Hónapokkal ezelőtt írtunk arról, hogy a február 14-én hatályossá vált, az egyes fiskális-költségvetési intézkedések szabályozására és egyes jogszabályok módosítására vonatkozó 2014/92-es sürgősségi kormányrendelet révén gyakorlatilag átszabták a szerencsejátékokkal kapcsolatos addig hatályos jogszabályozást. Akkor azt a kormány azzal indokolta meg, hogy az Európai Bizottság levélben figyelmeztette Romániát a szerencsejátékok megszervezésére vonatkozó jogszabályozás hiányosságaira, szorgalmazva a törvénymódosítást. Továbbá a megindokolásban az is szerepelt, hogy a szerencsejátékok megszervezése és lebonyolítása kapcsán fizetendő illetékek 2009 óta nem voltak megemelve és időszerűvé vált azok kiigazítása. Másképpen fogalmazva, a kormány indokoltnak találta, hogy gyarapítsa a szerencsejátékokból származó költségvetési bevételeket. Nem egészen négy hónap múltán került sor a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletnek a parlament általi „szentesítésére”, s annak nyomán jelent meg június 9-én a Hivatalos Közlönyben a 2015/124-es törvény.

[caption id="attachment_3220" align="aligncenter" width="620"] A játékos is nyerhet, a költségvetés pedig biztosan...[/caption]

Hecser Zoltán hecser.zoltan@hargitanepe.ro Látszólag úgy tűnne, hogy a szerencsejátékok jogszabályozásának nincs különösebb, úgymond általános érdekű jelentősége, lévén, hogy egy szűk réteget érint. Ebben van is némi igazság, de hogy újólag írunk a szóban forgó jogszabályozásról, azt az teszi indokolttá, mert ami most történt, újólag bizonyítja, hogy mennyire instabil, kiszámíthatatlan és ellentmondásos a hazai jogalkotás. Továbbá az sem érdektelen, hogy a szerencsejáték-ipar az állami költségvetés bevételei szempontjából nem tekinthető amolyan „másodhegedűsnek”. Nem, mert a különböző illetékekből, valamint a nyereségadóból nem kis pénz folyik be az állami költségvetés „számlájára”. Kezdjük a kezdettel. A szerencsejátékok megszervezésére és üzemeltetésére vonatkozó alapjogszabálynak a 2009/77-es sürgősségi kormányrendelet tekintendő. Azt utólag, azaz 2010-ben némi módosításokkal a 2010/46-os törvénnyel hagyták jóvá. Nos, az azóta eltelt esztendők során újabb 12 módosító és kiegészítő jellegű jogszabály jelent meg (beleértve a most elfogadott és hatályba lépett törvényt is). Nem ritka a hazai jogalkotási gyakorlatban a viszonylag gyakori módosítás, de ez esetben kirívó és rendkívül visszás mindaz, ami történt. Idetartozik az is, hogy a már említett 2014/92-es sürgősségi kormányrendelet megindokolásában uniós elvárások is szerepelnek, s ugyanakkor szinte át is írták az addig hatályos jogszabályozást. Nem telt el négy hónap, s a parlamenti viták során ismét teljesen átszabták a törvényt egy igen terjedelmes módosító és kiegészítő jellegű újabb törvénnyel. Az egyébként 15 oldalt ölel fel. Ha akkor, múlt esztendő végén alaposan megfontolták és „megrágták” az Európai Bizottság elvárásait, valamint az időközben bekövetkezett változásokat, akkor hogyan történhetett az meg, hogy négy hónap múltán újra átszabják azt a fránya jogszabályt. És az is érdekes, hogy a mostani törvény révén csupán csak a szerencsejátékok megszervezésére és üzemeltetésére vonatkozó előírásait írták át a 2014/94-es kormányrendeletnek, a többi rendelkezését érintetlenül hagyták.

„Belemásztak”… Már annak idején is tartalmazott a szerencsejátékokra vonatkozó jogszabályozás adózással kapcsolatos előírásokat. Mindenekelőtt a szerencsejátékokból származó jövedelmek tekintetében. Ebben a vonatkozásban is tartalmazott néhány újdonságot a februárban hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet, de azok most már jobbára a múlté lettek. Igen, mert a szóban forgó szövegrészeket átírták. Így például a fogalom is megváltozott: a szerencsejátékokból származó jövedelmek felölelik az inkasszált összes összeget, a javakat és a szolgáltatásokat, függetlenül a jövedelem megnevezésétől vagy formájától. Eddig a megadózandó jövedelem kvantumát euróban jelölték meg, akárcsak az értékhatárokat. Most e tekintetben is változás következett be: a 66 750 lejjel bezárólag realizált szerencsejátéki jövedelmet (nyereményt) egyszázalékos jövedelmi adókulccsal adózzák meg, a 66 751 és 445 000 lej köztit egy 667,5 lejes fix összeggel, a 66 750 lejt meghaladó összegrészt pedig a 16 százalékos jövedelmi adókulccsal. Ha netalántán valakinek a nyereménye meghaladná a 445 000 lejt, akkor 61 187,5 lejes fix összegű adó alkalmazandó, amihez még hozzáadandó a 445 000 lejt meghaladó összegre egy 25 százalékos jövedelmi adókulcs. Megjegyzendő az is, ha a prémium értéke nem haladja meg a 600 lejt, akkor az adófizető nyertes mentesül a fizetési kötelezettség alól. Egyébként a már fentebb említett megadózásra a kifizetés pillanatában kerül sor, azaz az adó kvantumát a kifizetőnek vissza kell tartania és át kell utalnia az állami költségvetésnek. De ha már itt tartunk, arra is utalhatunk, hogy a szerencsejátékokból származó jövedelmekre vonatkozóan előreláthatólag születnek majd módszertani normák is, ugyanis erre vonatkozó utalást is fellelni a törvényben. A jövedelmek, illetve a nyereségek kapcsán megemlíthetnénk még egy előírást: amennyiben magánszemélyek jövedelmet (nyereményt) realizálnak, távolsági nyereményjátékokon vagy pókerfesztiválokon való részvételük nyomán, akkor az éves adót az illetékes adóhatóságnak kell megállapítania. Hogy miként? Arról majd az Országos Adóügynökség elnökének rendelete révén fognak „rendelkezni”. Amúgy másabb vonatkozásokban is az adóügynökség elnökének kell majd kibocsátania alkalmazási eljárásokat. Eddig is gondot, problémát okozott, hogy az Adótörvénykönyv előírásain túl másabb jogszabályok is rendelkeztek adószintekről, jövedelmi adók megállapításáról stb. Ez azért tekinthető visszásnak, mert egy átfogó adótörvénykönyv esetében indokolatlan és visszás mindennemű „vadhajtás”, azaz „belemászás” olyan területre, amelyre tulajdonképpen nem is vonatkozik az a törvény, ez esetben a szerencsejátékok megszervezése és üzemeltetése.

Nagy üzlet Említettük, hogy az állami költségvetés szempontjából viszonylag „bővizű” forrást jelentenek a szerencsejátékok, illetve a szerencsejáték-szervezők által ilyen vagy olyan jogcímen befizetendő illetékek, valamint a különböző adók. Az egyik neves hazai adótanácsadó cég, a PwC tanulmánya szerint 2012-ben a hazai szerencsejáték-ipar egy olyan piacot jelentett, amely üzleti forgalma 2,9 millió lej körül volt. A 2014-es esztendőre vonatkozóan egyelőre nincsenek pontos és hivatalos országos szintű adatok. Ám a már említett 2012-es esztendei üzleti forgalom „mértékének” illusztrálása végett utalhatnánk arra például, hogy tavaly a hazai étolajipar üzleti forgalma 1,5 milliárd lej volt, a bútorkereskedelemé pedig valamicskével haladta meg a 3 milliárd lejt, továbbá a hazai mosószer- és szappanágazat üzleti forgalma 500-600 millió lej körül volt. Ennek a szegmensnek vannak jelentős szereplői is. Nemrégiben például a Ziarul Financiar gazdasági napilap arról írt, hogy a hazai piacon 2002 óta jelen lévő Max Bet szerencsejáték-szervező 2014-ben 326 millió lejes üzleti forgalmat bonyolított le, nyeresége pedig meghaladta a 80 millió lejt. Ezek szerint a haszonrése elérte a 25 százalékot, ez egy olyan arány, amellyel hazai viszonylatban kevesen dicsekedhetnek, esetleg a Romgaz, amely tavaly 31 százalékos haszonrést könyvelt el. (Az állami érdekeltségű országos rt., a Loteria Română 2014-es esztendei mérlegadatait még nem hozták nyilvánosságra, azt viszont tudni, hogy 2013-ban a haszonrése 10 százalékos volt.) Jelenleg a ciprusi Toptunes Limited érdekeltségi körébe tartozó Max Bet szerencsejáték-szervező két jogi személyiségű entitással rendelkezik, az egyik a Max Bet Kft., a másik a Max Bet Jocuri Electronice Kft., és a két vállalkozás együttesen országos viszonylatban több mint ezer alkalmazottat foglalkoztat. Ugyanakkor országos viszonylatban 64 településen vannak játéktermei, köztük van Bukarest, Craiova, Konstanca, Brassó, Marosvásárhely és Pitești, továbbá ugyancsak országos szinten közel 3000 slot-machine típusú berendezést és 39 rulettet üzemeltet. És még egy, talán sokatmondó számadat: 2010-ben a két kft. együttes nyeresége még csak négymillió lej volt, tavaly pedig, amint már arra utaltunk, megközelítette a 81 millió lejt, s ugyanebben az időközben megháromszorozta az üzleti forgalmát. Mondanunk sem kell, hogy ehhez a „dinamikához” igazodott az elmúlt esztendők során a Max Bet által a költségvetésnek átutalt összegek volumene is.