Még az elmúlt esztendő szeptemberében jelent meg és lépett hatályba az amolyan „jóvátétel jellegű”, a gyermekgondozási szabadságra és annak havi illetményére vonatkozó 2010/111-es sürgősségi kormányrendeletet újólag módosító 2014/126-os törvény. Ugyanakkor annak révén különböző intézkedéseket is megállapítottak a gyermeknevelési illetmény címén nyilvántartott bizonyos adósságok visszatérítése végett. Ha valaki azt kérdezné, hogy miként sikerült érvényt szerezni a szóban forgó törvény előírásainak, arra érdembeli és pontos választ az adósságok tekintetében (és nem csak) a munkaügyi minisztérium illetékesei sem lennének képesek adni… Mindenekelőtt azért nem, mert gyakorlatilag hiányzott a végrehajtás eszköze, az alkalmazási normák. Közel egyéves késéssel Márpedig a törvény VI-os szakasza értelmében a jogszabály alkalmazási normáit jóváhagyó 2011/52-es kormányhatározat újólagos módosítására vonatkozó kormányhatározatot legkésőbb 2014. október 27-ig el kellett volna fogadni. Nemcsak egy hónap telt el, hanem a 2014-es év is, 2015-ből pedig közel 8 hónap, de még mindig nem volt kormányhatározat. A jelek szerint ez nem zavarta a szaktárcát, illetve a kormányt, mi több, az augusztus 19-i kormányülésről kiadott közleményben valóságos dicshimnuszt zengtek a közel 10 hónapos késlekedéssel az aznap elfogadott kormányhatározat kapcsán. A 2015/685-ös kormányhatározat végül is a Hivatalos Közlöny augusztus 27-i számában jelent meg, és hétfőn, augusztus 31-én lépett hatályba. Jövedelme is lehet A tavaly megjelent törvény értelmében a gyermekgondozási szabadságon lévő és annak kapcsán illetményben részesülő személy azzal egyidejűleg megadózandó jövedelmet is realizálhat, de annak kvantuma éves viszonylatban nem haladhatja meg a 3000 lejt. (Ez az értékhatár egyébként az úgynevezett a szociális referencia-mutatószámnak, az ISR-nek a hatszorosa, ugyanis annak kvantuma jelenleg 500 lej.) Nem tartozik ide szorosan, de a törvényben, valamint a most megjelent kormányhatározatban az is szerepel, hogy mindazon személyek, akik egyidejűleg több tevékenységből is megadózandó jövedelmeket realizálnak, csak akkor lesznek jogosultak a gyermekgondozási szabadságra és havi illetményre, ha a tevékenységeknek legalább egyikét felfüggesztik, s ezt a tényállást dokumentumokkal is bizonyítják. Visszatérve az évi maximum 3000 lejes jövedelemre: annak másabb tevékenység kifejtéséből kell származnia, mint az a tevékenység, amely az illetményre való jogosultság megállapításának az alapját képezte. Tehát ez az utóbbi tevékenység a gyermekgondozási szabadság ideje alatt mindvégig fel kell legyen függesztve. Azt is nyomatékosítani kell a 3000 lejes megengedett jövedelem esetén, hogy arra vonatkozóan jegyzéket kell benyújtani a lakhely szerint illetékes polgármesteri hivatalhoz, amely azt továbbítja a szociális kifizetési megyei ügynökséghez. Amennyiben a szóban forgó jövedelem éves viszonylatban meghaladná a 3000 lejt, akkor úgy értékelendő, hogy az illetmény folyósítására jogszerűtlenül került sor, és azt a törvényes feltételek mellett vissza kell téríteni. Fontos újdonságok Érdemes kitérnünk egy részben újdonságszámba menő előírásra is. A gyermekgondozási szabadságra vonatkozó utólag módosított és kiegészített sürgősségi kormányrendelet VI-os szakasza értelmében azok a személyek (szülők), akik a gyermek első életévének betöltéséig és havi illetmény folyósítása mellett igényelték a gyermekgondozási szabadságot, azt követően a gyermek második életévének a betöltéséig jogosultak fizetés nélküli szabadságra. Az alkalmazási normák értelmében ilyen esetekben az érintett személy köteles közölni a szociális területi kifizetési ügynökséggel ezt a tényállást, ahhoz mellékelve a munkáltató által kibocsátott azon bizonylatot is, mely szerint fizetés nélküli szabadságát tölti. Minderre azért van szükség, mert az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésének kötelezettsége ilyen esetekben a szóban forgó ügynökségre hárul. A jogszabály ugyanakkor nem szabta meg a hozzájárulás kvantumát, ebből viszont számos félreértés származott. A múlt hónap végén megjelent kormányhatározatban ezt tisztázták: a hozzájárulás számítási alapja 600 lej (1,2 ISR), és arra kell alkalmazni az 5,5 százalékos kvótát. Jó tudni azt is, hogy ilyen esetekben az egészségbiztosítási hozzájárulás eszközlésére csak a már fentebb említett közlést követő hónaptól kerül sor. Tehát amennyiben az a szülő késlekedik a fizetés nélküli szabadság tényállásának közlésével az ügynökségnek, akkor esetleg ideig-óráig elveszítheti egészégbiztosítotti jogállását. A kormányhatározat másabb pontosító és tisztázó jellegű előírásokat is tartalmaz, terjedelmi okokból csupán néhány szövegrész vázlatos ismertetésére szorítkoztunk.