erős felhőzet
Kelemen: kiállni, képviselni, kiharcolni
A választásokra készülve az elmúlt időszak eseményeit elemezte szombaton a marosvásárhelyi Kultúrpalotában az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint a sepsiszentgyörgyi események után is vállalni kell a felelősséget, a harcot, a közösség képviseletét, annak minden személyes kockázatával. Elhangzott: a választottak erre kértek felhatalmazást, és nincs ahonnan hátrálni, de úgy kell felkészülniük, hogy minden pillanatban kell legyen, aki a helyükre lépjen.
[caption id="attachment_24478" align="aligncenter" width="620"]
Kelemen Hunor nyilatkozik a sajtónak. Zsugorodó közösségi jogok Fotó: rmdsz[/caption]
Politikai beszámolójában Kelemen Hunor kifejtette, a magyar közönség biztonságérzete megrendül, újabb és újabb támadások érik, felerősödött a magyarellenesség, különösen az identitáshoz való jogukat kérdőjelezik meg. Hangsúlyozta, ami ellenünk történik, az nem véletlen, hanem tervszerű és folyamatos: hivatásos feljelentők, buzgón intézkedő hatóságok munkálkodnak azon, hogy megszerzett jogaikból visszavegyenek, a korrupcióellenes harc ürügyén olyan embereket próbálnak eltávolítani a közösségek éléről, akik igazolták, hogy képesek építkezni, jövőt teremteni. A vádiratból viszont kitűnik, hogy korrupció sehol nem merül fel, de nem tesznek különbséget a közigazgatás során felmerülő tévedés és a korrupció között – fogalmazott.
Megrendült bizalom
Rámutatott, azzal, hogy bírósági eszközöket használnak a közösség szimbólumainak, nyelvhasználati jogaink visszavonására, olyan helyzetet teremtenek, amelynek köszönhetően a magyar emberek még megmaradt, cseppnyi bizalma is elpárolog az olyan állami intézmények iránt, mint a bíróság vagy ügyészség – jelentette ki a szövetségi elnök. Szerinte a hosszú képviseleti harcuk után ma ismét ott tartanak, hogy az RMDSZ legfőbb feladata, hogy védje meg a közösséget, és számukra továbbra is a közösség biztonsága az elsődleges. Kiállni, képviselni, kiharcolni – ez a jelmondat kell vezérelje az RMDSZ munkáját: kiállni a magyarok mellett, nyilvánosságra hozni minden támadást, minden jogsértést, képviselni ügyeiket minden fórumon a törvényhozástól a nemzetközi szervezetekig, kiharcolni az igazunkat és visszakapni azt, amit egyszer már megszereztek, megszerezni azt, amit már régóta meg kellett volna kapniuk – sorolta.
Kitért arra, hogy a román kormány több mint kétéves késéssel, február elején nyújtotta be az Európa Tanácshoz a kisebbségi jogok biztosításáról szóló jelentését, viszont a dokumentum elkészítése során nem konzultált a romániai magyar közösség érdekképviseletével. Bejelentette, az RMDSZ árnyékjelentést készít, mivel a hivatalos jelentés rengeteg hibát, pontatlanságot tartalmaz, rengeteg olyan állítás van benne, amelyeket a tények, a mindennapi valóság nem igazol vissza, és ezt néhány napon belül ismertetik.
Kevesek luxusa helyett a normális élethez való jogot
Az SZKT-n részt vett Böjte Csaba ferences szerzetes, aki a gyermekvédelemben tapasztalható bürokráciát kifogásolta. Arra kérte a politikusokat, hogy hassanak oda, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek nem a kevesek luxusát, hanem mindenkinek a normális élethez való jogát szolgálja.
A politikai vita során Antal Loránd, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke elmondta, nagy az érdeklődés a fiatalok körében a politikai szerepvállalás iránt, ők komolyan veszik és hisznek az újratervezésben, ezért arra kérte a képviselőket, hogy adjanak bizalmat nekik, hogy bebizonyíthassák, képesek elvezetni a közösséget. A Székelyföld frakció nevében Verestóy Attila úgy látta, hogy elsősorban kívülről, de belülről is támadás éri az egymás iránti bizalmat, és a közösséget a médián keresztül próbálják elbizonytalanítani, amivel az a céljuk, hogy az RMDSZ-t kitaszítsák pozíciójából. Szerinte ez az ország valamilyen értékrendi zavar miatt nem érzi azt, hogy a kisebbségek nem jövevények itt, hanem hozományok, és párbeszéddel tudnák tudatosítani, hogy Székelyfölddel, a kétnyelvű táblákkal, az anyanyelvi oktatással gazdagabb, élhetőbb lenne az ország. Hegedűs Csilla a Nők a pályán frakció nevében arra kérte e megyei szervezetek vezetőit, hogy támogassák a szerepet vállalni kívánó nőket, három példával – Sztakics Éva, Marina Ida, Arros Orsolya – támasztva alá mondandóját.
Antal Árpáddal szolidarizálnak
Az egyéni hozzászólásokat Antal Árpád nyitotta, akit korábban szinte valamennyi felszólaló biztosított szolidaritásáról. A sepsiszentgyörgyi polgármester felelevenítette, hogy amikor 14 hónappal ezelőtt felszólalt az SZKT-n, két bűnügyi dossziét indítottak ellene, ezek közül az egyiket már lezárták. Megköszönte a támogató szavakat, és azt tanácsolta kollégáinak, hogy úgy menjenek be minden reggel a hivatalba – még akkor is ha az az utolsó nap –, hogy amit letettek közösségük asztalára, azt nem tudják megkérdőjelezni. „Minket eltávolíthatnak, az eredményeink megmaradnak” – fogalmazott.
Korodi Attila szerint Antal Árpád azt a típusú vezetőt jelképezi, amely a jó ötletek mellé egy jó csapatot kovácsolt, jó csapattal pedig eredményeket ért el. Szerinte ezekben a napokban fontos, hogy szolidárisak legyenek a vezetőkkel, viszont szomorúan látja, hogy sokszor elfeledkeznek a csapatról, akik a vezető eltávolítása után aggódva próbálják vinni a szekér rúdját tovább.
Kovács Péter szerint a biztonságról és a modernizációról kell szóljon ez az év. Az ügyvezető elnök szerint a munkában mindenkire szükség van, azokra is, akiknek karcosak, sarkosak a nyilatkozataik, akiknek a véleményével esetleg nem értenek egyet: nem egymást kell legyőzzük, a közösséget kell győzelemre vigyük – fogalmazott. Borbély László az összefogásban látja a megoldást. Mint mondta, „nem szabad meghátrálni, előre kell menni, jól meg kell szervezzük magunkat, és olyan erős partnereket kell keressünk, mint az Európa Tanács, az Európai Unió vagy az Egyesült Államok”. Biró Rozália, az SZKT elnöke azt bizonyította, hogy a törvénytervezet, amely az RMDSZ-t alkotmányellenesnek mondaná ki, nyolc törvénynek mond ellent. Szerinte az a meglepő, hogy egy jogállamban nem kelt óriási felháborodást ez a tervezet, és ez felkiáltójel kell hogy legyen azok számára, akik úgy gondolják, hogy jobb megosztásban gondolkodni, mint összefogásban. Markó Béla szenátor pedig arról beszélt, hogy bár a helyzetük valóban nehéz, de a megszólalás szabadságával mindenképp élniük kell.
Tisztújítás a testületben
A SZKT megválasztotta állandó bizottságát, a szövetségi szabályzatfelügyelő bizottságot, az etikai és fegyelmi bizottságot valamint a szövetségi ellenőrző bizottságot, és a június 5-én tartandó önkormányzati választások kampányfőnökévé nevezte ki Kovács Pétert, a szövetség ügyvezető elnökét, valamint elfogadták a szórványra vonatkozó cselekvési tervet, amelynek végrehajtása, gyakorlatba ültetése az Ügyvezető Elnökség feladatkörébe tartozik.
[box type="shadow" ]Az ülés elején 14. alkalommal díjazta azok munkáját, akik jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak és a szülőföld visszaszerzésében, valamint a Szövetség programjának megvalósításában. Idén 23-an kaptak Ezüstfenyő-díjat: Bogdán Zsolt Jászai-díjas színművész; Borzási Gyula református lelkipásztor; Bréda Lajos, a Szilágy megyei Varsolc polgármestere; Buchwald Péter gyógyszerész, a Kolozsvár Társaság vezetőségi tagja; dr. Búzás Antal Árpád, az RMDSZ egyik alapítója Medgyesen; Capusan Edit Réka nyugdíjas; Damokos Csaba dizájner, a Romániai Képzőművészek Szövetsége sepsiszentgyörgyi fiókjának elnöke; Gyerkó Levente, Galambfalva község polgármestere; Haszmann Pál Péter muzeológus; Ihász János, a Temes megyei Igazfalva polgármestere; Kereskényi Sándor muzeológus; Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere; Kun László, a Szövetség Krassó-Szörényi választmányának elnöke; Náznán B. Olga, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület elnöke; Plesch Katalin, az RMDSZ Besztercei Szervezetének művelődésügyi ügyvezető alelnöke; Puskel Péter újságíró, helytörténeti kutató; Somogyi Gyula kolozsvári városi tanácsos; Szabó Kálmán Imre építőtechnikus; Szente László brassói helyi tanácsos; Takács Ibolya, az RMDSZ Nőszervezet vajdahunyadi alelnöke; Tófalvi Éva sportoló, a Csíkszeredai Nőszervezet elnöke; Vida Katalin nyugalmazott tanár; Vincze András, a Fehér Megyei Önkormányzati Tanács elnöke, Felvinc alpolgármestere.[/box]
Háromszéki Eszter
Kelemen Hunor nyilatkozik a sajtónak. Zsugorodó közösségi jogok Fotó: rmdsz[/caption]
Politikai beszámolójában Kelemen Hunor kifejtette, a magyar közönség biztonságérzete megrendül, újabb és újabb támadások érik, felerősödött a magyarellenesség, különösen az identitáshoz való jogukat kérdőjelezik meg. Hangsúlyozta, ami ellenünk történik, az nem véletlen, hanem tervszerű és folyamatos: hivatásos feljelentők, buzgón intézkedő hatóságok munkálkodnak azon, hogy megszerzett jogaikból visszavegyenek, a korrupcióellenes harc ürügyén olyan embereket próbálnak eltávolítani a közösségek éléről, akik igazolták, hogy képesek építkezni, jövőt teremteni. A vádiratból viszont kitűnik, hogy korrupció sehol nem merül fel, de nem tesznek különbséget a közigazgatás során felmerülő tévedés és a korrupció között – fogalmazott.
Megrendült bizalom
Rámutatott, azzal, hogy bírósági eszközöket használnak a közösség szimbólumainak, nyelvhasználati jogaink visszavonására, olyan helyzetet teremtenek, amelynek köszönhetően a magyar emberek még megmaradt, cseppnyi bizalma is elpárolog az olyan állami intézmények iránt, mint a bíróság vagy ügyészség – jelentette ki a szövetségi elnök. Szerinte a hosszú képviseleti harcuk után ma ismét ott tartanak, hogy az RMDSZ legfőbb feladata, hogy védje meg a közösséget, és számukra továbbra is a közösség biztonsága az elsődleges. Kiállni, képviselni, kiharcolni – ez a jelmondat kell vezérelje az RMDSZ munkáját: kiállni a magyarok mellett, nyilvánosságra hozni minden támadást, minden jogsértést, képviselni ügyeiket minden fórumon a törvényhozástól a nemzetközi szervezetekig, kiharcolni az igazunkat és visszakapni azt, amit egyszer már megszereztek, megszerezni azt, amit már régóta meg kellett volna kapniuk – sorolta.
Kitért arra, hogy a román kormány több mint kétéves késéssel, február elején nyújtotta be az Európa Tanácshoz a kisebbségi jogok biztosításáról szóló jelentését, viszont a dokumentum elkészítése során nem konzultált a romániai magyar közösség érdekképviseletével. Bejelentette, az RMDSZ árnyékjelentést készít, mivel a hivatalos jelentés rengeteg hibát, pontatlanságot tartalmaz, rengeteg olyan állítás van benne, amelyeket a tények, a mindennapi valóság nem igazol vissza, és ezt néhány napon belül ismertetik.
Kevesek luxusa helyett a normális élethez való jogot
Az SZKT-n részt vett Böjte Csaba ferences szerzetes, aki a gyermekvédelemben tapasztalható bürokráciát kifogásolta. Arra kérte a politikusokat, hogy hassanak oda, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek nem a kevesek luxusát, hanem mindenkinek a normális élethez való jogát szolgálja.
A politikai vita során Antal Loránd, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke elmondta, nagy az érdeklődés a fiatalok körében a politikai szerepvállalás iránt, ők komolyan veszik és hisznek az újratervezésben, ezért arra kérte a képviselőket, hogy adjanak bizalmat nekik, hogy bebizonyíthassák, képesek elvezetni a közösséget. A Székelyföld frakció nevében Verestóy Attila úgy látta, hogy elsősorban kívülről, de belülről is támadás éri az egymás iránti bizalmat, és a közösséget a médián keresztül próbálják elbizonytalanítani, amivel az a céljuk, hogy az RMDSZ-t kitaszítsák pozíciójából. Szerinte ez az ország valamilyen értékrendi zavar miatt nem érzi azt, hogy a kisebbségek nem jövevények itt, hanem hozományok, és párbeszéddel tudnák tudatosítani, hogy Székelyfölddel, a kétnyelvű táblákkal, az anyanyelvi oktatással gazdagabb, élhetőbb lenne az ország. Hegedűs Csilla a Nők a pályán frakció nevében arra kérte e megyei szervezetek vezetőit, hogy támogassák a szerepet vállalni kívánó nőket, három példával – Sztakics Éva, Marina Ida, Arros Orsolya – támasztva alá mondandóját.
Antal Árpáddal szolidarizálnak
Az egyéni hozzászólásokat Antal Árpád nyitotta, akit korábban szinte valamennyi felszólaló biztosított szolidaritásáról. A sepsiszentgyörgyi polgármester felelevenítette, hogy amikor 14 hónappal ezelőtt felszólalt az SZKT-n, két bűnügyi dossziét indítottak ellene, ezek közül az egyiket már lezárták. Megköszönte a támogató szavakat, és azt tanácsolta kollégáinak, hogy úgy menjenek be minden reggel a hivatalba – még akkor is ha az az utolsó nap –, hogy amit letettek közösségük asztalára, azt nem tudják megkérdőjelezni. „Minket eltávolíthatnak, az eredményeink megmaradnak” – fogalmazott.
Korodi Attila szerint Antal Árpád azt a típusú vezetőt jelképezi, amely a jó ötletek mellé egy jó csapatot kovácsolt, jó csapattal pedig eredményeket ért el. Szerinte ezekben a napokban fontos, hogy szolidárisak legyenek a vezetőkkel, viszont szomorúan látja, hogy sokszor elfeledkeznek a csapatról, akik a vezető eltávolítása után aggódva próbálják vinni a szekér rúdját tovább.
Kovács Péter szerint a biztonságról és a modernizációról kell szóljon ez az év. Az ügyvezető elnök szerint a munkában mindenkire szükség van, azokra is, akiknek karcosak, sarkosak a nyilatkozataik, akiknek a véleményével esetleg nem értenek egyet: nem egymást kell legyőzzük, a közösséget kell győzelemre vigyük – fogalmazott. Borbély László az összefogásban látja a megoldást. Mint mondta, „nem szabad meghátrálni, előre kell menni, jól meg kell szervezzük magunkat, és olyan erős partnereket kell keressünk, mint az Európa Tanács, az Európai Unió vagy az Egyesült Államok”. Biró Rozália, az SZKT elnöke azt bizonyította, hogy a törvénytervezet, amely az RMDSZ-t alkotmányellenesnek mondaná ki, nyolc törvénynek mond ellent. Szerinte az a meglepő, hogy egy jogállamban nem kelt óriási felháborodást ez a tervezet, és ez felkiáltójel kell hogy legyen azok számára, akik úgy gondolják, hogy jobb megosztásban gondolkodni, mint összefogásban. Markó Béla szenátor pedig arról beszélt, hogy bár a helyzetük valóban nehéz, de a megszólalás szabadságával mindenképp élniük kell.
Tisztújítás a testületben
A SZKT megválasztotta állandó bizottságát, a szövetségi szabályzatfelügyelő bizottságot, az etikai és fegyelmi bizottságot valamint a szövetségi ellenőrző bizottságot, és a június 5-én tartandó önkormányzati választások kampányfőnökévé nevezte ki Kovács Pétert, a szövetség ügyvezető elnökét, valamint elfogadták a szórványra vonatkozó cselekvési tervet, amelynek végrehajtása, gyakorlatba ültetése az Ügyvezető Elnökség feladatkörébe tartozik.
[box type="shadow" ]Az ülés elején 14. alkalommal díjazta azok munkáját, akik jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak és a szülőföld visszaszerzésében, valamint a Szövetség programjának megvalósításában. Idén 23-an kaptak Ezüstfenyő-díjat: Bogdán Zsolt Jászai-díjas színművész; Borzási Gyula református lelkipásztor; Bréda Lajos, a Szilágy megyei Varsolc polgármestere; Buchwald Péter gyógyszerész, a Kolozsvár Társaság vezetőségi tagja; dr. Búzás Antal Árpád, az RMDSZ egyik alapítója Medgyesen; Capusan Edit Réka nyugdíjas; Damokos Csaba dizájner, a Romániai Képzőművészek Szövetsége sepsiszentgyörgyi fiókjának elnöke; Gyerkó Levente, Galambfalva község polgármestere; Haszmann Pál Péter muzeológus; Ihász János, a Temes megyei Igazfalva polgármestere; Kereskényi Sándor muzeológus; Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere; Kun László, a Szövetség Krassó-Szörényi választmányának elnöke; Náznán B. Olga, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület elnöke; Plesch Katalin, az RMDSZ Besztercei Szervezetének művelődésügyi ügyvezető alelnöke; Puskel Péter újságíró, helytörténeti kutató; Somogyi Gyula kolozsvári városi tanácsos; Szabó Kálmán Imre építőtechnikus; Szente László brassói helyi tanácsos; Takács Ibolya, az RMDSZ Nőszervezet vajdahunyadi alelnöke; Tófalvi Éva sportoló, a Csíkszeredai Nőszervezet elnöke; Vida Katalin nyugalmazott tanár; Vincze András, a Fehér Megyei Önkormányzati Tanács elnöke, Felvinc alpolgármestere.[/box]
Háromszéki Eszter
.jpg)