Példát mutatnak alázatos kitartásból, erőfeszítésből, hozzáállásból
Hat székelyföldi, közösségét szolgáló személyiséget tüntetett ki Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke az augusztus 20-i magyar államalapítás ünnepe alkalmával. Az elismeréseket Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője és Dolhai István főkonzul adta át péntek este a csíkszeredai külképviseleten. Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült Sarány István felelős szerkesztő kollégánk is.
A magyar állami kitüntetések átadási ünnepsége a magyar himnusz eléneklésével kezdődött, majd elsőként Kőrösi Sándor Zoltán képző- és iparművész, báb-, díszlet- és jelmeztervező a magyar kulturális örökség sokszínűségét gyarapító műfajgazdag alkoltóművészeti pályája, a Székelyföld és az anyaország közötti kulturális kapcsolatok elmélyítését segítő fotó- és képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Magyar Ezüst Érdemkeresztet vehetett át.
László János mérnök és vállalkozó Udvarhelyszék és Székelyföld gazdasági fejlesztésének előmozdítása mellett a helyi társadalmi, kulturális és szociális ügyek támogatása terén is elkötelezett tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
Sarány István újságíró, könyvszerkesztő, felelős szerkesztő kollégánk az erdélyi magyar újságírás területén példás hivatástudattal végzett, az egyetemes és a helyi kulturális értékek megismertetése iránt elhivatott munkája elismeréseként szintén Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át.
„Sarány István nem sztárújságíró – noha akár lehetne is –, hanem közéleti ember, értelmiségi, akinek habitusát erősen meghatározza az a közeg, ahol szép családjával él, ahol párbeszédet igyekszik folytatni azokkal, akikkel sorsközösséget vállalt. Írói, közírói munkásságát végleg behatárolta, óriássá növesztette Székelyföld.
Újságíróként be kellett lépnie a mindennapok taposómalmába – tíz évig a Magyar Távirati Iroda bukaresti tudósítójának munkáját segítette székelyföldi hírekkel –, ám versenyfutása az idővel és az eseményekkel soha nem vált rutinná, a közhelyeket, a panelgondolatokat eleganciával kerülte el. Nem kábította el a politika szirénéneke sem, ami egy vezető napilap főszerkesztőjétől dicséretes dolog, mindvégig megmaradt a kulturális újságírás pástján úgy, hogy olvasói számára hasznos kiruccanásokat tett a képzőművészetbe, a katolikus hitéletbe, a jó és szép könyvek világába. A Pallas Akadémia Könyvkiadó megbecsült szerkesztője, számos fontos könyv szerzője, társszerzője lett.
Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Sarány István lételeme a valóságra való állandó ráhangolódás és -kapcsolódás, de a székelység, erdélyi magyarság kulturális cselekvéseinek rögzítése, elősegítése is, miközben ő maga is részt vesz a kulturális aktusban, nemcsak megfigyelő, hanem teremtő ember is, Isten elhívott munkatársa egy élhető Székelyföld fenntartásában” – hangzott el a laudációban.
Értékes és műfajgazdag alkotómunkája, az erdélyi kulturális életben betöltött szerepe, valamint jelentős művészetpedagógiai és restaurátori tevékenysége elismeréseként Vinczeffy László Péter Munkácsy Mihály-díjas festőművész, restaurátor, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja szintén Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
Ambrus Attila újságíró, a Brassói Lapok főszerkesztője, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka a magyar identitástudat megerősítését szolgáló több évtizedes újságírói, szerkesztői tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.
Urbán János Erik ferences szerzetes, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány provinciálisa, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Megszentelt Élet Intézményeiért felelős érseki helynöke a nemzeti és vallási önazonosság megőrzése iránti elkötelezett lelkipásztori szolgálata, a csíksomlyói pünkösdi nagybúcsúk megszervezésében vállalt kiemelkedő szerepe elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át.
„Az 1981-ben Krasznabélteken született Urbán János, fr. Erik szerzetes papi elhivatottsága, lelkülete, jó szervezőkészsége korán megmutatkozott, hiszen teológiai tanulmányait, szerzetesi örök fogadalmát és 2008. július 19-én történt pappá szentelését követően a Kisebb Testvérek Szent István Királyról Nevezett Erdélyi Rendtartománya hamar kitüntette bizalmával: Kaplonyban rövid segédlelkészi szolgálata után 2009-ben kinevezte a helyi közösség házfőnökének, valamint a rend provinciai titkárának, amely funkciókat 2011-ig töltötte be. Hogy jól kamatoztatta a rábízott talentumokat, azt további szerzetesi élete és szolgálati feladatai is bizonyítják: 2011-ben Csíksomlyóra helyezték kegyhelyigazgatónak, 2013-tól pedig a tartomány vezetőtestületének, úgynevezett definitorimának a tagja lett. A csíksomlyói kegytemplom igazgatójaként 2011-től 2019-ig ő szervezte a pünkösdszombati csíksomlyói fogadalmi nagybúcsút, különös tekintettel a liturgikus programokra. Ugyancsak a Székelyek Nagyasszonya szentélyének őreként elhivatottan folytatta elődei munkáját – évente részt vett az európai nemzeti Mária-kegyhelyeket tömörítő Európai Máriás Háló konferenciáin, amelyeken „láthatóvá” tette a csíksomlyói kegyhely gazdag lelki életét a nagyvilág számára, hozzájárulva ahhoz, hogy a Romániát képviselő székely-magyar kegyhely bekapcsolódhasson a nemzetközi vérkeringésbe, illetve hogy az ott szerzett tapasztalatok a helyi viszonyokra alkalmazva használhatók legyenek a ferences közösség és a hívek javára.”
A kitüntetések átadása után Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikai főosztályvezetője azt mondta: mindannyiunk számára nagy öröm, hogy már több mint három évtizede a magyar állami kitüntetéseket, szakmai díjakat, elismeréseket nemcsak magyarországiak, hanem határon túli magyarok is meghallgatják.
– Tudjuk, hogy az elismerésekkel mindig teljesítményeket díjaznak, és a teljesítmények mögött emberek, közösségek állnak. Számunkra természetes, hogy ezek közül mindegyikünkhöz hasonlóan végzik a saját munkájukat, élik a saját területüket, viszont azt nem tudjuk, csak ők, hogy mennyi időt vesznek el ezzel a családjuktól, mennyi időt vesznek el a szabadidejükből, a pihenőidejükből. Annak ellenére, hogy különböző területeken végzik a munkájukat, a tevékenységüket, ugyanazt a célt szolgálják, közösségük szellemi és anyagi gyarapodását. Erős segítség az, hogy az identitásukat, anyanyelvüket, kultúrájukat ápolhassák
– mondta főosztályvezető. Megjegyezte: a kitüntetések nemcsak a múltról és a jelenről beszélnek, hanem a jövő nemzedékek számára is példát mutatnak alázatos kitartásból, erőfeszítésből, hozzáállásból.
A magyar állami kitüntetések átadási ünnepségét a Ritornello Quartet előadása tette meghittebbé.