Környezetszennyezés miatt került fókuszba az RDE Hargita Kft. hulladékgazdálkodási vállalat által működtetett cekendi hulladéklerakó. A civilek utcára vonulva tiltakoztak a „cekendi kóla” miatt, az udvarhelyi önkormányzat górcső alá veszi a szerződést, a megyei környezetőrség és a környezetvédelmi ügynökség már intézkedett, a cég cáfol, javasol és tervez. Csurgalék helyett tiszta víz kerül-e a pohárba? Utánajártunk. [caption id="attachment_52306" align="aligncenter" width="2560"] Transzparensekkel tiltakoztak az udvarhelyiek. Nem kérnek a meséből Fotó: Lázár Emese[/caption] Az RDE Hargita hulladéklerakójából kiszivárgó, a Cekend-tetőt és a környező településeket – Székelyudvarhely, Máréfalva, Fenyéd, Gyepes, Remete – is szennyező csurgalék-ügyet elsőként az Udvarhelyi hírportál munkatársa, Egyed UFÓ Zoltán újságíró, fotóriporter szellőztette meg. A nem csupán a cekendi lege­lőre, de a környező településekre is beszivárgó „cekendi kóla” esete felháborodást váltott ki a civil környezetvédőkben. Az UTCA – Udvarhelyért Tesszük Civil Akciócsoport múlt hét végén tüntetést szervezett a Márton Áron téren. A cég igazgatója szerint felesleges a riogatás, a problémát a civilek felnagyították. A szemétügy többszereplős, az érintett intézményeket kérdeztük. Bírságol a környezetőrség A hírportál bejelentése nyomán tartott terepszemlét, szakcégtől kért talajminta-vizsgálatot és megbünteti a céget a gondatlanság miatt bekövetkezett csurgás miatt a Hargita megyei környezetőrség. A részletekről Balla Izabella, az intézmény vezetője tájékoztatott. – Június 9-én reggel értesítettek arról, hogy az egy nappal korábbi nagy esőzés miatt a csurgalék kifolyt, szennyezi a terepet. Azonnal kimentünk a helyszínre, ahol még látszott jól, hogy hol folydogál a csurgalék. Az is látszott, hogy a pumpából azt kivezető tömlő elmozdult a helyéről, a szennylé az esőcsatornába folyt, amit átszivattyúztak a szennyvizet elvezető csatornába. Még ottlétünk alatt ástak egy pár méteres gödröt, hogy a kifolyást megszüntessék addig is, amíg véglegesen megoldják a problémát. Kaptak tőlünk egy előzetes írásbeli felszólítást arra vonatkozóan, hogy 30 napon belül, július 9-ig készítsenek javaslatot, jöjjenek elfogadható, a problémát végképp megszüntető ötlettel – számolt be a helyszínen tapasztaltakról Balla. Véleménye szerint az is hozzájárult a balesethez, hogy a cégnek a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóság engedélyezte, hogy a működési engedélyben szabályozott módon, novembertől márciusig, a téli hónapokban, amikor a víztisztító baktériumok „pihennek”, a cég a nyitott cellákban tárolja a csurgalékot, így tetemes mennyiség gyűlt fel belőle, amit a csatornarendszer nem tudott elnyelni. A csurgalékkal szennyezett területekről (Cekend, Termés utca) az őrség talajmintavételt kért, illetve előzetes bejelentést küldött a környezetvédelmi ügynökséghez, amiben javasolta az RDE működési engedélyének felfüggesztését is. Balla elmondta: a ténymegállapítást követő hat hónapon belül a környezetszennyezés miatt az őrség 50–100 ezer lejig terjedő pénzbeli büntetést is kiró a cégre. Büntetésre volt már precedens ebben az évben: korábban két alkalommal (Cekend-tető, Termés utca) már 50-50 ezer lej büntetést fizetett az RDE Hargita Kft. Nincs terv, nincs engedély Az ügyben érintetteket – az RDE Hargita Kft., Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, a környezetőrség képviselőit – hívta megbeszélésre hétfőn a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség azért, hogy megtárgyalják a jelenlegi helyzetet és megoldást találjanak a csurgalék-ügyben – közölte László Anna, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség hatósági osztályának vezetője. – Abban egyetértettünk, hogy nem szándékos, hanem baleseti szennyezésről van szó, aminek a forrását pillanatnyilag a cég megszüntette. A környezetőrség felszólításának eleget kell tegyenek, azaz 30 napon belül be kell mutassák a javaslatukat és megvalósítható, a hasonló eseteket kiküszöbölő tervet kell benyújtsanak az ügynökséghez. Ennek elkészítésére az előzetes írásbeli felszólításunk időpontjától számítva két hónap áll a cég rendelkezésére – tájékoztatott László. Hozzátette, hogy a fentiek be nem tartásával az RDE Hargita Kft. teljes körű tevékenységének a felfüggesztését kockáztatja. – Hatvan nap után hat hónapra felfüggeszthetjük a működési engedélyt, de sem mi, sem az RDE Hargita nem akarja, hogy lakat kerüljön a cekendi telepre. A cég képviselői ígérték, a megszabott határidőket betartva teljesítik a kérelmeket, már készül az őrség által kért javaslat és a terveken is dolgoznak – közölte a hatósági osztály vezetője. Az önkormányzat is lép Az elmúlt időszakban senki nem nézett utána, hogy valójában mi zajlik a Cekend-tetőn. A korábbi városvezetés orra alatt épült fel az a rendszer, amely egyfajta regionális hulladéklerakóként működik. Egyébként az RDE Hargita Kft. honlapján is úgy szerepel, mint Regionális Hulladékkezelő Központ. Valamit elindított a korábbi városvezetés, hiszen úgy tudjuk, kamerákat szereltek fel a telep felé vezető úthoz, és megfigyelték, milyen megyékből érkeznek a szemetesautók. Utána viszont nem történt semmi. Nemrég polgármesteri rende­lettel testület alakult, ennek tagja maga a polgármester, Gálfi Árpád, két önkormányzati képviselő, Hajdó Csaba és Péter Balázs, Fülöp-Székely István, a polgármesteri hivatal főosztályvezetője és Csonta László, a Zöld SzékelyFöld Egyesület vezetője mint független szakértő. Munkatervet készítettek és meghatározták a rövid-, közép- és hosszútávú céljaikat, amiket érvényesíteni szeretnének a hulladékgazdálkodási vállalattal zajló tárgyalások során. – Néhány hónappal a városvezetés átvétele után szembesültünk azzal, hogy a cekendi hulladéklerakó ügye időközben nagy horderejű kérdéssé vált. Nemcsak a város és a térség szemete kerül oda, hanem majdnem az egész megyéből, illetve Maros, Kolozs és Fehér megyéből is hordanak oda hulladékot. Ez nem titok, nyilvános, hogy milyen szerződéseket kötött a cég, csak korábban nem járt senki ennek utána. A testület elkezdte a munkát, tanulmányozzák a város és a hulladékgazdálkodási cég között meglévő szerződéseket, az eredeti tanulmányokat, a céggel elkezdtük a párbeszédet, ismertettük a szempontjainkat – közölte Hajdó Csaba. A tanácsostól megtudtuk, hogy a rövid távú cél annak a biztosítása, hogy a lerakó környezeti hatásait kontroll alatt tartsák, és ezt már a legutóbbi csurgalék-incidensek előtt megfogalmazták. – A középtávú célunk nagyon egyértelmű: szeretnénk, ha a város területén létrehozott lerakóhoz ne kerüljön más régió szemete. Alaposan meg kell vizsgálnunk, milyen alapon kérhetjük a vállalattól, hogy csökkentse a forgalmát – ismertette. Kooperatív megoldást szeretnének, ahogy Hajdó fogalmazott: a „legkisebb közös többszöröst” kell megkeresni a céggel, a város érdekeit szem előtt tartva. A testület hosszú távú célként végül azt fogalmazta meg, hogy minél magasabb feldolgozottsággal történjen a hulladék kezelése. – Ma ez csak lerakó, de léteznek már komoly technológiák arra, hogy a hulladékot válogassák, feldolgozzák, és értékesítsék. Nekünk 10–20 év távlatában is látnunk kell, hogy mi lesz a város hulladékával. Rendszeres és civilizált hulladékgyűjtés és -szállítás elfogadható áron és minél kisebb hulladékmennyiség maradjon a lerakónál, hogy az minél hosszabb élettartamú legyen. Persze a cégnek is meg kell találnia a számítását, de ez származhatna például a feldolgozott hulladék eladásából és nem a tárolásából. Akkor már találkozik a város érdekeivel – vázolta az elképzeléseket Hajdó Csaba. Utcára vonult az UTCA Elég volt a szemétből! Nem kérünk a méregből! Tiszta vizet a pohárba! A pénz nem iható! Mi fizetünk, ti mérgeztek! – román és magyar nyelvű feliratokkal, a Márton Áron téren felállított csurgalékvizes-installációval üzentek az RDE Hargita Kft.-nek és a városvezetésnek, tiltakoztak a lakosság egészségét veszélyeztető „kóla” ellen a székelyudvarhelyi és környékbeli civilek Udvarhely központjában június 23-án. A békés tüntetést az UTCA – Udvarhelyért Tesszük Civil Akciócsoport szervezte, az, amely korábban a lapunkban is megszellőztetett, a Fehér-Nyikó vizét szennyező farkaslaki ülepítő esetében is meghúzta a vészharangot. Az UTCA nemcsak a hulladékgazdálkodási vállalat vezetőségét vonta kérdőre, hanem a Cekenden levő csatornarendszert építő vízszolgáltató, az Aqua Nova Hargitáét is. Az ok: június 27-én, az eső után Székelyudvarhelyen a csatornából újra csurgalék, azaz „cekendi kóla” szivárgott. Cáfol az RDE Koszta Attila, az RDE ügyvezető igazgatója elutasítja az emberek riogatását, mert szerinte ez zajlik mostanában a városban. Mint fogalmazott: vannak előre nem látható események, amelyekre fel kell készülni, amiken javítani kell, de mindez nem azt jelenti, hogy a cekendi lerakó illegálisan működik. – A nagy torenciális esőzésekkor került a depótestről csurgalék az elvezető csatornába, amely az esővízzel együtt a szennyvízrendszerbe folyt. Megállapítottuk a hibát, és teszünk annak érdekében, hogy ez többet ne forduljon elő – közölte az igazgató, aki megerősítette a László Anna által elmondottakat, miszerint az engedélyt nem függesztették fel és dolgoznak a terven. Elmondta, a cég szakemberei már konkrét megoldásokat találtak, például dréncsővel ellátott árkot kell oda kialakítani, ahol a probléma történt, ami elvezetheti a nemkívánatos folyadékot egy aknába, és onnan a tisztítóállomásra. Egyéb biztonsági intézkedéseket is tesznek. Minden egyes átemelő aknában két pumpa található, az egyik, amelyik működésben van, a másik a tartalék. Az utóbbi időben előfordult, hogy mindkettő meghibásodott. Ezért a közeljövőben további tartalékpumpákat vásárolnak. Eközben nagyobb teljesítményű, ún. szippantós autóba is beruháztak, amely gyorsan el tudja hárítani az esetleges szivárgásokat – sorolta az ügyvezető igazgató. Koszta teljes mértékben elutasítja azokat a vádakat, miszerint a hulladékrakó folyamatos környezetszennyezést „termel”. Meghívta az UTCA civil szervezet képviselőit, a városházi bizottság tagjait is a lerakóhoz, ahol akár le is lehet filmezni a látottakat. – Rágalom, ami elhangzik, jöjjenek, nézzék meg az intézkedéseket – jelentette ki az igazgató. Az országban egyébként hulladékgazdálkodási válság van Koszta Attila szerint. Bezárták a nem EU-konform szeméttelepeket, számos településnek nincs, ahová elvigye kommunális szemetét. Nagyon kevés szabályosan működő lerakóhely van, ezek egyike a Cekend-tetői létesítmény. Amikor ez megnyílt, csak Székelyudvarhely és még néhány település szemete került ide, ami nagyon kis mennyiséget jelentett, a cégnek ez éveken keresztül veszteséget okozott. A régi lerakók bezárása után valóban ide hordták jó néhány megye több településének a hulladékát is. Koszta viszont azt mondja, hogy ez ideiglenes állapot, már csökken és látszik a szemét mennyiségében, ahogy sorra nyílnak meg a szabályozásoknak megfelelő telepek. – Senkinek sem érdeke nagy távolságokra szállítani a hulladékot, hiszen az nagyon megemeli a költségeket – hangsúlyozta az igazgató. Ha beindul a gyergyóremetei hulladékfeldolgozó állomás, még tovább csökken a befogadott hulladék mennyisége. A térség hulladékának bőven van és lesz helye még sokáig, a kérdés inkább a gazdaságosság oldaláról merül fel. Díjat emelnének Bár még korántsem oldódott meg a csurgalék-ügy, a hírhez tartozik, hogy az RDE Hargita Kft. 30 százalékos díjemelést kér – az erre vonatkozó határozattervezet szerepel az udvarhelyi tanács mai ülésének napirendjén. Információink szerint a vállalat ebből, a lakosságtól befolyó pluszbevételből törlesztené az ún. ökoadót, annak ellenére, hogy ez jogtalan. A 196-os kormányrendelet értelmében ugyanis ezt az adót (taxa ecologică) a szeméttelep működtetője vagy annak tulajdonosa kell kifizesse. Székelyudvarhelyen jelenleg a lakosság személyenként 6,09 lej + áfa díjat fizet a szemétszállításért. Dobozba A Cekend-tetőn, a 13A országút közelében működő Regionális Hulladéklerakó Központot a térségben elsőként az RDE Hargita Kft. jogelődje, az AVE Hargita építette Székelyudvarhely területén. A cég honlapja szerint „a hulladékgazdálkodási tevékenységet 2006 óta folyamatosan fejlesztve, az ISO 9001, ISO 14001 és az ISO 18001 minőségirányítási rendszerek bevezetésével, valamint az alkalmazottak szakmai felkészültségével, több országban szerzett tapasztalatával és technikai felszereltséggel ideális körülményeket biztosítanak ügyfeleiknek hulladékkezeléssel kapcsolatos kérdésekben.” A hulladéklerakó összkapacitása közel 1 millió köbméter, ami a honlap szerint hosszú távon biztosítja a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését. Asztalos Ágnes Lázár Emese