Hová mennek a fiatalok? - 4. Javuló helyzet
Az ifjúság helyzetének orvoslását a kohéziós politika erősítésében, hatékony alkalmazásában látják azok a politikusok, akik helyi és regionális szinten szembesülnek a problémával – ezzel zártam az Európai Régiók Hete eseményeiről szóló tegnapi beszámolómat. A Hargita Megye Tanácsa által szervezett eseményen Csák László szakértő, valamint András Loránd, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács alelnöke is azt hangsúlyozta, hogy nemcsak a nagyvárosi, mobilis fiatalokra kellene fókuszálnia az EU-nak, hanem a vidéki vagy hátrányos környezetben élő, kevésbé képzett fiatalokra is, a radikalizálódás ellen pedig a leghatékonyabb fellépés a munkanélküliség csökkentése. Maria Grapini romániai EP-képviselő, korábbi miniszter üdvözölte Hargita Megye Tanácsa kezdeményezését, és ismertetett néhány romániai jó gyakorlatot a fiatal vállalkozók és a fiatalok szakmai tapasztalatszerzésének állami támogatására.
A tanácskozás végén Winkler Gyula EP-képviselő így foglalta össze tapasztalatait:
– Meggyőződésem, hogy minden kontextusban nagyon fontos az ifjúságról beszélni, hiszen mi, politikusok, nyilván a jövő érdekében dolgozunk, s a jövőt pedig a fiatalokkal, számukra kell felépíteni. Annál inkább jelentős ez a rendezvényt, mert a Régiók Tanácsában szervezték, egy olyan többnapos rendezvény keretében, amely a nyitottságról szólt.
Az EP-képviselő kiemelte, hogy Hargita megye nem először kezdeményez és szervez saját rendezvényt az eseménysor korábbi kiírásai alkalmával. Mint mondta, nagyon jelentősnek tartja azt, hogy a régiók bizottságában, abban az európai keretben, amelynek mozaikja 400–450 európai régió mozaikkockájából áll, vannak kezdeményező régiók, és hogy Hargita megye Románia kezdeményező régiói közé tartozik.
– Ifjúság és régió, ifjúság és regionális fejlesztés – nyilvánvaló, hogy hangot adjunk az ifjúságnak, és éppen a régió az egyik olyan szint, amelyen az ifjúságnak hangot lehet adni – mondta a képviselő. – Persze, az ifjúságnak velünk vagy nélkülünk van hangja, de a lényeg az lenne, hogy strukturált párbeszéd keretében fogalmazódjon meg az ifjúság hangja.
Megjegyezte, hogy ehhez több feltétel teljesítése szükséges, de legfontosabb „a csúnya anyagi feltétel”, ugyanis „a demokrácia drága”.
– Tehát a találkozó után megfogalmazott egyik következtetésem az, hogy európai finanszírozásra van szükség az ifjúsági tevékenységének regionális szinten való megszervezéséhez – jegyezte meg. – Kollégáimmal együtt az EP-ben vállalom, hogy nyomást gyakorolunk a bizottságra, hogy érjük el tőle azt, hogy nagyobb mértékben, jobban, hatékonyabban finanszírozza a megyei vagy regionális szintű ifjúsági kezdeményezéseket.
A találkozó végén Európai ifjúsági karaván indítását kezdeményezte Borboly Csaba. Az általa előterjesztett szándéknyilatkozatot aláírták az esemény szervezői: Hargita Megye Tanácsa mint főpartner, az Európai Régiók Közgyűlése és a Régiók Bizottsága román delegációja mint társszervező, továbbá a Katalán Ifjúsági Főigazgatóság Spanyolországból, a Youth Forum európai ifjúsági szervezet, valamint a Heves és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat mint társult partner. A dokumentumot aláírta többek között Sógor Csaba EP-képviselő is. A kezdeményezők szándéka szerint az Ifjúsági Karaván során a fiatalok közéletbe való bevonását célzó nemzetközi programokat szerveznének: fiatalok és döntéshozók találkozóit, eseményeket, amelyeken az ifjúsági szervezetek hallathatják a hangjukat, konzultációkat fiatalokkal az igényeikről, és a demokratikus közéletben való részvételre ösztönöznék a célcsoportot, aminek nyomán a döntéshozók konkrét lépéseket tennének. A karaván célcsoportját diákok, fiatalok, tanárok, oktatási és közigazgatási személyzet, fiatal munkavállalók, ifjúságpolitikai szakértők alkotják. A projekt végén ifjúságpolitikai ajánlást fogalmaznak meg a begyűjtött tapasztalatok alapján – tervezi a kezdeményező.
A szándéknyilatkozat része Borboly Csaba Az ifjúsági téren folytatott európai együttműködés (2010–2018) című jelentése utóéletének, amelyet a Régiók Bizottsága (RéB) raportőreként készített, és idén februárban hagyták jóvá. Később érkezett a hír Brüsszelből, hogy többszörös egyeztetés után a Régiók Bizottsága Borboly Csaba által készített jelentését összehangolják Bocskor Andrea magyarországi EP-képviselő jelentésével. A jelentéstevők úgy vélik, hogy az összehangolt, hiánypótló dokumentum áttörést hozhat az európai ifjúságpolitikában.
Elgondolkodtató a Bocskor Andrea által vázolt helyzetkép: bár Európa-szinten pozitív tendenciák mutatkoznak az iskolázottság tekintetében, bizonyos térségekben – pl. Romániában – magas az iskolaelhagyók aránya; csökken a felsőfokú diplomás munkanélküliek aránya; de továbbra is 27 millió európai fiatalt érint az elszigetelődés, s mint korábban is említettem, 7 millió fiatal nem vesz részt az oktatásban, de a munkaerőpiacon sem helyezkedett el. Pozitív trend a fiatal munkanélküliek számának csökkenése is. Megszívlelendőek az EP-képviselő által megfogalmazott általános ajánlások is: párbeszéd és együttműködés szükséges, fontos a regionális és helyi közösség, valamint az ifjúsági szervezetek bevonása a probléma orvoslásába. Emellett európai pénzügyi forrásokat kell bevonni és biztosítani a fiatalok részvételét a döntéshozatalban.
SarányIstván
Folytatjuk