A cikksorozatban említett brüsszeli Európai Régiók és Városok Hete rendezvénysorozat keretében szó esett arról is, hogy milyen a fogadókészség az európai alapok tekintetében, hogyan használják ki a román hatóságok a lehetőségeket. Az Európai Bizottság román szakértője, Ana Maria Dobre elmondta többek között, hogy míg Lengyelországban, Litvániában és Magyarországon a költségvetés 75 százaléka uniós forrásokból származik, addig Romániában ez az arány alig 25 százalék. A szakértő szerint az ország legnagyobb problémája ezen a téren, hogy nem építették ki a pályázatok követésében szereppel bíró szakhatóságok rendszerét, nem bocsátották ki a szükséges akkreditációkat, s a politikai akarat sem volt meg arra, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően rendezzék a kérdést. A szakértő szerint 2014-től idénig nem történt semmi ezen a téren, csupán a Dacian Cioloş volt európai biztos által vezetett szakértői kormány európai alapok minisztériuma foganatosított intézkedéseket a megfelelő működés biztosítása érdekében. A bepótolnivaló pedig nem kevés: a korábbi informatikai rendszer nem felelt meg a célnak; nem jelölték ki idejében a pénzek lehívásában szereppel bíró hatóságokat és nem véglegesítették a programok struktúráját. Az informatikai rendszerrel kapcsolatban elmondta, hogy az nem egységes az unió szintjén, a tagországok maguk kell kifejlesszék szükségleteik függvényében, egységes informatikai rendszerrel csupán a határon átnyúló együttműködési programok rendelkeznek. A szakértő azt is elmondta, hogy Románia teljesítette az állami segélyekre vonatkozó feltételeket, jelenleg az egészségügyre vonatkozó feltételek teljesítése folyik, ennek keretében helyi és regionális szinten egyaránt a szükségletek felmérése zajlik. A szakember szerint folytatni kell a jelenlegi kormány politikáját és intézkedéseit az európai alapok hasznosítása tekintetében, ahhoz, hogy Románia is felzárkózzon a fent említett államokhoz, nagyobb mértékben hasznosítsa a számára elérhető uniós forrásokat, ezáltal ledolgozva gazdasági-társadalmi lemaradását. S nem utolsósorban – ami sorozatunk témája – hozzájáruljon a fiatalok helyzetének javításához, végső soron a szülőföldön való megtartásához, itthoni boldogulásához. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament több rendezvényén is elhangzott az Európai Régiós és Városok Hete rendezvénysorozat alkalmával, hogy csökkenteni kívánják az Európai Unió bürokráciáját, egyszerűbbé, átláthatóbbá, hozzáférhetőbbé kívánják tenni ezáltal a forrásokat, többek között a fiatalok helyzetét is orvosló kohéziós alapokat. – Jelentős mértékben változik a kohéziós politika – jelentette be a rendezvénysorozat nyitányaként az Európai Parlament üléstermében szervezett találkozón Ramón Luis Valcárcel Siso, az Európai Parlament alelnöke. Mint mondta, hosszasak a tárgyalási folyamatok és késedelmes az operatív programok végrehajtása, így a kohéziós politika változásával segíteni kívánják a helyi hatóságokat, célja pedig ösztönözni a régiókat. A szónok a végrehajtás egyszerűsítésére hívta fel a figyelmet, mondván, hogy csak akkor válik hatékonnyá. Célként jelölte meg a földrajzi kiegyensúlyozottság biztosítását, illetve azon a véleményen volt, hogy nagyobb összegeket kell fordítani a szociális vállalkozásokra. – Ez Európai Unió polgárainak érezniük kell a beruházások hozadékát, a munkahelyteremtést – hangsúlyozta az Európai Parlament alelnöke. Corina Creţu regionális politikáért felelős biztos is hangsúlyozta, hogy a kohéziós politikára jelenleg nagyobb szükség van, mint valaha. Mint mondta, a régiók és a városok élnek a különböző pályázati lehetőségekkel, évente számos sikeres projektet bonyolítanak le, s mindez azt bizonyítja, hogy a régiók és a városok egyaránt támogatják az unió kohéziós politikáját. – Legfontosabb célunk az élhetőbb Európa létrehozása – hangsúlyozta Markku Markkula, a finnországi Espoo városi tanácsának tagja, a rendezvénysorozat létrejöttében társszervezőként tevékenykedő Régiók Bizottságának elnöke. – Ennek érdekében eredményesebb és innovatívabb kohéziós politikára van szükség, ugyanis az közvetlenül befolyásolja az unió polgárainak életét. Markkula a szabályozás egyszerűsítésének szükségességére hívta fel a figyelmet, mondván, hogy jelenleg 4000 oldal a vonatkozó normák terjedelme. A vita során a Régiók Bizottságának alelnöke, Karl Heinz Lambertz azt szorgalmazta, hogy a helyi közösségek is vállaljanak részt a finanszírozásból, Corina Creţu pedig felvetette a jobb és eredményesebb tájékoztatás szükségességét, mert „az emberek nem tudják, mi valósult meg, mi szolgálja a javukat”, s „az információk hiánya vezetett a brexithez is”. Nehezményezte, hogy az egyes országok politikusai szerint „ha valami jó megy, az az országban tevékenykedő politikusok érdeme, de ha valami rosszul megy, az az Európai Unió hibája”. A biztos szerint a városok a növekedés motorjai – éppen ezért a régiófejlesztési alapokból 15 milliárd euró a városok fejlesztésére megy, „de a vidéket is fejleszteni kell, mert hanem elnéptelenedik”. Sarány István Folytatjuk