A 2017 júniusában megjelent közszférai személyzet egységes bérezésére vonatkozó 2017/153-as kerettörvényt a jogalkotás sikertörténeteként próbálta beállítani az akkori szociáldemokrata kormány. Részben ez így is volt, legalábbis a közszférai intézményrendszer egyes szegmenseinek a szakszemélyzetét illetően, arról nem is beszélve, hogy a politikai elit számára garantálta és garantálja ma is az annak szereplőit „megillető” javadalmak töretlen felfelé ívelését. Ugyanakkor ennek a szerfelett bonyolult intézményrendszernek másabb szegmenseit, illetve másabb szereplőit nemigen „hozta helyzetbe” ez a jogszabály. Ezzel magyarázható az is, hogy annak egyes előírásait az elmúlt időszakok során módosították, kiegészítették sürgősségi kormányrendeletek, éppenséggel törvények révén. Április 6-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben ama 2020/42-es törvény, amely révén újólag módosították a szóban forgó 2017/153-as kerettörvény egyes előírásait. Ennek a törvénynek érdekes története van, és indokoltnak találjuk feleleveníteni a történteket: az elmúlt esztendő júniusában nyújtott be Raluca Țurcan liberális képviselő egy módosító jellegű törvényjavaslatot, s annak megindokolási szövegrészében többek között azt hangoztatta, hogy a könyvtárak keretében esetenként van olyan szakszemélyzet (például nyomdász), amely bérezése nincs érdemben, illetve elfogadható módon rendezve. A Dăncilă-kormány kedvezőtlenül véleményezte a törvényjavaslatot, de annak elfogadása tekintetében a kormány álláspontjának nemigen volt szerepe. De másabb szempontoknak viszont igen, mert mire elfogadásra került a törvény, abból kikerültek azok, akiket „megcélzott” a képviselő asszony. A lényeg az, hogy megszületett egy törvény, s annak előírásait gyakorlatba kell majd ültetni. Talán azzal kell kezdenünk, hogy májustól kezdődően azon személyzet esetében, amelyet a nemzeti kisebbségek problémáinak tanulmányozási intézete (ISPMN) keretében foglalkoztatnak, havi alap bruttó bére 100%-kal megemelkedik. Ugyancsak májustól a közúti szállítási állami felügyelőség (ISCTR) keretében foglalkoztatott személyzet havi bruttó alapbére 20%-kal emelkedik meg a 2019 december havi szinthez viszonyítva. Augusztustól kezdődően az országos könyvtárak vagy az országos jelentőségű könyvtárak, a Román Akadémia Könyvtára, valamint az országos jelentőségű múzeumok keretében foglalkoztatott személyzet havi alap bruttó bérének kvantuma 30%-kal emelkedik meg. Értesüléseink szerint országos viszonylatban 3000-re tehető azon alkalmazottak száma, akik bére május 1-től, illetve augusztus 1-től megemelkedik. Ugyanakkor ennek a törvénynek az értelmében megemelkedtek a szóban forgó könyvtárak és múzeumok vezető tisztségeit (menedzser, illetve vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes és igazgató) alapbéreinek szintjei is. Továbbá, ami a másabb, illetve a többi múzeumokat illeti, ugyancsak megemelkednek a hasonló vezető funkciókat betöltő személyek bruttó alapbére is. Így például 2022-ben egy múzeumi főigazgató havi alapbére akár 9283 lej is lehet (eddigelé a maximum „megállapodott” 7546 lejnél). Jogorvoslás Már a kerettörvény hatályba lépését követően ellenérzést és tiltakozást váltott ki az egészségügyi szektorban, hogy az megkülönböztetett módon „bánik” egyes személyzeti kategóriákkal, azok béremelését rájuk nézve hátrányos módon ütemezve be el egészen 2022-ig. Tüntetésekre is sor került, de a jogorvoslat csak mostanság született meg: a Hivatalos Közlöny április 27-i számában jelent meg ama 2020/51-es törvény, amely értelmében július 1-től megemelkedik az egészségügyi rendszerben foglalkoztatott ama személyzet havi alapbére, amely gyógyszerészi biológusi, biokémikusi, kémikusi, fizikusi és pszichológusi funkciót tölt be. Erre az emelésre oly módon kerül sor, hogy július 1-től alkalmazandóak majd azok a bérszintek, amelyeket a kerettörvény annak idején a 2022-es esztendőre „lőtt be”. Az új bérszintek egyébként azokon a táblázatokon vannak feltüntetve, amelyek megtalálhatók a törvényben, s amelyek helyettesítik az eddigi táblázatokban feltüntetett bérszinteket. Amúgy mindkét törvény esetében fellelhető – legalábbis a mi olvasatunkban – pontatlanság is. Így például a 2020/42-es esetében az ISCTR személyzetének bére 20%-kal emelkedik a 2019 decemberi értékszinthez viszonyítva, de hogy a kisebbségi kutatóintézet személyzetéé mikori bérszinthez emelkedik 100%-kal, az nem derül ki a törvény szövegéből. A múzeumok esetében sem tudni, hogy az igazgatók 2022-es esztendei megemelt bérszintjei miként köszönnek vissza az idei esztendőben (tudva azt, hogy a 2022-es esztendei szinteket fokozatosan kell elérni). A 2020/50-es törvény esetében arra van utalás, hogy a 2022-es évi szint ez esztendő júliusától realizálódik, de arra nincs pontos utalás, hogy arról a szintről van szó, amelyet a mostani törvény szab meg, vagy arról, amit a kerettörvény szabott meg.

Hecser Zoltán