A korábban Csíkszeredában látható kiállítást a Homoród völgyébe szállították: a Megújuló műemlékek a Kárpát-medencében című vándortárlat Szentegyházára érkezett. A Teleki László Alapítvány keretében működő Rómer Flóris Terv 2015 óta megvalósított eredményeit bemutató tárlatot március 27-ig látogathatják az érdeklődők a Gábor Áron Művelődési Házban. Sándor Lajos alpolgármester köszöntője után dr. Both Hajnal konzul szólította meg a jelenlevőket. Beszédében kitért a Rómer Flóris Terv fontosságára, méltatva a működtetőket és a programban dolgozókat. Hozzátette: a pusztulás pillanatait leszámítva, mindenkor ideje van az építésnek, elődeink időtálló és példamutató módon ránk hagyott építészeti, de egyben kulturális örökségét a mai magyarság feladata megőrizni. Ezért a 2015 óta működő Rómer Flóris Terv céljai közt szerepel a külhoni magyar vonatkozású épített örökség értékeinek feltárása, helyreállítása, valamint ismertetése. Ezt követően Bálint Sándor trombitaszólója és Gábos Tünde népdalcsokra után Mihály Ferenc restaurátor mutatta be a kiállítást. Diószegi László igazgató kérésének eleget téve megnyitó helyett körbevezetéssel igazította útba az érdeklődőket. Az új koncepció alapján, a tárlat részeként olyan tárgyakat és interaktív eszközöket helyeztek el, amelyekkel a szakmai érdeklődők mellett a fiatalokat és gyermekeket is beavathatják a régészeti és műemlékvédelmi folyamatokba. A kicsiknek szánt homokozóban leletanyagokat rejtettek el: játék közben adnák át a régészet és művészettörténet szeretetét. Emellett kirakósokra festett motívumokkal próbálják népszerűsíteni a kazettás mennyezetek illusztrációit, valamint egyéb játékos eszközökkel teszik befogadhatóbbá az értékmentési folyamatokat. Mihály Ferenc rámutatott: a Kárpát-medencében a 19. század végén kezdődött a műemlékvédelmi mozgalom, ezért ezeknek a dokumentumoknak a feltárása nagy segítséget jelent a kutatásaikban. Elmondása szerint a Homoród-mente és Csík környéke templomai is választékos freskókkal, falképekkel rendelkeznek, akárcsak a szász etnikumú, evangélikus vallású lakosság templomai. – A templomképek alapján, a középkori Magyarország erős vallásossága és a szentek tisztelete nagy hatással volt a magyarok mellett és velük együtt élő nemzetekre – hangsúlyozta Mihály Ferenc restaurátor. Tárlatvezetés közben kiemelte: a magyar épített örökség nem csak a magyar etnikumú településeket és templomokat jelenti, a szászok több száz éves múltja – vagy más itt élő nációké – megkerülhetetlenül hozzájárult a magyar kultúrtörténethez. A tárlat megtekintése közben székelyföldi, kalotaszegi, partiumi templomokkal találkozhatunk, de az erdélyi régióból kilépve, Mihály Ferenc a kárpátaljai gerényi templom múltjával hozta párhuzamba az ukrajnai magyarság aktuális helyzetét. – A szocializmus idején a templomokat is államosították Kárpátalján. Gyakran kommunista múzeumokká alakították ezeket az épületeket, amelyeket kötelező módon látogattak a hajdani kisiskolások – részletezte Mihály Ferenc. A restaurátor hangsúlyozta: az erdélyi embernek minden szenvedése ellenére elképzelhetetlen a szocializmusnak ez a kegyetlen formája, a kultúra eltiprása. [caption id="attachment_146800" align="alignnone" width="2560"] Fotók: Demeter Adél-Hajnalka[/caption] A program sikereit számba véve szót ejtett a Beszterce-Naszód megyében található szászzsolnai templomról, ahol hosszú diplomáciai folyamatok után a megyei tanáccsal közösen sikerült fedelet emelniük a templom szerkezetére. A mára már nagytöbbségben román nemzetiségű település temploma egyedi, úgynevezett navicella képsorozatot tartalmaz. – Az 1300-as években Giotto a vatikáni Szent Péter-bazilika falaira megfestette azt a biblia jelenetet, amikor a tanítványok vízre szállásakor Péter a vízbe zuhan, de Jézus megjelenésére lecsendesedik a tenger és a Messiás kimenti a tanítványát – vázolta a sorozat által megörökített bibliai történetet. Mihály Ferenc arra is kitért, hogy a bazilika 17. századi átalakításakor ez a mű teljesen megsemmisült, viszont maradt ránk három másolat Strasbourgban, Olaszországban, valamint a Beszterce-Naszód megyei Szászzsolnán. Az esemény végén Elekes András és Ibolya házaspár által bemutatott néptáncműsorral zárult az esemény.

Demeter Adél-Hajnalka