Választások előtt és után témakörben tartott részletes politikai tájékoztatót Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke Csomakőrösön, a 3. SIC Feszt – Székelyföldi Szabadegyetem zárónapján. A szervezők szerint a rendezvény szükségességét és fontosságát bizonyítja az a több mint 5 ezer táborozó, aki az esős időjárás ellenére is részt vett az augusztus 11–13. között zajlott rendezvénysorozaton. [caption id="attachment_34137" align="aligncenter" width="2048"] A helyhatósági választások tanulságairól, a parlamenti választások kihívásairól beszélt Kelemen Hunor a SIC-feszten[/caption] Kelemen Hunor szövetségi elnök részletes politikai tájékoztatót tartott szombaton, augusztus 13-án a Csomakőrösön megszervezett SIC Feszt Választások előtt és után című előadásán, amelyen az önkormányzati választások eredményeit értékelte, ismertette a felkészülés pillanatnyi helyzetét a parlamenti választásokra, kitért a Magyar Polgári Párttal való együttműködésre, és részletesen felsorolta a Cioloș-kormánnyal szembeni elégedetlenségeit. – Nem voltunk képesek a román pártoknál jobban mozgósítani a szavazóinkat – vonta le az önkormányzati választások első következtetését Kelemen Hunor. – Ez el kell bennünket gondolkodtasson, meg kell néznünk, hogy milyen többlettel tudunk a választóink felé fordulni annak érdekében, hogy a magyar részvétel meghaladja a román részvételt a parlamenti választásokon – mondta. Második következtetésként fogalmazta meg: „az erdélyi magyarságnak az a része, aki elment szavazni, továbbra is nagymértékben, 85–86 százalékban a szövetség jelöltjeit támogatta, és az ún. ellenzék a fennmaradó részen osztozott úgy, hogy a Magyar Polgári Párt gyakorlatilag megduplázta polgármestereinek a számát, az EMNP pedig azt a kettőt is elveszítette, amennyit 2012-ben nyert”. Ennek a ténynek, no meg a megyeitanács-elnökök megválasztási módja változásának köszönhetően ebben a ciklusban Hargita és Kovászna megye mellett Maros, Szatmár és Bihar megyében is RMDSZ-es politikus irányítja a megyei közigazgatást. – Számunkra az önkormányzati választások után a fő kérdés az, hogy mi szükséges a sikeres parlamenti választásokhoz, mire elegendő az, amit júniusban elértünk, és hogyan tudunk úgy készülni, hogy a decemberi választásokon megerősítsük az önkormányzati képviseletet, mert az ő erejük nagymértékben attól függ, hogy van-e erős parlamenti frakció a hátuk mögött – fogalmazott az RMDSZ szövetségi elnöke. Mint mondta, „a Romániai Magyar Demokrata Szövetség új parlamenti frakcióiban nagyon nagy változás lesz, ebben a pillanatban úgy látom, hogy ezek legalább 50 százalékban megújulnak”, de továbbra és kérdés, hogy „a jelöltállítási folyamat során tudunk-e úgy cselekedni, hogy a magyar közösség érezze, részese a folyamatnak, és a jelöltek valóban őt képviselik hitelesen, és a magyar ügy iránt elkötelezett szakemberek”. Hangsúlyozta, hogy a jelöltállítás folyamatába szeretnének minél több embert bevonni, hogy „ne két, három ember döntsön ebben a kérdésben”. A kormányzati szerepvállalással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az „nem elsőszámú prioritás számunkra, minket az foglalkoztat, hogy a magyar közösség biztonságát megerősítsük, ügyeit képviseljük.” Az MPP-vel való együttműködésről szólva elmondta: – Számszerűen nem tudjuk, hogy ez az összefogás hány magyar embert mozgósított, de az a tény, hogy két magyar politikai szereplő, a szövetség és az MPP megegyezett, egy irányban akar menni, ugyanazokat a politikai eszközöket akarja használni céljai elérésére, mindenképpen pozitív üzenet az erdélyi magyar emberek számára. Ezt az együttműködést akarjuk tehát továbbvinni. Megjegyezte, hogy a két alakulat közösen, az RMDSZ listáin indítja jelöltjeit, „de úgy, hogy a polgáriak megőrzik politikai identitásukat”. Hozzáfűzte: „két biztos befutó helyet ajánlottunk fel, ebből egy helyet Kovászna megye már felajánlott, a kérdés az, hogy a második Maros vagy Hargita megyéből kerül ki, erről döntést augusztus végén hozunk.” A szövetségi elnök kitért a Cioloș-kormánnyal szembeni elégedetlenségére is, sorolva annak okait: elmaradt a mezőgazdasági támogatások kifizetése, holott „az erdélyi magyar közösség egy jelentős része mezőgazdálkodással foglalkozik, és a gazdáink nem kapták meg azt a pénzt, ami nekik jár”; ugyanakkor a jelek szerint a beterjesztő állam vissza akarja vonni Csíksomlyónak az UNESCO szellemi világörökség listájára való felterjesztését; „szintén a technokrata kormány döntése volt az, hogy az erdélyi regionális műemlékvédelmi bizottságból – amely folyamatosan azért dolgozik, hogy ne sérüljenek a műemlékek, és a felújítások szakszerűen történjenek – kivesznek két magyar szakembert egyik napról a másikra minden indoklás nélkül”; „nem hozza létre a kormány lassan 10 hónapja azt a magyar pedagógusképző intézetet, amelyre a költségvetésben ott van a pénz, a törvény előírja, a kormányhatározat hónapok óta elkészült”. – Ehhez kapcsolódik még egy friss hír: a kormány a nyári költségvetés-kiegészítéskor egyetlen banit sem juttatott a megyei önkormányzatokhoz, és megdöbbenve olvastam Cioloș nyilatkozatát, hogy ő erre büszke – zárta elégedetlensége okainak felsorolását Kelemen Hunor. – Ilyen még soha nem fordult elő ebben az országban, és lesznek olyan önkormányzatok, ahol szeptembertől nem tudnak egyszerűen fizetéseket adni az amúgy is megalázóan alacsony bérért dolgozó alkalmazottaknak. Ilyen körülmények között úgy vélem, nincs szükség technokrata kormányra – zárta eszmefuttatását az RMDSZ szövetségi elnöke. Oltean Csongor, a fesztivált szervező Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke sikeres rendezvényként értékelte az idei SIC Fesztet. – Újra bebizonyítottuk, hogy a HÁRIT, az RMDSZ és a MIÉRT partnerségével szervezett SIC Feszt már biztos pontnak számít a nyári fesztiválok palettáján. Hálásak vagyunk mindazon támogatóknak, civilszervezeteknek, akik segítettek a fesztivál kivitelezésében, illetve médiatámogatóknak a népszerűsítésben – hangsúlyozta a szervező, hozzáfűzve, már pontosították a jövő évi fesztivál időpontját is, így a 4. SIC Feszt augusztus 9–13. között zajlik sor Csomakőrösön. HN-összefoglaló