dicsérő megállapításokat. Victor Ponta kormányfő kedden a kora esti órákban reagált a sajtóközleményre, illetve az annak kapcsán megfogalmazott értékelésekre, többek között azt állítva, hogy Klaus Johannis államfőnek nemigen van mit bírálnia a 2016-os esztendei költségvetés vonatkozásában, mert jelenleg ez a költségvetés tulajdonképpen nem létezik. Ezt az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozta. „Johannis úr nem ismeri a 2016-os költségvetést. Én sem ismerem. Nem bírálhatsz olyasmit, ami nem létezik. A 2016-os költségvetés novemberben érkezik a kormányhoz, azt követően a parlament asztalára, a továbbiak során pedig Johannis elnökhöz kihirdetés végett” – így a kormányfő. Ironikus hangon hozzáfűzte azt is, hogy bizonyára ismét félretájékoztatták tanácsadói az államelnököt, tételesen megemlítve a kancellária vezetőjének, Dan Mihalachenak a nevét. A későbbiek során Victor Ponta válaszolt a Valutaalapnak is: egy másik hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy a nemzetközi pénzintézetekkel fontos dolgokban és sikeresen működtek együtt, és Románia „az egyetlen vagy a legsikeresebb történése” a Nemzetközi Valutaalapnak. Ezt az állítását azzal támasztotta alá, hogy más országokban a dolgok nem alakultak olyan kedvezően, mint Romániában, ilyenképpen pedig a Valutaalap szempontjából is sikerként könyvelhető el mindaz, ami bekövetkezett országunkban. Elismerte viszont azt is, hogy a szó nem mindig talál, de ennek ellenére a román kormány által foganatosított intézkedések eredményesnek bizonyultak. Ilyen összefüggésben pedig utalt arra, hogy a nemzetközi pénzintézetek annak idején fenntartásokat fogalmaztak meg a munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése, valamint az élelmiszerekre kivetett áfakulcsnak 9 százalékra való mérsékelése kapcsán, de a szóban forgó intézkedések gyakorlatba ültetése végül is igen eredményesnek bizonyult. Tehát szerinte szemrehányástételre sem az államelnöknek, sem pedig a Valutaalap küldöttségének nem lehet oka, s ő egyébként is nemigen olvasott ki abból a sajtóközleményből vádaskodó jellegű megállapításokat.
A keddi pengeváltásnak megvan a maga előzménye. Néhány nappal ezelőtt Klaus Johannis államelnök azt nyilatkozta, hogy szerinte helytelen lenne egy olyan állami költségvetést kidolgozni, amely „partizánérdekeken vagy választási számításokon” alapulna. A maga részéről azt nyomatékolta, hogy a társadalom egészének az érdekeit kell szem előtt tartani, s azoknak a vállalásoknak a teljesítését, amelyeket a hazai politikai elit fogalmazott meg. Hétfőn este, mintegy reagálva erre az államelnöki felvetésre, Victor Ponta kormányfő azt állította, hogy 2016-ra egy jó költségvetést fognak kidolgozni, hozzáfűzve azt is, hogy neki személy szerint semminemű választói, illetve kampányérdeke nincs, lévén, hogy ő nem kíván indulni a parlamenti választásokon és ez vonatkoztatható az államelnökre is, hisz „Johannis úr sem jelölt”. Továbbá arra is utalt, hogy az államelnök külföldön is dicséri őt (mármint a kormányfőt), amikor azt hangoztatja, hogy Románia gazdasága igen erős, és lehetségessé tette szociális intézkedések foganatosítását is. Ezek szerint ki így látja, ki úgy látja ugyanazt a dolgot, nevezetesen a 2016-os költségvetést. Mi pedig úgy látjuk, hogy elvi síkon közelítik meg a költségvetés problematikáját, s végeredményben mindketten már akár elcsépeltnek is nevezhető szlogeneket ismételnek.
Annak kapcsán, hogy ki mit és hogyan értékel, illetve miként értelmez, lenne még két megjegyzésünk. Victor Ponta kormányfő kedden este azt állította, hogy a holnap (pénteken) elfogadásra kerülő költségvetés-kiigazítás nyomán nem sérül az az előirányzat, miszerint a költségvetési hiány 1,86 százalékos lesz. Ennek örvendeni lehetne, de a közpénzügyi miniszter október 7-én még azt állította, hogy a költségvetési hiánycélt módosítani kell, az magasabb lesz, meghaladva az 1,86 százalékot. Visszatérve Victor Ponta kormányfő állítására, emlékeztetnénk arra is, hogy az idei költségvetési törvényben nem 1,86, hanem 1,83 százalékos hiány szerepelt. Más: az elmúlt héten a kormányfő egy sürgősségi kormányrendelet kapcsán, amely értelmében eltörölnek bizonyos költségvetéssel szembeni adósságokat, azt hangoztatta, hogy nincs szó amnesztiáról. A közpénzügyi miniszter viszont a sürgősségi kormányrendelet tervezetét ismertetve többször is az amnesztia szót használta (amúgy ez a sürgősségi kormányrendelet még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben).
Hecser Zoltán
