Az év elejétől dolgozik szakorvosként a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban, amelyet 2016-ban, a rezidensvizsgán választott munkahelyéül, 2020-tól pedig ügyeleteket is vállalt itt: dr. Aszalos Csongor neurológus szakorvost mutatjuk be. A fiatal orvossal a szakterülete leggyakoribb megbetegedéséről, a stroke-ról is beszélgettünk. – Kérem, előbb mondjon el néhány információt magáról… – A Nyárádmentén születtem, Szentháromságon. Középiskolai tanulmányaimat Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Gimnáziumban végeztem. Ezt követően egy évet Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Fizika Karán tanultam, aztán utam visszavezetett Marosvásárhelyre, az orvosi egyetemre, ahol 2016-ban államvizsgáztam. A fizikát már a középiskola kezdetétől nagyon megkedveltem, fizikatanárom motiváló hatására ez az egyik fő erőforrást jelentette számomra a bolyais diákként való helytállásban. Ekkor már szerepelt a gondolataimban az orvosi pálya, érettségi után mégis a fizika egyetemet választottam. Lenyűgöző előadásokon és érdekes kísérleteken vehettem részt, olyan oktatók társaságában, akik szenvedéllyel tudtak tanítani. Ugyanakkor be kellett látnom, hogy akkoriban fizikusként munkahelyet nehéz lett volna találni. Ezért döntöttem úgy, hogy felvételizem az orvosi egyetemre. – Hogy látja most, helyes volt ez a döntés, szereti ezt a hivatást? – Nagyon szeretem. Nem bántam meg, sőt. Biztos vagyok abban, hogy ez az én életutam. A fizikát nap mint nap felhasználom a gyógyításban, és úgy érzem, hasznomra van, akár abban is, ahogyan egy megtanulandó tananyagot strukturálok. Az emberközeliség miatt szeretem inkább az orvoslást, ez a fizikában kevésbé van jelen. – A neurológia felé hogyan vezetett az útja? – A biológia-tananyag elsajátítása során mindig is fogékonyabb voltam mindarra, ami az idegrendszerrel kapcsolatos. Nagyon bonyolult és kifinomult az idegrendszer felépítése. Az emberi szervezet úgy van teremtve, hogy rend van benne, az idegrendszer felépítésére ez hatványozottan érvényes. Hierarchikusan, strukturáltan működik, a vezérlő szerv felsőbb parancsára, hatására végighalad az ingerület a perifériás idegrendszeren át a végrehajtó szerv felszínére, ha egészséges, elvégzi azt, amit parancsoltak neki. És fordítva, a külső ingereket vezeti az érzékszervek irányából a központi idegrendszerhez. Ez is strukturáltan, hierarchikusan működik, egészséges körülmények között csak az az információ jut be az agyhoz, ami tényleg fontos, ami pedig fölösleges, azt úgymond mellőzi. Különböző gátló mechanizmusoknak van ebben igen fontos szerepük. Hasonlatos ez a fizikában is tanulmányozott hálózatokhoz. A klinikai tünetek sokszínűsége, a helyes diagnózis megtalálásának öröme miatt választottam a neurológia szakterületet. – Csodálatos az idegrendszer felépítése, de milyen, amikor baj van? – Száz évvel korábban még lényegesen másról szólt a neurológia, teljesen más természetű betegségek voltak gyakoribbak. Akkoriban leginkább az idegszövet fokozatos pusztulásával járó, neurodegeneratív betegségek, illetve a gyulladásos eredetű idegrendszeri betegségek és a fertőzések okozta idegrendszeri károsodások képezték a neurológiai betegségek többségét. Napjainkban a stroke-on átesett betegek kezelése és gondozása jelenti a neurológusok munkájának a legnagyobb részét. A cukorbetegség és az elhízás prevalenciáinak növekedésével, ezek következményeként az érrendszeri betegek száma is jelentősen emelkedett. A szívinfarktus és a stroke lett a leggyakoribb halálokok egyike. – Sokat beszéltünk már a stroke-ról, de talán nem árt ismételni… – A stroke teszi ki a mindennapi munkánk nagy részét. A sürgősségi kórházak neurológiai osztályaira beutalt betegek nyolcvan-kilencven százaléka stroke-ot szenvedett, tehát agyiér-katasztrófán átesett beteg. Az esetek nyolcvanöt százalékában ezt egy agyi ér elzáródása okozza, az általa ellátott agyterület nem kap elegendő vért. Ez a terület elhal, ezért károsodnak a hozzá tartozó funkciók, és hiánytünetek jelentkeznek. Leggyakrabban ez abban nyilvánul meg, hogy hirtelen lebénul az egyik testfél, az arc, beszédzavar is társulhat a tünetekhez. Az érelzáródásos esetek mintegy húsz százalékában a tünetek a hirtelen kezdődő szédülés, egyensúlyzavar, hányinger, ez a kisagyi vérellátási zavar következménye. A fennmaradó 15 százalék a vérzéses típusú stroke, amikor nem elzáródik, hanem elszakad, megreped egy agyi ér, a vér elönti az agyállományt vagy az agy felszínét. Tünettanilag ez nagyon hasonló az érelzáródás okozta stroke tüneteihez, csak koponya-CT-vizsgálattal lehet biztonsággal megkülönböztetni, hogy érelzáródásos vagy vérzéses stroke áll fenn. Ennek az eldöntése azért fontos, mert a stroke két típusának a kezelése teljesen különböző. Érelzáródás esetén vérhígító kezelést kell adni a betegnek, agyvérzés esetén viszont ezt nem szabad. – Hallottuk már, hogy stroke esetén minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. Miért fontos ez? – Ha valaki azt tapasztalja, hogy hirtelen lebénul az arcának az egyik fele, lecsüng az egyik szájzuga, zsibbadni kezd az egyik testfél vagy az arc egyik fele, beszédzavar jelentkezik, akár csak önmagában vagy az említett tünetekkel társulva, azonnal a sürgősségi osztályra kell menni. Nem kell ilyenkor tétovázni, egy percet sem szabad otthon várakozni, hanem a sürgősségi osztályra kell eljuttatni a beteget, minél rövidebb idő alatt. Ha a tünetek jelentkezése után négy és fél órán belül kiderül, hogy valóban stroke áll fenn, akkor beadnak egy nagyon erős vérhígítót – ez a kezelés hatvan percig tart –, és ezzel feloldható az a vérrög, ami elzárta az agyi eret. Ez a trombolízis, amit a csíkszeredai kórházban is végzünk. Ez a kezelés annál hatékonyabb, minél hamarabb kórházba kerül a beteg és megkapja a kezelést. Ahogy közeledünk a négy és fél órás időszak végéhez, arányosan romlik az esély arra, hogy a beteg tünetei enyhüljenek. – Milyenek a felépülési esélyek stroke után? – Ez nagyban függ attól, hogy a beteg mennyi idő alatt kapta meg a vérrögoldó kezelést, illetve hogy milyen agyi területek érintettek. Vannak például az agynak úgynevezett néma területei, amelyek nem olyan funkciókat látnak el, amelyek fontosak a fizikai aktivitáshoz, a beszédhez, a mozgáshoz. Ritkán ugyan, de ha az agyi érelzáródás vagy vérzés ezeket a területeket érinti, akkor szinte teljes lehet a felépülés. Ha viszont fontos funkciókért felelős területeket érint az agykárosodás, akkor az gyakran rokkantsághoz, akár halálhoz vezethet. Statisztikai adatok szerint a betegek 10 százaléka maradványtünetek nélkül felépülhet, ha megfelelő kezelést, aztán pedig kellő gyógytornát kap, és a szükséges életmódváltást is hozzáteszi. Mintegy 20 százalékra tehető azok aránya, akiknek az átmenetileg elveszített agyi funkcióikat sikerül visszaszerezniük, és enyhe maradványtünetekkel élik tovább a stroke után az életüket. Az esetek 40 százalékát azon betegek képezik, akik közepes vagy súlyos mértékű rokkantságban szenvednek a stroke után. A stroke-on átesett betegek 10 százaléka állandó felügyeletre és gondozásra szorul, míg a hátralévő 20 százalékuk életét veszti a stroke utáni első három hónapban. A katasztrófa közepette, esélyt adó kezelési lehetőségek a vérrögoldás (a trombolízis) és a trombektómia. Utóbbi egy olyan beavatkozás, amit kevés helyen végeznek még Romániában. Térségünkben Marosvásárhelyen van erre lehetőség. Akkor alkalmazható, ha egy vastagabb átmérőjű nyaki vagy agyi ér záródik el. Ilyenkor valamelyik perifériás artérián felvezetnek egy katétert, és röntgenkontroll alatt megpróbálják eltávolítani az érpályából a vérrögöt. Erre is szűk az időablak, a tünetek megjelenése után hat órán belül ajánlott elvégezni ezt a beavatkozást, akkor van esély a tünetek enyhítésére. A kezelés mellett viszont nagyon fontos a megelőzés. – Hogyan lehet a stroke-ot megelőzni? – Nagyon sokat hangoztatjuk az egészséges életmódot, a helyes táplálkozást, a dohányzás káros hatását, abbahagyásának a fontosságát, azt, hogy karban legyenek tartva a stroke rizikófaktorát növelő betegségek, mint például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, bizonyos szívbetegségek. Ez azonban a jelek szerint nem elégséges, a szokásainkat, a hosszú évek során kialakult egyoldalú életmódot nehezen változtatjuk meg. Pedig országszerte naponta több mint százan kapnak stroke-ot, s ezáltal maradhatnak rokkantak, ágyhoz kötöttek. Amikor valaki stroke miatt kórházba kerül, megpróbáljuk kideríteni, hogy milyen mechanizmus okozta az agyi érelzáródást. Ennek két fő oka lehet: az elmeszesedett nyaki erek (ez leginkább cukorbetegségben szenvedőknél vagy dohányzóknál fordul elő) vagy egy bizonyos típusú szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció, amely gyakran akár egy rutin EKG-vizsgálattal is felismerhető. Sajnos létezik egy olyan formája is, amelyik csak átmenetileg van jelen. Ilyenkor a beteg néha erősebb szívdobogás-érzést panaszol, de az esetek többségében panaszmentes marad, így nem lesz diagnosztizálva, mígnem a szívüregen belül vérrög keletkezik, amely az agyi erekbe sodródik és stroke-ot okoz. Ez a típusú szívritmuszavar gyakrabban fordul elő elhízott, dohányzó egyéneknél, pajzsmirigybetegeknél, krónikus tüdőbetegségben. Nagyon hasznos lenne, ha az ezen kockázati csoportokba tartozók rendszeresen eljárnának kardiológiai vizsgálatokra, egy esetlegesen felfedezett lappangó szívritmuszavar és annak megfelelő kezelése sok beteget megmentene a stroke-tól. Szintén fontos lenne, hogy az olyan társbetegségben szenvedők, akiknél gyakori a nyaki érszűkület, tehát a cukorbetegek, túlsúlyos egyének, a krónikus dohányzók vegyenek részt nyaki ultrahangvizsgálaton, hogy ezt időben kezelni lehessen. – Melyik korosztályt érinti leginkább a stroke? – Főként az idősebb korosztályt, a hetven év felettieket. Az esetek kis százalékában fiataloknál is előfordul, és nagyon ritkán gyerekeknél is, náluk mások a kiváltó okok. Kevésbé közismert talán, hogy migrénes betegeknél gyakoribb a stroke, esetükben sokszor a pitvarok közötti sövény nem záródik be, ami felnőttkorban okozhat stroke-ot. Érdemes odafigyelni erre is, és mellőzni a többi rizikófaktort. Szintén ritkán említik mint hajlamosító tényezőt, de gyakran jelen van az okok között az alvási apnoé szindróma. Ez is gyakori, mondhatni népbetegség, amivel orvoshoz kell fordulni a megfelelő kezelés és a stroke megelőzése érdekében.

R. Kiss Edit