Kései rajt, nehézkes felfuttatás
Még júniusban írtunk arról, hogy az igen ígéretesként meghirdetett Start-up Nation Romania elnevezésű program rajtolására viszontagságos előzmények után került sor. Azt egyébként a január 30-án megjelent 2017/10-es sürgősségi kormányrendelet helyezte kilátásba, de tényleges útra indítása több mint három hónapos késést szenvedett, lévén, hogy csak június 10-én vált aktívvá a beiratkozási applikáció. A jelek szerint a kibontakozás sem bizonyult gördülékenynek, operatívnak…
Annak, hogy a program kibontakoztatása megkésett, több oka is volt, mint ahogy annak is, hogy júniustól errefelé ugyancsak késleltető tényezők jelentkeztek. Kezdenénk azzal, hogy a már említett kormányrendelet által előirányzott minimisz támogatási séma kidolgozása, illetve megjelentetése nem jelent meg határidőre. Időközben viszont bekövetkezett egy váratlan fordulat: a sürgősségi kormányrendeletnek a parlament általi szentesítése során annak szövegét gyakorlatilag átírták, s a vonatkozó törvény, a 2017/112-es a Hivatalos Közlöny május 24-i számában jelent meg. A gyakorlatba ültetéssel kapcsolatos szaktárcai rendelet pedig csak a Hivatalos Közlöny június 12-i számában jelent meg, a 2017/692-es rendeletről van szó. Nagyvonalakban azok az előzmények, amelyek okán megkésett a program útra indítása. Emlékeztetnénk arra is, hogy a szaktárca illetékesei szerint ennek a programnak évente 10 000 haszonélvezője lehet, az arra fordítandó teljes költségvetés értéke pedig 1,7 milliárd lej, amelyből 1,2 milliárd lej az állami költségvetésből és 500 millió lej az európai alapokból. Ugyanakkor arra is számítottak, hogy a program gyakorlatba ültetése nyomán 15-20 ezer új munkahely is megteremtődhet. Időközben, pontosabban június folyamán a tárcavezető közösségi oldalán azt jelezte, hogy az üzleti tervek benyújtási határidejét esetleg kitolnák július 28-ra, ugyanis bizonyos hátráltató jellegű problémák jelentkeztek. Ám másnap visszakozott, mert a határidő kitolása kapcsán tiltakozások, fenntartások fogalmazódtak meg.
Akadozó folytatás
A július 14-i határidő lejártával nyilvánosságra hozott adatok nem voltak egyértelműek például a benyújtott üzleti tervek száma tekintetében, ugyanis akkor olyan értesülések láttak napvilágot, hogy 8900-at nyújtottak be. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott közlemény szerint a program keretében benyújtott projektek száma megközelítette a 20 ezret, s azok közül 8653 finanszírozására került(het) sor, a projektek teljes értéke 1,7 milliárd lejt tesz ki. Ugyanakkor a sikeresen pályázók „ígéretei” szerint az üzleti tervek gyakorlatba ültetése nyomán közel 21 000 új munkahely teremtődhet. Közvetve idetartozik az is, hogy a múlt hónapi költségvetés-kiigazítás során pótlólagosan 250 millió lejt utaltak ki erre a programra, gyakorlatilag az uniós alapok kiegészítése céljából. Tényleges pénzfolyósításra egyelőre úgy tudni, hogy még nem került sor. Szeptember 22-én viszont bekövetkezett egy kevésbé várt esemény: a Hivatalos Közlöny aznapi számában megjelent az üzleti környezetért, a kereskedelemért és a vállalkozásokért felelős miniszternek a 2017/1199-es rendelete, amely révén módosította a már említett júniusban megjelent 2017/699-es rendeletét. (Emlékeztetnénk, ezzel a rendelettel hagyták jóvá a program keretében előirányzott minimisz támogatás sémáját.) Kissé furcsa, hogy a jelentkezési határidő után közel két hónappal módosult ez a rendelet. Amúgy ebben a mostani rendeletben azt is olvashatjuk, hogy a legfeljebb 200 000 lejes minimisz támogatás haszonélvezője három részletben fogja majd megkapni a finanszírozási szerződésben feltüntetett támogatás értékét. Arról is hallani lehetett, hogy az üzleti tervek kiértékelése, elbírálása a vártnál lassabban bontakozott ki, s úgy tudni, hogy csak néhány nappal ezelőtt ért véget. A program haszonélvezőinek egyik legfontosabb partnere a Kis- és Középvállalkozások Hiteleit Garantáló Országos Alap (FNGCIMM). Nos, annak egy szeptember 19-én keltezett közleményében többek között az áll, hogy a Start-up Nation program három partnerbankjával, a Román Kereskedelmi Bankkal, a Transilvania Bankkal és a CEC Bankkal aláírták a munkamegállapodásokat, ilyenképpen pedig az érintett vállalkozások hozzáférhetnek a bankoktól a finanszírozáshoz, a visszatérítési kötelezettségeket pedig legfeljebb 80%-ban garantálja a FNGCIMM. A közleményben az áll, hogy az alap a maga részéről ugyancsak valós pénzügyi támogatást nyújt, lévén, hogy a garantálási jutalékot lecsökkenti 3,80%-ról legfeljebb 2,48%-ra. Az alap vezérigazgatója, Alexandru Petrescu ennek a támogatásnak a kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a FNGCIMM változtatott támogatási politikáján, és a garanciát hozzáigazította a piaci feltételekhez. Hozzáfűzte azt is, hogy a már említett három kereskedelmi bankkal együtt az érintett vállalkozók számára egy rugalmas és hozzáférhető pénzügyi eszközt képeztek ki, amely lehetővé teszi az út kezdetén lévő vállalkozók számára az üzleti terveik jó körülmények közötti gyakorlatba ültetését.
Léptek a bankok is
A múlt héten, pontosabban szeptember 25-én egy újabb közleményt hozott nyilvánosságra a garanciaalap. Abban többek között az áll, hogy a Start-up Nation program keretében sor került az első két hitel esetében a garancianyújtásra. Másnap a Román Kereskedelmi Bank ugyancsak nyilvánosságra hozott egy közleményt, amelyben az áll, hogy a szóban forgó program keretében jóváhagyták az első finanszírozási ügycsomókat, amely révén a pénzintézet a vállalkozóknak a vissza nem térítendő támogatást 100%-ig terjedő előfinanszírozást biztosít 3,5%-os évi kamattal és a banki műveletekre nem számít jutalékokat (legalábbis nem a kurrens műveletekre). Szeptember 28-án a CEC Bank hozott nyilvánosságra egy közleményt, amelyben többek között az áll, hogy a program keretében nyújtott hitelek esetében kedvezményeket nyújt, nevezetesen a hitel éves fix kamatja 3,25%, és az ügyfeleknek nem kell jutalékot fizetniük az ügycsomó elemzéséért, ügykezeléséért, valamint az előzetes visszafizetés esetén. (Egyébként a banki előfinanszírozásra hitel formájában a vissza nem térítendő támogatás tényleges folyósításáig van szükség.) Nos, ezek szerint most az év vége felé mégiscsak életképessé válhat ez a program, azaz: jobb később, mint soha.
Hecser Zoltán