Amint azt már előzetesen is bejelentették, a kormány augusztus 10-i ülésének napirendjén szerepelt az állami költségvetés, valamint az állami társadalombiztosítási költségvetés kiigazítása. Azokra vonatkozóan két kormányrendeletet fogadtak el. A kormányülést követően a maga nemében formabontó sajtóértekezletre került sor: Dacian Cioloş kormányfő sajtónyilatkozata után a közpénzügyi, a munkaügyi, az egészségügyi és az oktatásügyi miniszter ismertette a költségvetés-kiigazításnak a szaktárcáikat érintő fontosabb előírásait, majd egy tulajdonképpeni sajtókonferenciára került sor, amelynek keretében a szóban forgó tárcavezetőkön kívül az újságírók kérdéseire válaszolt a szállításügyi, a mezőgazdasági és az európai alapokért felelős miniszter. Ha emlékezetünk nem csal, kormányülést követően ilyen „terjedelmes” sajtótájékoztatóra eddigelé nem került sor, s minden jel arra mutat, hogy a kormánytagok szándékában „a bizonyítvány megmagyarázása” állt. Lehet, hogy jól tették… Nem térnénk ki részletesen sem a kormányülést követő sajtótájékoztatón elhangzottakra, sem pedig az igen terjedelmes két kormányrendelet, illetve azok mellékleteinek ismertetésére. Egyrészt helyszűke miatt, másrészt pedig azért, mert egy mindenkori állami költségvetésnek a bugyraiban a közpénzügyekben kevésbé jártas személyeknek nehéz eligazodniuk, másrészt pedig az állampolgárokat rendszerint nemigen érdeklik az őket közvetlenül nem érintő költségvetési előirányzatok, azaz költségvetési bevételek és kiadások. E tekintetben kivételt jelentenek az állami költségvetés helyi költségvetésekre vonatkozó előirányzatai, illetve azok a pénzösszegek, amelyek majd bekerülnek a megyei vagy a helyi költségvetésekbe. Ezzel együtt és ezen túl mégis érdemes néhány vetületre utalni. Talán azzal kellene kezdenünk, amit a kormányfő hangoztatott az elfogadott kormányrendelettel kapcsolatosan: „Csapatmunka a költségvetés kiigazítása. Mindegyik miniszter tanújelét adta, hogy egyaránt felelős a maga szakterületéért, de azért is, hogy a kormányzati döntéseknek meg legyen a koherenciájuk, és a kormányzati közös felelősség érvényesülhessen… Sok év után ez az első eset, amikor egy választási esztendőben politikai kézjegy nélkül kerüljön sor kiigazításra… Erőforrásokat biztosítottunk oda, ahova szükség volt, olyan projektek folytatása végett, amelyek szerepelnek a kormányprogramban, olyan új költségek fedezésére, amelyek menet közben jelentkeztek prioritásként, továbbá avégett, hogy a parlament döntéseit gyakorlatba lehessen ültetni, mindenekelőtt bizonyos társadalmi juttatások kifizetése érdekében anélkül, hogy veszélybe sodorjuk a makrogazdasági egyensúlyt”. Bérkiigazítások „étvágya”… Ez az értékelés jellegű meglátás sugalmazza az idei első költségvetés-kiigazítás prioritásait is: egészségügy, tanügy és szociális juttatások. Igen, mert például az augusztus 1-től hatályba lépett 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet értelmében a szóban forgó két szektorban olyan bérkiigazításokra került sor, amelyek szükségessé tették pótlólagos pénzalapok kiutalását, ugyanakkor bizonyos jogszabályozási módosítások és kiigazítások nyomán bizonyos szociális juttatásokra is az eddigieknél többet kell fordítani. Miből? A konszolidált általános költségvetés bevételei 3,382 milliárd lejjel emelkednek meg az eddigi inkaszállások gyarapodása nyomán, valamint bizonyos jogszabályozási intézkedések gyakorlatba ültetése révén. Ilyenképpen lehetőség nyílik például arra, hogy az egészségügynek pótlólagosan 586,6 millió lejt utaljanak ki. A kormányfő, a kormány tagjai a pótlólagos kiutalások kapcsán nyomatékolták, hogy a GDP-arányos 2,9%-os költségvetési hiánycél továbbra is tartható lesz. Fenntartások… Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy amikor a kormány azt állítja, hogy pozitív előjelű költségvetés-kiigazítást eszközölt, akkor hangot adott optimizmusának is. A sajtótájékoztatón/sajtóértekezleten elhangzottakból is ez volt kiolvasható, mármint olyan értelemben, hogy a költségvetési átcsoportosítások ráfelelnek a makrogazdasági, valamint a társadalmi igényekre. Az ilyenszerű meglátásokkal a magunk részéről nem kívánunk vitatkozni, annál is inkább nem, mert menet közben napvilágot láttak olyan jogszabá- lyok, amelyek óhatatlanul megkövetelték pótlólagos pénzalapok kiutalását bizonyos költségek fedezése végett. (Az más ügy, hogy ilyen jogszabályok meghozatalában szerepet vállalt – esetenként kénytelen-kelletlen – a kormány is, például a már említett 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet meghozatalával.) Vannak, akik másként látják vagy óvatosabban értékelik a mostani költségvetés-kiigazítást. A költségvetési tanács ama közleménye, amelyet annak elnöke, Ionuț Dumitru látott el kézjegyével, igen árnyaltan és óvatosan fogalmaz: ugyan elfogadhatónak tartja a költségvetési kiigazítást, de ugyanakkor fenntartásokat is tartalmaz többek között utalva arra, hogy a mostani kormányrendelet elfogadásánál is esetenként szem elől tévesztették a pénzügyi-költségvetési felelősségvállalásra vonatkozó törvényes előírások egy részét. Az egyik neves hazai makrogazdasági elemző, Mircea Coșea, egyetemi tanár szerint a kiigazított költségvetés a „túlélés költségvetése, amely megpróbálkozik a választások előtti társadalmi béke megteremtésével. A beruházásokra szánt pótlólagos pénzösszegek alacsony részaránya arra enged következtetni, hogy 2016 nem lesz az előrehaladás éve”. Lehet, hogy neki is van valami igaza, lévén, hogy a költségvetési kiadások megemelésére kiutalt 3,7 milliárd lejnek 74%-a a különböző szociális juttatások és egyes költségvetési szektorok béreinek a fedezésére szolgál, s alig 8% „irányul” közberuházásokra. Tovább menve: a költségvetési kiadások fedezésére pótlólagosan kiutalt összegekből 1,3 milliárd lej a szociális ellátás költségeinek fedezésére szolgál, 1,36 milliárd lej pedig a személyzeti kiadások fedezésére, és csupán 300 millió lej a közberuházásokra. Végezetül, de nem utolsósorban: a szakelemzők túlnyomó többsége igen szkeptikusnak bizonyult a tekintetben, hogy sikerül-e lehívni a 12,8 milliárd lej értékű uniós alapokat olyan körülmények között, amikor is az abból származó bevételek az első fél évben alig 680 millió lejt tettek ki. Hecser Zoltán