A kórház fiatalabb osztályai közé tartozik, de már húszéves évfordulóhoz ért a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház gasztroenterológiai osztálya. Dr. Vitos Attila gasztroenterológussal, belgyógyász főorvossal, osztályvezetővel a kezdetekről, a további terveikről, de a szakterületéhez tartozó gyakoribb megbetegedésekről is beszélgettünk. – Milyen körülmények között indult el húsz éve a gasztro­entero­lógiai osztály? – 2002. február másodikán értesített arról az akkori kórházigazgató, dr. Bokor Márton, hogy figyelembe véve az előző évi eredményeket, minden mutató teljesül ahhoz, hogy önálló osztályt indítsunk, és hogy 25 ággyal elkezdje működését a gasztroenterológia. 1997 decemberétől dolgoztam belgyógyászként a megyei kórházban, és 1999 áprilisától foglalkozok gasztroenterológiával. Az előzményekhez tartozik, hogy távozott a kórháztól az addigi gasztroenterológus, így a belgyógyászat ezen jelentős része lefedetlen maradt. Engem akkor vonzott a hematológia, végeztem is ilyen irányú képzéseket, de Bokor doktor kezdeményezésére ebbe is belevágtam. A kórház akkor kapott két új endoszkópot, és meg volt beszélve Kaposváron egy endoszkópos képzés, Bokor doktor pedig azt mondta, menjek el, nézzem meg, miről van szó. Nagyon rugalmas volt, meghagyta annak a lehetőségét is, hogy ha nem tetszik, akkor majd foglalkozhatok azzal, ami kedvemre való. Így kerültem 1999 áprilisában Kaposvárra az egy hónapos endoszkópos képzésre Sülle Csaba főorvoshoz, aki pártfogásába vett és ő tanított meg endoszkopizálni. És ez annyira meg is tetszett, hogy maradtam ennél a szakágnál. Azon év októberében Bukarestben, Fundeni-ben Oproiu professzor irányításával a hivatalos endoszkópos képzést is elvégeztem. 2000-ben volt egy akadémiai ösztöndíjam Budapesten, a Semmelweis Egyetem 2-es belgyógyászati klinikáján, három hónapig a gasztroenterológián és az endoszkópos laborban dolgoztam. 2002-ben tettem gasztroenterológiai szakvizsgát. 2001-ben szintén Bukarestben ultrahangos továbbképzést végeztem, úgy éreztem, erre is szükség van a gasztroenterológiához, később pedig ez be is bizonyosodott, hisz 2005-től a gasztroenterológus szakorvosi képzésbe beépítették az endoszkópos és az ultrahangos képzést. – Hogyan alakult az osztály személyzete, felszerelése az elmúlt években? – Egyedül voltam kezdetben orvosként a 25 ágyas osztályon, az endoszkópos labor pedig itt volt a negyedik emelet egy oldalfolyosójának kis kórtermében. Később sikerült fejleszteni, szponzorok segítségével szintén itt a negyedik emeleten, de harminc négyzetméteren kialakítottunk egy új endoszkópos labort. Az osztály beindulása után nagyon rövid időn belül csatlakozott hozzám dr. Bartalis-Szélyes Barna belgyógyász, ő is gasztroenterológiai szakvizsgát tett, majd a főorvosi vizsgákat, és endoszkópos, ultrahangos képzést is végzett. Hosszú éveken át ketten dolgoztunk, jelenleg pedig öt orvos dolgozik az osztályon, most egyik kolléganő gyermeknevelési szabadságon van. 2010-ig gyakorlatilag csak úgynevezett fibroszkópjaink voltak, amiket még 1999-ben kapott a kórház, a későbbi években is csak használt fibroszkópokat kaptunk, adományozás révén. Ezekkel még nem lehetett képernyőn követni a vizsgálatot. Amíg két orvos volt az osztályon, nagyon nehéz volt, hisz gyakorlatilag ugyanazt a munkát végeztük el, mint most négyen. Évente 1000-1200 beteget láttunk el folyamatos bennfekvésben, erre rátevődött még mintegy 1500 napos bennfekvés. Emellett ott volt még a járóbeteg-rendelés, évente kb. 3000 endoszkópos vizsgálatot, vastagbél- és gyomortükrözést végeztünk. Ezek nagyon nagy számok. 2010-ben, miután a kórház átkerült a megyei tanács irányítása alá, változott a helyzet. Azelőtt nagyon nehéz volt a befektetéseket kieszközölni, ritkán, sporadikusan jöttek a kórházba az orvosi műszerek. Tíz éven át nem tudtunk eljutni oda, hogy egy modern videoendoszkópunk legyen, pedig megyei kórház voltunk. Aztán a megyei tanács támogatásának köszönhetőn, konkrétan Borboly Csaba tanácselnök meggyőző munkájának tulajdoníthatóan hozzánk is kezdtek érkezni minisztériumi pénzalapok orvosi felszerelésekre. Így 2010-ben kapott videoendoszkópot az osztály, majd az ezt követő években is, így most megfelelő eszköztár áll rendelkezésre, ami szükség szerint bővíthető. Az endoszkópos labor jelenleg a földszinten működik, a járóbete-rendelő szomszédságában. 2011–2012-ben megtörtént az osztály felújítása, a megyei tanács és az egészségügyi minisztérium támogatásával, így 2012-től mondhatjuk, hogy normális körülmények között kezdtünk dolgozni. 2020-től jött egy új kolléganő, dr. Dana Braic, majd végzett a rezidensünk, dr. Balázs Paula, aki most gyermeknevelési szabadságon van, és most, egy hónapja egészült ki a csapat Sándor Szabolcs doktorral. Ez most már hosszú évekre megfelelő keret az osztály számára, jól felkészült, motivált gasztroenterológus szakorvosok mindannyian. Szeretném megköszönni az osztály összes alkalmazottjának az eddigi tevékenységet, hiszen az egészségügyi tevékenység csapatmunka, ahol csak közös erőfeszítéssel oldhatók meg a problémák. Az asszisztensnők és asszisztensek közvetlen munkatársaink, a beteg kezelését, követését ők valósítják meg, az ápolónők a páciensek higiéniáját és jóllétét biztosítják, a takarító személyzet pedig az egész osztályét. Az orvosírnokok pedig a felduzzadt adminisztrációs munkát végzik el. Mindannyian egy-egy nélkülözhetetlen alkatrész vagyunk a rendszerben. – A pandémia alatt a gasztroenetero­lógiai osztály a Covid-ellátásban is szerepet vállalt… – Bartalis doktor és jómagam is belgyógyász főorvosok is vagyunk, így osztályunk is vállalta ezt a patológiát, és amikor az előző hullámban a kórházban meg kellett oldani a moduláris lezárásokat, illetve egyre több helyet kellett felszabadítson a kórház a Covid-betegek számára, akkor mi is ápoltunk ilyen betegeket. Leválasztottuk az osztály egy részét erre a célra. Középsúlyos esetek ellátását tudtuk vállalni, de így is megrendítő tapasztalat volt ez, hisz nemcsak az idős és társbetegségekkel küzdő betegeket érintette súlyosan ez a betegség. Nagyon nehéz és sokarcú betegség a Covid, amit nagyon komolyan kell venni. – Milyen tervei vannak a gasztroenterológiai osztálynak a következő évekre? – Ez a fiatal csapat nemcsak nyitott az újdonságokra, hanem kezdeményező is. A terápiás endoszkópia terén szeretnének előrelépni, amikor nemcsak diagnosztizáljuk a betegséget, hanem az endoszkópia alkalmával ellátást is nyújtunk. Például a vérzések esetén, a cirrózisok esetében kialakuló nyelőcső-értágulat terén tudunk így segíteni. Távlati cél egy endoszkópos ügyeleti vonal beindítása, behívós ügyeleti rendszerben. Vannak még további tervezett állomások, mint például az echoendoszkópia, amely az ultrahangvizsgálatot párosítja az endoszkópos vizsgálattal, és amely az endoszkópos kép mellett a szervek falának szerkezetéről is információt tud adni. Egyéb endoszkópos technikák is tervezés, illetve már alkalmazás alatt vannak. – Milyen megbetegedések diagnosztizálásával, kezelésével foglalkozik a gasztroenterológia? – Nagyon széles a paletta, az emésztőcsatorna patológiáját, illetve a járulékos mirigyek betegségeit is magában foglalja. Tehát mind idetartoznak a nyelőcső, a gyomor, a patkóbél, a vékonybél, a vastagbél, a végbél, és ezenkívül a máj, a hasnyálmirigy, az epehólyag és az epeutak betegségei, és egyéb hasüregi, nem sebészeti természetű problémák is. – Melyek a leggyakoribbak a mindennapi gyakorlatban? – Sok a krónikus májgyulladás és májcirrózis, emellett a gyomor patológiája is gyakori, mint például a gyomorgyulladások és nyombélfekélyek, epebántalmakkal is jönnek a páciensek, számos epekövet és epehólyag-gyulladást diagnosztizálunk, valamint hasnyálmirigy-gyulladást, és sajnos egyre több vastagbéldaganatot fedezünk fel. Számos más előnye mellett az endoszkópiának az a legnagyobb hozadéka, hogy a gyomor és vastagbél daganatait korán fel lehet fedezni, akkor, amikor még remény van arra, hogy egy radikális beavatkozás gyógyulást hozzon. Amikor 1999-ben beindultak az endoszkópos vizsgálatok, az első két évben mintha több volt a gyomordaganat, aztán ez átbillent és mostanig is tart az a trend, hogy a vastagbéldaganatok a gyakoribbak. Ez leginkább az ötven év felettieket és többnyire inkább a férfiakat érinti. A tünetek sajnos gyakran becsapósak lehetnek. – Melyek ennek a tünetei? – A tünetek lehetnek hasi fájdalom, megváltozik a széklet jellege, székrekedés vagy krónikus hasmenés jelentkezik. Abban az esetben, amikor véres vagy fekete széklet van, ez ugye tápcsatornai vérzésre utal, akkor nagyon komoly szervi megbetegedést jelezhet. – Az endoszkópos vizsgálattól sokan idegenkednek… – Valóban kényelmetlen vizsgálat, de egyelőre helyettesíthetetlen és óriási hozadéka van. Túlzás nélkül állítom, hogy az elmúlt húsz évben, mióta ezeket a vizsgálatokat végezzük, jóval száz felett lehet azok száma, akik az életüket, felépülésüket annak köszönhetik, hogy időben lezajlott az endoszkópos vizsgálat, és kiderült, hogy daganatról van szó. Az a véleményünk, hogy bármennyire is kellemetlen, ha a szakorvos szilárdan javasolja a vizsgálatot, akkor a páciens alaposan fontolja meg, hisz az a 10-15 perces kellemetlen élmény akár az életét is jelentheti. A felső tápcsatornai endoszkópia során a szájüregen keresztül történik az eszköz levezetése, helyi érzéstelenítésben. Tehát fájdalomérzés nincs, bár kényelmetlen, sokan attól tartanak, hogy nem tudnak lélegezni, de ennek semmi köze a légutakhoz, hisz a nyelőcsövön keresztül történik a vizsgálat, és gyorsan, három-négy perc alatt kész is. A vastagbéltükrözés során vénás érzéstelenítőt használunk. Ott az a kényelmetlen, hogy alaposan ki kell takarítani előzőleg a vastagbelet, ezért a vizsgálat előtt 24 órával nem tud enni a beteg és hashajtó folyadékot kell fogyasszon. Ez nagyon fontos, mert másképp nem tud diagnosztikai értéket nyújtani a vizsgálat. Most már performáns monitoron és optikával nézzük, és gyakorlatilag nem lehet nem észrevenni az elváltozásokat, tehát kezdeti stádiumban tudjuk diagnosztizálni a rosszindulatú betegségeket. Egy időben biopsziás mintavétel is történik, a szövettani vizsgálat pedig pontosan tudja tisztázni, milyen természetű kórfolyamatról van szó. Természetesen nemcsak rosszindulatú elváltozásokat diagnosztizálunk az endoszkópos vizsgálatokkal, hisz ennek segítségével derítjük fel a fekélyeket, a vérző vastagbélgyulladásokat, a gyomorgyulladásokat is. – Említette, hogy gyakoriak a cirrózisos megbetegedések is. – Vidékünk rákfenéje, hogy sok az alkoholos cirrózis. Főként férfiaknál, de egyre gyakrabban nőknél is. De ennek a betegségnek nemcsak ez lehet az oka, ezért nem szabad megbélyegezni az ezen betegségben szenvedőket. Hisz cirrózist okozhat a C- és B-hepatitisz által okozott krónikus májgyulladás, számos anyagcsere-betegség és autoimmun-betegség is.

R. Kiss Edit