borús égbolt
szórványos felhőzet
Kacifántos gondolatmenet
Minden jel arra mutat, hogy csütörtök este sikerült pontot tennie a kormánypártnak a majdani közszférai egységes bérezési törvény tervezetére. Mondjuk ezt annak okán, hogy arra rábólintott a pártnak Szinaján aznap ülésező csúcsvezetése, s ugyanakkor amolyan beleegyezését adta a koalíciós partner, az ALDE társelnöke is, Călin Popescu Tăriceanu. A szóban forgó törvénytervezet kidolgozása igen körülményesnek és nehézkesnek bizonyult, és ilyenképpen a kormány számára megszabott március 31-i határidőt sem sikerült betartani. A szakszervezetekkel lezajlott egyeztetések mindvégig feszültséggel terheltek voltak, s mindmáig nem sikerült közös nevezőre jutni, egyes szakszervezetek továbbra is tiltakoznak. Idetartozik az is, hogy a múlt hétfőn váratlan fordulat következett be, akkor, amikor Grindeanu kormányfő bejelentette, hogy a törvénytervezetet nem a kormány fogja benyújtani, hanem az a kormánykoalíciót alkotó összes képviselő és szenátor törvényalkotási kezdeményezése lesz. Ez a bejelentés egyrészt meglepetést, másrészt pedig elégedetlenséget és heves tiltakozást váltott ki egyes szakszervezeti tömörülések vezetői (de nem csak) részéről. Egy másik visszás vetülete a szóban forgó fordulatnak az is, hogy a dolgok ilyenszerű alakulása okán a törvénytervezetet nem kellett nyilvánosságra hozni és közvitára bocsátani. Ez azt is jelenti, hogy időt spórolhatott meg a kormány, a kormánykoalíció, ami azért is fontos, hogy július 1-jétől hatályba lehessen léptetni a majdani törvényt.
Az előzetes bejelentés szerint a kormánypárt csúcsvezetésének szinajai ülésén, amelyre meghívták a PSD és az ALDE honatyáit is, kellett volna ez utóbbiak kézjegyével ellátni a törvénykezdeményezést, amelyet előzetesen a szociáldemokrata párt politikai végrehajtó bizottsága hagyott volna jóvá. A csütörtöki napon több tanácskozásra és megbeszélésre is sor került, s a délutáni 16 órára bejelentett sajtótájékoztatóra csak megkésve kerülhetett sor, néhány perccel 19 óra után. Időközben olyan értesülések is napvilágot láttak, miszerint viták merültek fel, nézetkülönbség következett be, s ennek okán nem is biztos, hogy elfogadják a törvénytervezetet. Az kétségtelen, hogy voltak viták, bár ezt nem ismerték el a két párt vezetői, de azt tudni, hogy a nap folyamán a kora délutáni órákban több mint egyórás zárt ajtók mögötti megbeszélésre került sor, amelyen többek között részt vett a két pártelnök, Liviu Dragnea és Călin Popescu Tăriceanu, Grindeanu kormányfő, Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter és más tisztségviselők. Egyébként hogy volt egy utolsó percben megtartott egyeztetés, azt Dragnea is elismerte, de azt hangoztatta, hogy csupán apróbb kiigazítások eszközlésére került sor. De térjünk a tárgyra, nevezetesen a sajtóértekezletre. Annak részletes ismertetésére nem térnénk ki, de az ott elhangzottak alapján talán nem túlzás azt állítani, hogy a kormánypártnak, illetve egyes kormánypárti tisztségviselőknek kacifántos a gondolatmenete, s abba belefér a visszaemlékezés szelektív módja is. Liviu Dragnea például március utolsó napjaiban az azt firtató újságírói kérdésre, hogy a kormánynak sikerül-e finalizálnia a törvénytervezetet a hónap végéig, azt válaszolta, hogy ezt ne tőle kérdezzék, hanem a kormányzati illetékesektől. Most viszont tételesen azt állította, hogy „az utóbbi két hét során mi is ténylegesen bekapcsolódtunk a törvénytervezet kidolgozásába, illetve finalizálásába”. Hogy kik is azok a „mi”, azt nem részletezte, de az is lehet, hogy „fejedelmi többesről” van szó… Olga Vasilescu mindvégig azt nyomatékolta, hogy a szakszervezetekkel lezajlott egyeztetések érdemlegesek, eredményesek voltak. Azok mostani elégedetlensége kapcsán viszont azt hangoztatta, hogy azt bizonyos „szőnyeg alatti értesülések” váltották ki, s ebben meglátása szerint ludas volt a sajtó is. (E tekintetben konkrétan utalt az Adevărul központi napilapra.) Továbbá azt is hangoztatta, hogy a törvénytervezet munkapéldányát igenis módjukban állt látni a szakszervezeti vezetőknek. Ha ez így van, akkor miért kerül sor újabb konzultációkra a beterjesztést követően a parlamenti szakbizottságok munkálatai során a szakszervezetek, a különböző érdekképviseletek stb. képviselőivel? Ezt állította ugyanis Liviu Dragnea, amikor azt hangoztatta, hogy alapos és részletes vita tárgyát képezheti a parlamentben a törvénytervezet. Ezek szerint az egyeztetés a „jobb kétszer, mint egyszer sem” alapon fog történni?... Amúgy a munkapéldány-ismertetéssel azonban valami még sincs rendben, mert maga a munkaügyi miniszter is bevallotta, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) tagjainak azt nem közölték. Más: eddig a munkaügyi miniszter azt hangoztatta, hogy a bérek esetenkénti indokolatlan felduzzasztásának az elkerülése végett a különböző bérpótlékok nem haladhatják meg a 30%-ot. Most viszont helyesbített: annak idején nem adott bérszintekre utalt a 30%-os pótlék tekintetében, hanem egy minisztérium, közintézmény stb. bértömegére, s abban képviselhet maximum 30%-ot a pótlékok kvantuma. Személyenként viszont lehetséges a 30%-ot meghaladó pótlékjuttatás. Nos, ha ez utóbbi bekövetkezik, akkor a jövőben már nem lehet(ne) szó a bér indokolatlan felduzzasztásáról? Álljunk meg itt, arról sem feledkezve meg azonban, hogy a sajtótájékoztatón elhangzottak jelentős hányada nemigen tündöklött a szabatos, a tárgyilagos és az egyértelmű megfogalmazás tekintetében. Ami pedig a bérezés alapelveit illeti: eddig a „méltányosságét” sulykolták, most viszont a „munka társadalmi fontosságáét”. Ezt még hallottuk 35-40 évvel ezelőtt is.
Hecser Zoltán
.jpg)
