Többállomásos előadókörúton vesz részt augusztus 7. és 20. között a zetelaki Ezüstfenyő néptánccsoport. Magyarország különböző vidékein, valamint Lendván is fellépve vitték az udvarhelyszéki üzenetet a testvértelepülésekre és a vendéglátó barátoknak. Kovács Imre néptánc­ok­ta­tóval, a turné szervezőjével hazaérkezés után beszélgettünk, amikor a szakember és a részt vevő diákok is még az élmé­nyeiket rendezték. Ez az előadókörút viszontlátogatás volt, amilyent az utóbbi években több alkalommal tarthattak határon itteniek a határon túl élőkkel, Székelyföldön, illetve az Anyaországban, amelynek népe politikai értelemben kiszorult, elszakadt a székely hazától. – Augusztus 8-án reggel érkeztünk Máréfalva testvértelepülésére, Nagyszokolyra, ahol traktorversenyen vettünk részt, aztán a felvonuláson, majd délben – egy teherautó platóján – rövid kulturális műsort mutattunk be. Utána Kalocsa mellé, Foktőre mentünk, ahol szintén önálló műsort adtunk elő. Ez is Máréfalva testvértelepülése, ott kialakult kapcsolataink vannak, nekik a közelmúltban járt egy ötvenfős küldöttségük itt. Augusztus 9-én Székesfehérvár mellé, Zichyújfalu felé folytattuk utunkat, ahol a Fekete István Általános Iskolában tartottunk önálló előadást. Augusztus 10-én Budapesten, az V. kerületi Balaton utca 4. szám alatt adtunk elő műsort, amely nem a barátunk régiségboltjában, hanem az étteremben zajlott, ahol ebédeltünk. Nem is sorolok fel mindent, hiszen olyan napunk is volt, amikor két településen is felléptünk, egyszer-kétszer változott a helyszín is. Végig kánikulai forróság volt, úgyhogy, amikor tehettük, kihasználtuk a strandolási lehetőségeket is. Balatonfenyvesen – ez Zeteváralja testvérfaluja – kiváló fogadtatásban részesültünk. Augusztus 17-én átmentünk a Muravidékre, a szlovéniai Lendvára, ahol egy Nemzetközi Halászlé Főzőversenyre hívtak. Napközben egyórás programot szolgáltattunk, míg a csapatok főztek, este pedig a Tokos zenekarral közösen szerveztünk táncházat – talán ez volt a legemlékezetesebb alkalom a hosszú utazás alatt. Augusztus 19-én Magyaregresre utaztunk, ahol este 7-kor léptünk fel, majd augusztus 20-án, a Szent István-napi ünnepségen való részvétellel zártuk a turnét, és kedd reggelre hazatértünk – számolt be a csoport vezetője. Kovács Imre örömmel nyugtázta, hogy a zetelaki P. Boros Fortunát Középiskolának, személyesen Sebestyén István Elemér aligazgatónak köszönhető az út létrejötte, aki össze tudta hangolni a jó szándékú segítséget – pályázatok révén nyilván, amelyeket elnyert különböző kiírásokon, illetve ő gondoskodott még arról is, hogy a helyi tanácstól és a környéken működő vállalkozásoktól is szerezzenek forrásokat. Külön köszönet jár a 17 gyermeknek és szüleiknek, akik szintén beleadták tehetségüket, anyagi áldozatot hoztak és elengedték kaszálás idején csemetéiket ilyen hosszú időre. A táncoktató röviden felvázol­ta az Ezüstfenyő Gyermek­nép­tánc­csoport keretében zajló munka másik jelentős vonatkozását is: – Néprajzosaink felgyűjtötték a táncainkat, leírták, az utóbbi évtizedekben le is filmeztek, megvan a dokumentáció, nekünk csak annyi a dolgunk, hogy jól merítsünk ebből a konzervált forrásvízből, mert ott tartunk a legszűkebben értelmezett szülőföldön is, hogy minden településre vissza kell vinni, fel kell támasztani, ébren kell tartani a népi kultúrát, mert megszűnt az a spontaneitás, amely oly sok évszázadon keresztül üzemeltette. Ily módon biztos, hogy a tánctudás visszaterjed a forrásvidékekre is, s akár a helyi hétköznapi és ünnepi alkalmakkor is működik majd Udvarhelyszéken, a Hegyalja településein. Simó Márton