Hargita megyében szerencsére ritkák az olyan vészhelyzetek, tömegbalesetek, amelyek különleges katasztrófavédelmi készenlétet követelnek meg. Azonban ha mégis ilyen történne, akkor a mentésben részt vevők mindegyikének pontosan tudnia kell a dolgát, hiszen több ember élete múlhat az ekkor meghozott döntéseken. [caption id="attachment_64988" align="aligncenter" width="1000"] Összehangolt munka a sürgősségi osztályon. Mindenki tudja, hogy hol a helye Fotók: Márk Boglárka[/caption] A legapróbb részletekre is kiterjedő szabályok vonatkoznak arra, hogy milyen esetekhez száll ki a megyei mentőszolgálat autója, mikor sietnek a helyszínre a tűzoltóság alárendeltségébe tartozó (piros színű) rohammentő járművek, és mikor segítenek közösen mindkét egység autói a bajbajutottakon. Tömegkatasztrófák esetében ez fokozottan igaz, és itt nemcsak közúti balesetekre kell gondolnunk, hanem természeti katasztrófákra vagy agressziós esetekre is. A Hargita Megyei Olt Sürgősségi Esetek Felügyelősége (ISU) autóinak felszereltsége lehetővé teszi az újraélesztést is. Alina Ciobotariu, a felügyelőség szóvivője arról tájékoztatott, hogy a tűzoltóság csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, szé­kelyudvarhelyi, maroshévízi és gyergyóhollói egységei egy-egy rohammentő autóval rendelkeznek, tehát öt ilyen jármű található a megyében. Az ISU tulajdonában van továbbá egy úgynevezett APTVM-jármű is, amelynek a különlegessége, hogy egyszerre több – akár négy – beteg szakszerű szállítására és ellátására alkalmas. Ez Csíkszeredában állomásozik. Valamennyi tűzoltóegységnél három-három mentőtiszt (paramedic) állandó készenlétben áll, és kizárólag ők azok, akiknek képesítésük van műszaki mentés alkalmával a sérültek mozdítására – tudtuk meg Alina Ciobotariutól. A sürgősség és a tűzoltóság együttműködése Amikor a 112-es sürgősségi hívószámon segélyhívás érkezik, a tűzoltó-parancsnokságtól elindulnak a rohammentő autók a megyei kórházhoz, ahonnan a sürgősségi orvossal vagy orvosokkal sietnek tovább a szerencsétlenség helyszínére. – Minden olyan jármű és eszköz, amellyel az úgynevezett prespitális (vagyis a kórházba érkezés előtti) ellátást biztosítják, a katasztrófavédelem tulajdonában van. A kórház sürgősségi osztálya nemcsak az egészségügyi minisztérium, hanem a belügyminisztérium fennhatósága alá is tartozik. A katasztrófavédelem és -elhárítás medikális feladatait az osztály látja el, míg annak szervezését a készenléti felügyelőség parancsnoksága – mutatott rá dr. Kacsó Jolán osztályvezető szakorvos. Tömegbalesetekkor mindig jelen kell lennie a helyszínen a tűz­oltóparancsnoknak, illetve a kórház sürgősségi osztálya részéről a medikális vezetőnek, vagyis az osztályvezető orvosnak: az ő irányításukkal történik a sebesültek ellátása. Ha az osztályvezető orvos valamilyen okból kifolyólag nem tud jelen lenni, akkor vagy a helyettese, vagy a mentőszolgálat medikális igazgatója vállalja ezt a szerepet. Egyébként az is szabály, hogy a segélyhívások nyomán a baleset helyszínéhez legközelebb eső mentőszolgálatot riasztják, ők mérik fel elsőként az eset súlyosságát. Ha sok a sérült, életbe lép a piros kód – A tömegbalesetek részletes odafigyelést és szervezői munkát igényelnek. Az ilyen jellegű tragédiánál érvénybe lép a piros kód, amely kimondottan erre szolgál. Nagyon alaposan kidolgozott szabályok szerint zajlik a mentés: mindenki pontosan tudja, hogy mi a dolga, melyek a megfelelő eljárások, melyek azok a lépések, amelyeket kötelező módon mindenkinek be kell tartania. Ilyenkor a szomszédos megyéket is értesítjük, ugyanis ha a Hargita megyei kórházak kapacitását meghaladja a tömegkatasztrófa, akkor a sérültek egy részét a környező megyékbe szállítják – részletezte az osztályvezető orvos. A piros kód életbe lépésének kezdetétől a megyei katasztrófa-elhárítás folyamatos kapcsolatban van a belügyminisztérium sürgősségi esetekkel foglalkozó bukaresti részlegével (Departamentul Pentru Situaţii de Urgenţă – DSU). Hargita megyében legutóbb tavaly december 10-én lépett érvénybe a piros kód, akkor Gyer­gyó­tölgyes közelében egy Mol­do­va köztársaságbeli kisbusz ütközött betonfalnak. A balesetben két személy életét vesztette, 18-an pedig megsérültek. Ekkor nemcsak Hargita megyéből érkeztek mentőautók, hanem Karácsonkőről is. Az áldozatok közül hárman súlyos állapotban kerültek a csíkszeredai sürgősségre. Fehér terv a kórházban A piros kód „folytatása” a fehér terv, amely már a kórház szintjén történik. Abban a pillanatban, amikor a piros kód aktiválódik, a kórházat is készenléti állapotba helyezik: felszabadítják a műtőket, az éppen nem ügyeletes orvosokat is behívják. A kórházban úgynevezett mobilizációs tervet készítenek, amelyben azon kórházi munkatársak neve szerepel, akik a fehér terv életbe lépésekor készenlétben állnak. – Sokan mondják, hogy ez olyan, mint a katonaság, és ez tényleg így is van abból kifolyólag, hogy a belügyminisztériumhoz is tartozunk. A mobilizációs tervben szereplő munkatársak nem tagadhatják meg, hogy bejöjjenek a kórházba, amikor életbe lép a fehér terv. Nálunk az is szabály, hogyha valaki több mint 24 órára elhagyja a várost, akkor azt jelentenie kell. Tudjuk, hogy kik azok az emberek, akikre tömegkatasztrófa esetén számíthatunk. Ilyenkor a takarítónőtől a szociális asszisztensen, az írnokon át az orvosig mindenki bejön, aki a mobilizációs tervben szerepel – tette hozzá dr. Kacsó Jolán. Az osztályvezető kiemelte a szociális asszisztens kulcsszerepét: vészhelyzet esetén ugyanis az orvo­soknak és asszisztenseknek nincs idejük arra, hogy a hozzátartozókat tájékoztassák a sérült állapotáról, így a szociális asszisztens fő feladata megfigyelni azt, hogy az egyes betegek kivizsgálása, ellátása milyen stádiumban van. Ő tájékoztatja minderről a váróteremben ülő hozzátartozó(ka)t is. Márk Boglárka