Donald Trump megválasztása az Amerikai Egyesült Államok elnökének úgymond napirendre tűzte azokat a geopolitikai változásokat is, amelyeket kiválthatnak a frissében megválasztott elnöknek a választási kampány során megfogalmazott ígéretei. Hazai vonatkozásban is az elemzők egy részén eluralkodott a bizonytalanság hangulata, sőt egyesek aggodalmuknak adtak hangot annak okán, hogy bekövetkezhet Románia elszigetelődése. Sok minden el szokott hangzani egy választási kampány során, mindenekelőtt ígéretek, jelentős változásokat kilátásba helyező majdani intézkedések, irányváltás a gazdaságpolitikában stb. stb. Ez az amerikai választások során sem volt másként, talán csak az volt némileg szokatlan, hogy Trump radikális intézkedéseket helyezett kilátásba, sokszor igen kategorikusan, sőt fenyegetően fogalmazott. De ahogy az lenni szokott, a kampányígéretek rendszerint csak részben valósulnak meg, kerülnek gyakorlatba ültetésre, s a megválasztott tisztségviselők hangvétele is utólag rendszerint visszafogottabbá válik. Mindez máris fellelhető az új amerikai elnöknek az utóbbi időben adott nyilatkozataiban, s minden jel arra mutat, hogy az elkövetkező évek során választási ígéreteinek egy részéről majd „megfeledkezik”. Ami pedig az országunkkal való kapcsolatok jövőjét illeti, talán még korai lenne értékelni, a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok tekintetében pedig valószínűsíthető, hogy gyökeres változások nemigen következhetnek be. Százmillió eurós többlet Köztudott, hogy az uniós csatlakozást követően, azaz az utóbbi tíz esztendő során országunk külkereskedelme jobbára az európai piacokra összpontosított. Ilyen körülmények között jelenleg a hazai külkereskedelemnek több mint 70 százalékát teszi ki az európai piac. Tulajdonképpen nincs arról szó, hogy elhanyagolódtak volna a többi piacok, de bizonyos hátráltató tényezők is megmutatkoztak. Az amerikai piac esetében például a távolság, de az is, hogy továbbra is fennáll a vízumkényszer, valamint az is, hogy esetenként az elhidegült politikai kapcsolatok hátrányosan hatottak a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokra is. Ezzel együtt és ezen túl, a román–amerikai gazdasági kapcsolatok terén pozitív tendencia mutatkozott meg 2007-től errefelé, ennek a tendenciának pedig a nyertese Románia volt. Mondjuk ezt annak okán, hogy 2007-ben az Amerikai Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi kapcsolatokban Románia még 95 millió eurós mérleghiányt jegyzett, a tavaly viszont 373 millió eurós többletet. Ilyenképpen pedig az Amerikai Egyesült Államok azon nagyhatalmak egyike, amelyek esetében Románia szempontjából kedvezőnek bizonyultak a kereskedelmi kapcsolatok. Ez áll fenn Franciaország esetében is, de Kína vagy Oroszország esetében igen nagy volt a mérleghiány (több mint kétmilliárd euró, valamint közel egymilliárd euró). Egyébként az amerikai import csúcsát 2007-ben jegyezték, amikor is annak értéke 830 millió euró volt, az Amerikába irányuló román exporté pedig 2015-ben, amikor is annak értéke 1,05 milliárd euró volt. Az érdekesség kedvéért megjegyezhetjük azt is, hogy a 2007-es, a 2008-as, a 2009-es és a 2010-es esztendőt országunk mérleghiánnyal zárta, de 2011-től errefelé megváltozott a helyzet, és minden esztendőben Románia szempontjából kedvezően alakul a mérleg, a tavaly az, amint már arra utaltunk, 373 millió euró értékű többlettel zárulva. Az idei esztendő is Románia szempontjából kedvezőnek ígérkezik: január–július között a romániai export értéke 557 millió eurót tett ki, az amerikai importé viszont csak 362 millió eurót. Az Amerikai Egyesült Államok a romániai export toplistáján a 13. helyet foglalta el, az amerikai cégek a romániai import toplistáján pedig a 19. helyet. Amerikai befektetések A hivatalos adatok szerint az amerikai beruházások összértéke az elmúlt esztendő végén elérte az 1,6 milliárd eurót, míg azok értéke a 2008-as esztendőben 869 millió euró volt. Az Amerikai Egyesült Államok a Romániában eszközölt külföldi beruházások részaránya tekintetében a 10. helyre kerültek. A félhivatalos adatok szerint országunkban jelenleg mintegy 4000 kizárólag amerikai tőkéjű cég tevékenykedik, s ehhez még hozzáadandó 3200 vegyes tőkéjű cég. Az amerikai befektetők főleg az élelmiszeriparban, az autóiparban, a kőolajkitermelésben, a távközlésben, valamint az IT- és a pénzügyi-biztosítási szektorban érdekeltek. Az amerikai érdekeltségű cégek között említhetjük a Ford Romania Rt.-t, az Oracle Romania Rt.-t, a gyógyszeriparban utazó Pfizer Romania Rt.-t vagy a Coca-Cola Romania Rt.-t. Hogy mit hoz a jövő, arra pillanatnyilag nehéz lenne válaszolni. Az elemzők szerint azonban lényeges változásokra a román–amerikai gazdasági, illetve kereskedelmi kapcsolatokban nemigen lehet számítani. Amennyiben viszont bekövetkezik annak a követelésnek a gyakorlatba ültetése, miszerint a NATO-tagállamoknak fokozniuk kell a védelmi kiadásokra fordított összegeket, akkor országunk esetében akár egy kedvezőtlen tendencia is bekövetkezhet, nevezetesen csökkenhetnek a költségvetésből eszközölt beruházások és esetleg megemelkedhetnek egyes adók vagy illetékek. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra, hogy a tagállamok vállalásai szerint védelmi kiadásaikat fokozatosan a bruttó hazai termék két százalékának megfelelő összegre emelik. De nem mindegy, hogy ezt egy vagy két éven belül kell megvalósítani, vagy sem. Amúgy az új elnök megválasztását követően egyetlen változást lehetett érzékelni a pénzpiacon: azt megelőzően a dollár–lej árfolyam 4,06 körül volt, azt követően viszont meghaladta a 4,20-at. [box type="shadow" ]Jelenlét Hargita megyében A kereskedelmi törzskönyvi hivataltól származó adatokból indulva ki szerénynek nevezhető az amerikai szerepvállalás Hargita megye gazdasági életében. Nyolc olyan cég szerepel a nyilvántartásban, amely kizárólag amerikai tőkéjű és ehhez még hozzá kell adnunk hét vegyes tőkéjű kereskedelmi társaságot. A szóban forgó 15 cégben az amerikai tőkerészesedés együttes értéke 185 207 lej, s ez a megyénkben jegyzett külföldi tőke teljes összegének 0,066 százalékát teszi ki.[/box] Hecser Zoltán