havazás
Jó mézhozamú esztendő, de stagnáló árakkal és olcsó importtal
Viszonylag sikeres esztendőt tudhatnak maguk mögött a Hargita megyei méhészek, s bár az időjárás okozott viszontagságokat, az elmúlt évekhez képest jobb terméshozamokat értek el, több mézet pergettek mind az álló-, mind a vándorméhészetek.
_cm.JPG "Jó mézhozamú esztendő, de stagnáló árakkal és olcsó importtal")
Hargita megyében összesen 383 regisztrált méhész van, megközelítőleg 15-20 százalékuk vándorol. Mint Zöldi István, a Hargita Megyei Méhészegyesület alelnöke mondta, a hosszan tartó nagy meleg miatt több harmatméz került a kaptárakba, ami azt eredményezi, hogy a méz színe – főleg a vegyes virágméz esetében – sötétebb, de ez emeli a fogyasztói értékét a benne lévő magas ásványianyag-tartalomnak köszönhetően. Az állóméhészetekben kaptáranként átlagban 15-20 kilogramm vegyes mézet pergettek.
– A furfangos időjárás ellenére – az elmúlt pár évhez viszonyítva – elég jó évet zártak idén a méhészek, elégedettek lehetnek mind az állóméhészetek, mind a vándorméhészetek fenntartói, igaz, a vándorméhészeteknél akadtak gondok, mert szárazság sújtotta vidékekre érkezve, ott kevesebbet tudtak a méhek gyűjteni
– vázolta fel az idény mérlegét az egyesületi vezető.
Zöldi István a mézárakkal kapcsolatban megjegyezte, azok évek óta stagnálnak, aminek oka az olcsó, ellenőrizetlen minőségű ukrán és kínai importméz. A nagykereskedők jelenleg a vegyes virágmézet a helyi méhészektől 8–12 lejért vásárolnák fel, a biomézért adnak 8 lejt pluszban, viszont a méhészek ilyen nyomott árakon nem szívesen adják el terméküket, inkább raktáron tartják, majd kimérve, piacokon, vásárokon értékesítik. Így a kiló méz ára vegyes virágméz esetében 25–35 lej körül alakul, az akácméz a legdrágább, annak ára kilónként 40-45 lej, a repce-, hárs-, napraforgóméz ára pedig 30 lej.
A vándorméhészettel kapcsolatban Lajos Ferenc bioméhészt kérdeztük, aki kétszáz családdal jár a Kárpátokon túlra repcére, akácra, hársra, napraforgóra. A csíkpálfalvi méhész összesítve közepesnek mondja az idei esztendőt.
– A repce nagyon jó volt, átlag 18-20 kilogramm mézet hozott családonként, az akác, a napraforgó közepesnek számít a kaptárankénti 15 kilogrammos átlaggal, viszont a hárs gyengének mondható, ott 5 kilogramm jött ki családonként
– közölte a méhész. Mint megjegyezte, az idény két héttel ugyan hamarabb, már július közepén véget ért, viszont a Csíki-medencében az állóméhészeteknek rég nem volt ilyen alkalmas évük, ugyanis hosszú időn keresztül hordtak a méhek.
