Kevesebb medve kilövését engedélyezi a környezetvédelmi minisztérium

Minap Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy a Román Akadémia 220 medve kilövését javasolja, ami közel felével kevesebb, mint amit az elődje, Tánczos Barna által jóváhagyott kvóta előírt. Szakemberek szerint így esélytelen a változás, az eredmény gyakorlatilag nulla.

Létai Tibor
Becsült olvasási idő: 4 perc
Kevesebb medve kilövését engedélyezi a környezetvédelmi minisztérium
Fotó: Veres Nándor

Egyenlő szinte a semmivel az állományapasztásra előirányzott 140 példány – állítja Jakab Attila, a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület elnöke. Mint mondta, az egyesület 110 ezer hektáros területen gazdálkodik, ezen jelenleg körülbelül 500 medve él, ha ebből jó esetben tíz állat kilövésére kapnak engedélyt, akkor is marad még 490 példány, így változás biztosan nem lesz érezhető.

Marad minden a régiben

– Ha tíz egyeddel kevesebb marad, az biztos, hogy nem fog észrevevődni az okozott károkban, és a probléma is ugyanakkora marad. Ha az előterjesztett kilövési keretet megduplázták volna, akkor talán érezhető lenne a változás, de így, hogy a felére csökkentették, marad minden a régiben – fogalmazott az egyesület elnöke. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a semminél azért több ez a szám.

Hasonló véleményen volt a kérdés kapcsán Birtalan István is, a Gyergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója. Mint mondta, 140 példány kilövése az állományapasztás céljából csupán csepp a tengerben. Elmondta, meglátása szerint reális szám volt az előző miniszter által 426 medve kilövésére előterjesztett rendelet. Az állományt ugyanis felmérték a régi módszerekkel, figyelembe véve a szaporulatot és minden más tényezőt, amelynek eredményeként hozzávetőlegesen nyolcezerben határozták meg a medvék számát. Az állománynak pedig az öt százalékát jelentette volna a 426 medve kilövése.

A Román Akadémia sajnos megakadályozta ezt a rendeletet, de mivel az elmúlt időszakban is történtek balesetek, volt konfliktus medve és ember között, így gyakorlatilag a jóváhagyott számok megegyeznek a tavalyi kilövési kvótával

– jegyezte meg az egyesület vezetője. 

Birtalan kifejtette, a gondnokságuk alá tartozó erdős területeken az optimális létszám területenként hét-nyolc medve lenne, a valóságban azonban legalább hatvan példány van. Egy-egy medve kilövését fogják jóváhagyni területenként, általában ez a megszokott eljárás.

– Így a két területünkön élő 120 medvéből, ha kilövünk kettőt, akkor ki lehet számolni, hogy az mit jelent, és mekkora változás várható – vélekedett az igazgató. Hozzátette, a Tánczos Barna által javasolt rendelettel legalább azt érték volna el, hogy egy időre megakadályozzák az állomány továbbterjeszkedését. 

– A hegyvidéki, csendesebb övezeteket elfoglalták a kapitális medvék, a bocsos medvék, a fiatalabb példányokkal pedig szépen vonulnak lefelé a lakott területek irányába, s egyre kiterjedtebb az állomány, ezért van annyi kár, baleset stb. – részletezte.
Elmondta,

a vadásztársulatok középen, a két ellentétes oldal nyomása között vannak, a gazdák részéről érkezik a vád, hogy nem akarnak segíteni rajtuk, holott megvan hozzá az eszközük – a puska –, a környezetvédők részéről pedig folyamatosan azzal a váddal szembesülnek, hogy ők a rosszak, mert csak pénzt akarnak csinálni a medvékből, és kipusztítani az állományt.

Tánczos szerint visszalépés a kvóta csökkentése 

Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter többször hangsúlyozta, hogy az RMDSZ, míg kormányon volt, azon dolgozott, hogy megvédje a lakosság életét és a javait, hosszú távon pedig megnyugtatóan rendezze az ember-medve együttélést, és szakmai alapokra helyezze a medvepopuláció szabályozását Romániában.

– Ezt a célt szolgálta a közel 500 medve kilövéséről született döntés is, aminek jogosságát egy tavasszal elkészült szakmai tanulmány alapozta meg. Ezt a szakmai döntést hagyta figyelmen kívül Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter, aki meghajolt a civil szervezetek nyomása előtt, és az akadémia megalapozatlan véleménye alapján akarja csökkenteni a kvótát – hangsúlyozta a szenátor. – Sajnos ez visszalépés – fűzte hozzá –, a környezetvédelmi minisztérium vezetősége a miniszterrel az élen, megijedt és engedett annak a nyomásnak, amit a civil szervezetek gyakorolnak a szaktárcára.

Tánczos emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ-nek, míg kormányon volt, sikerült visszavernie a civil szervezetek nyomását, ezért vált lehetővé a komoly, szakmai alapokra helyezett, tudományos módszerekkel megalapozott tanulmány alapján a több mint 400-as kvóta jóváhagyása.

A szenátor szerint a Román Akadémia véleménye nem kötelező érvényű, ha lenne bátorsága a minisztériumnak, azt nem feltétlenül kellene figyelembe vennie. Továbbá sajnálatos precedensként is szolgál, ugyanis az akadémia nem készített szakmai tanulmányt az általa javasolt számok alátámasztására.

Ez azt jelenti, hogy ismét egy szakmailag megalapozatlan döntés fog születni

– hangsúlyozta a szenátor előrebocsátva, hogy ezért törvénymódosítást fog kezdeményezni.

– Javasolni fogom az akadémia törlését a véleményező intézmények közül – jelentette ki Tánczos. A szenátor hozzáfűzte: a vadászat szabályozása is elengedhetetlen, ezért a többi között vissza kellene térni a kvótás vadászati rendszerre, amely szigorúan szabályozza azt is, hogy mekkora medvéket szabad kilőni.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!