Sok székelyudvarhelyi lakost zavar a városban élő jelentős méretű madárkolónia: zajosak, ürülékük pedig belepi a járdákat, padokat, a játszótereket. Ráadásul a legtöbb csóka és vetési varjú a kórház környékén fészkel. Olvasói panasz nyomán térképeztük fel a helyzetet, és kiderült: egyelőre nincs mit tenni. Olvasónk, Kocs Ilona a szerkesztőségünkbe eljuttatott levelében a fertőzésveszély miatt aggódik, és azt nehezményezte, hogy a madár is fontosabb az embernél. Fényképeket is küldött nekünk, amelyeken jól látszik, hogy időnként a madarak teljesen ellepik egy-egy épület tetejét és környékét, kora este pedig hatalmas csapatokban köröznek a város felett. Elsőként a polgármesteri hivatalnál érdeklődtünk, ahol megtudtuk, mindössze egy hivatalos panasz érkezett be hozzájuk. – Egy Bethlen lakótelepi tömbház lakói kérik, hogy az előttük lévő fenyőfának vághassák le azokat az ágait, amelyen varjak fészkelnek. A törvény azonban nem engedi ebben az esetben a közbelépést, ilyen okból nem lehet megcsonkítani a fát, tehát a lakók kérését el kellett utasítanunk – közölte Zörgő Noémi sajtószóvivő. Tőle tudtuk meg azt is, hogy bár a kórházban a betegeket, alkalmazottakat valóban zavarja a hangos károgás, hivatalos panaszt nem iktattak. A hivatal foglalkozik a problémával, tavaly például a költési időszakot megelőzően helyenként megpróbálták leverni a fészkeket, de az akciónak nem sok értelme volt. Sőt, utánanéztek, hogy más településeken mit tesznek. – Van, ahol ragadozó madarak bevetésével, máshol erős fény- és hangjelekkel próbálták elriasztani a csókákat, vetési varjakat, de nagy sikerről sehol nem tudtak beszámolni – mondta Zörgő Noémi. Jelenleg Romániában vadászati tilalom vonatkozik többek között a csókára és a vetési varjúra is, de létezik egy törvénytervezet, amely megkönnyítené a vadásztársaságoknak az elszaporodott madárállomány ritkítását, megengedné a vadászható fajok vadászatát, de ezt az államelnök visszaküldte a parlamentbe. Ha életbe lépne, március 31-ig, a költési időszak kezdetéig a vadászok bevonásával lehetne lépni, de ennek kevés a valószínűsége. – Ha nem, marad az őszi periódus – jegyezte meg a sajtószóvivő. A Székelyudvarhely fölött köröző csapat főleg vetési varjakból áll, de csókák is vannak szép számban. – A csókák egyébként már régóta jelen vannak a városban, ennyire nagy számban főleg a téli időszakban, késő ősztől tavaszig „preferálják” a lakótelepek, parkok fáit. A 90-es évek előtt négy-ötezres tömegben éjszakáztak a városban, ennél most kevesebben vannak – emlékeztetett ifj. Szabó József ökológus. Szerinte ami zavaróbb, az a varjak jelenléte, amelyek egy ideje szintén előszeretettel éjszakáznak és költenek a városban, főleg a Kórház és Bethlen lakónegyedek környékén. – Tény, hogy fészkeléskor, majd egészen május második feléig, amíg felnevelik a fiókáikat, sokkal hangosabbak. A fészekrakás időjárásfüggő, idén kissé megkésett a hideg miatt, de lassan elkezdődik – mondta az ökológus. Szerinte az embereknek már hozzá kellett volna szokniuk a mellettük élő madárpopulációhoz. Kifejtette, hogy az ürülék nem tartalmaz olyan kórokozókat, amelyek a levegőben terjednének és veszélyesek lennének az emberre. – Valamiféle fertőzés kockázata esetleg csak akkor merülhet fel, ha közvetlen kapcsolatba kerülnénk az ürülékkel vagy a madárral, de úgy, hogy látunk öt-tíz méterről egy varjút, semmi esélyünk nincs elkapni bármit is – tette hozzá ifj. Szabó József. Egyébként sem a csóka, sem a vetési varjú nem védett madár Romániában. Megtudtuk még, hogy szakszerű számlálás nem történt, de az ökológus szerint összesen nagyjából ezer példányról beszélhetünk, és valamivel több mint félszáz körül lehet a városban fészkelő vetési varjúpárok száma. A vadászok többet „látnak”, azt mondják, hogy 2500 körül lehet az egyedszám, bár ez is csak egy megsaccolt mennyiség. – A zöld szervezetek miatt két éve semmit nem lehet tenni ebben az ügyben – jelentette ki Mărmureanu Bíró-Leonard, a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület vezetője, nem rejtve véka alá ellenérzéseit sem a vadászat felfüggesztésével kapcsolatosan. Úgy vélekedik, hogy igenis kártevő madár a vetési varjú, főleg ekkora csapatban, és akárcsak a dolmányos varjú és a szarka (ezeket sem lehet vadászni – szerk. megj.), hatalmas kárt tudnak tenni a tavaszi vetésben. Mărmureanu Bíró-Leonard az állomány csökkentését látja megoldásnak, példaként említi, amikor pár évvel ezelőtt Bukarest központjában „lövöldözve” igyekeztek a vadászok megritkítani a fővárost ellepő madárcsapatot. – Egyébként élő szerződésünk van erre a polgármesteri hivatallal, elvégeznénk a feladatot, de akárcsak a medvéknél, a madaraknál is meg van kötve a kezünk – összegzett az egyesületi elnök.

Asztalos Ágnes