Néhány nappal ezelőtt hozták nyilvánosságra a Versenytanács múlt esztendei tevékenységére vonatkozó helyzetjelentést. A finalizált kivizsgálásokról és a kirótt bírságokról van szó, ám a jelentésből kiderül az is, hogy milyen következményei voltak a Versenytanács által lefolytatott akcióknak. Minden idők legfeszültebb és legkomplexebb tevékenységet jelentő évének minősítette 2017-et Bogdan Chirițoiu (a felvételen), a Versenytanács elnöke. Amúgy az ország gazdasági (de nemcsak) életében jelentős szerepet betöltő intézményt húsz évvel ezelőtt hozták létre, nevezetesen 1997-ben. Egy tanulmány szerint az azóta eltelt időszakban összesen mintegy 600 millió lej értékű bírságot róttak ki annak felügyelői, de ennél is fontosabb az, hogy az állampolgárok számára az általuk elvégzett vizsgálatok nyomán több mint egymilliárd euró megtakarítására nyílt lehetőség. Ezt átvitt, illetve közvetett értelemben állíthatjuk, ugyanis az akciók révén olyan versenyszabályokat sértő tevékenységeknek sikerült véget vetni, amelyek a fogyasztók, az állampolgárok számára is veszteséget jelenthettek, okozhattak. Például olyan kartellezés nyomán, amelyek áremelkedésekhez vezethettek. De térjünk vissza a múlt esztendei ténykedéshez és annak eredményeihez. A legnagyobb bírság A 2017-es esztendő során a Versenytanács felügyelői tizennyolc kivizsgálást finalizáltak és azoknak 78%-a olyan fontos szektorokat érintett, mint például az energetika vagy a licitek, s nem utolsósorban a szállítás. A finalizált esetek egyharmadának tárgyát a kartellezés képezte. Egyébként amikor Chirițoiu elnök a tevékenység intenzitását említette, mindenekelőtt a finalizált kivizsgálások nagy számára kívánt utalni. Ugyanakkor a kirótt bírságok kvantuma sem volt lebecsülendő, azok együttes értéke meghaladta a 27 millió lejt, s mindenekelőtt a licitekkel kapcsolatos trükközéseket érintette. Megjegyzendő azonban az is, hogy a bírságok esetében azoknak körülbelül egynegyedét „ismerték el” az érintettek, tehát nem a későbbiek során kerülhet sor pereskedésre, de a többiek esetében esetleg igen. A megbírságolt cégek tekintetében utalhatunk arra, hogy azok száma 156 volt. A kirótt bírságok nagyságrendje vonatkozásában a pálmát a villamosenergia-fogyasztási mérőműszerek és az azokhoz tartozó felszerelések piaci forgalmazása, pontosabban az abban érintett hat cég (az Ecro Kft., az Electromagnetica Rt., az Elster Rometrics Kft., az Energobit Rt., a LandisGyr Ag Rt. és az Electrica Rt. vitte el). Az azokra együttesen kirótt bírság értéke 15,8 millió euró volt, a bírságot pedig a trükközött licitek okán alkalmazták. Az közismert, hogy a Versenytanács által eszközölt kivizsgálások rendszerint időigényesek, igen szerteágazó és egyben diszkrét tevékenységet, ténykedést feltételeznek. Ennek okán az éves mérlegbe semmiképp sem kerülhetnek be azok, amelyeket nem sikerült finalizálni. Nos, 2017 végén még folyamatban volt 36 olyan kivizsgálás, amelyek esetében versenyjogi szabálysértést lehetett feltételezni. Chirițoiu elnök szerint ezek közül várhatóan az idén sikerül majd finalizálni a bankszektorban, az élelmiszer-kereskedelmi szektorban folyamatban lévő ellenőrzéseket. A bankok esetében például arra kívánnak választ találni, hogy a hazai pénzintézetek banki szolgáltatásai miért drágábbak, mint az Európai Unió többi tagállamában. A kormány felkérésére és annak finanszírozása révén folyamatban van az üzemanyagok és az élelmiszerek árai monitoring rendszerének a meghonosítása. Két különálló projektről van szó, amely majd kiterjed az egész országra, s azok mindegyike több mint 200 ezer eurós ráfordítást igényel. A Versenytanács illetékesei szerint mindkét projekt finalizálására sor kerül az idei esztendő folyamán, s ilyenképpen reál időn belül megvalósul az üzemanyagok és az élelmiszerek árainak a nyomon követése, felülvigyázata, s ugyanakkor lehetségessé válik az összehasonlítás a különböző piaci szereplők által alkalmazott kiskereskedelmi árak tekintetében. Amúgy most folyamatban van egy olyan kivizsgálás, amely látókörében a Kaufland, az Auchan, a Cora és a Carrefour üzletláncok kerültek be, s a Versenytanács felügyelői az után kutakodnak, hogy a szóban forgó külföldi érdekeltségű cégek a beszállítóikkal való kapcsolatokban nem akadályozták-e meg az árak esetleges csökkenését, illetve lecsökkentését. Végezetül, de nem utolsósorban: mostanság sokat lehet hallani arról, legalábbis a kormány illetékesei részéről, hogy egyetlen közszférai szektorban sem csökkentek, csökkenhetnek a bérek. Nos, Bogdan Chirițoiu szerint a Versenytanács személyzete esetében ez mégis bekövetkezett, s úgy átlag mintegy 10%-os bércsökkenéssel szembesültek. Hecser Zoltán