borús égbolt
Megújultak a derzsi templom falfestményei
Megújult színekben pompáznak a székelyderzsi középkori vártemplom felbecsülhetetlen értékű kincsei, a templom belső falát díszítő freskók. A restaurálás a Norvég Alaphoz benyújtott sikeres pályázat révén valósult meg, de ezzel a projekt nem ér véget.
[caption id="attachment_16543" align="aligncenter" width="620"]
Ünnepi istentisztelet a megújult freskók alatt. Hajdani pompájukra emlékeztetnek[/caption]
Éppen az egyházalapító Dávid Ferenc püspökre emlékezett halála évfordulóján az unitárius egyház, mikor múlt vasárnap Derzsben jártunk. Az istentisztelet után Demeter Sándor Loránd lelkipásztor megmutatta nekünk a megújult falfestményeket.
– Kilencven százalékban elkészült a restaurálás, még kisebb munkálatok vannak hátra – mondja a lelkész, miközben végigvezet a templomon.
A restaurálást a marosvásárhelyi Pál Péter és Kiss Loránd vezette, ami azért is szerencsésnek mondható, mert a két szakember már 2007-től több ízben dolgozott ebben a templomban például a falképkutatásnál, a dokumentációk összeállításánál, kisebb felújítási munkálatoknál. Munkájuk nyomán mára már olyan élénk színekben pompáznak a középkori freskók, amilyenben még a feltáráskor sem lehetett látni, hiszen most azon túl, hogy letörölték a képekről a porréteget, stabilizálták a mozgó részeket és retusálták a színeket is.
– Mintát vettek a környezetből és ugyanazzal a színnel festették újra, tehát nem történt átfestés. Ha közelebb megyünk, látható, hogy ez a sötét rész itt megvolt, ezért itt csak pöttyöztek utána egy kicsit, hogy élénkebb legyen, de itt mellette már csak töredékek voltak, amelyekről lehetett látni, hogy szervesen kapcsolódnak a képrészlethez, így ezeket függőleges vonalakkal jelezték, ám ugyanazzal a színnel. Tehát, ha közelről megvizsgáljuk a freskót, jól látszik, mi az, ami régi, és mi az, amit utólag pótoltak, de ugyanazzal a színnel, ezért optikailag az egész egységes képet mutat – vázolta Demeter Sándor Loránd a restaurálási munkálat részleteit.
Kívül is festett volt
A munkálatok során a templom falán régi falfestmények újabb töredékei is előkerültek, a bejárat fölött például egy felirat, amelyről a lelkész már egy 1700-as évekbeli jegyzőkönyvben korábban olvasott, ezért kérte a szakembereket, nézzék meg azon a helyen, mit találnak.
– Mózes könyvéből származó bibliai idézet került elő. Az áll az ajtó fölé felfestve, hogy „Bizony itt van ezen a helyen az úr, ez a ház az Úrnak háza, Mennynek kapuja” – mutatja a tiszteletes.
A szentélyben is előkerült egy töredék, de annak a restaurálásával most nem foglalkoznak, hiszen arra nem futja már a pályázati pénzből.
A külső falak is tartogattak meglepetéseket.
– Körbe megvizsgálták az egész templomot, falkutatást végeztek, és kiderült, hogy teljesen festett volt kívül is a templom. Az északi részen viszont már nem javasolják a restaurálást, mert annyira megrongálódtak a festmények. A déli részen, a bejárat mellett pedig töredékeket tudtak megmutatni, egy ablak mellett egy nagyon szép szegélyábrázolást, díszítést találtak, de sajnos csak ennyit – mondja a lelkipásztor.
Tőle tudjuk azt is, hogy márciusban még visszatérnek Derzsbe a restaurátorok, de március végéig be is fejezik a munkát, hiszen a Norvég Alap által támogatott teljes projekt április végéig meg is kell valósuljon. És ez nemcsak a freskók restaurálásából áll.
Szemlén őseink fegyverei, harci ruházata
Dávid Ferenc egyházalapító püspök halálának évfordulója mellett másik esemény is rendkívülivé tette a múlt vasárnapi istentiszteletet Derzsben: az Arany Griff Lovagrend hagyományőrző egyesület szabadharcos-avatást tartott, majd a vártemplom udvarán középkori harci ruházatot, fegyverek korhű mását mutatták be az érdeklődőknek. Mint kiderült, az egyesület 2012-ben alakult, és egyik célja a középkori székely hagyományok ápolása, a székely harcművészet felelevenítése és annak a közönség elé tárása. A most bemutatott tárgyak 5-6 éve zajló kutatómunkájuk eredménye: Székelyföldre jellemző, freskókon, kályhacsempéken látható illusztrációk, valamint írott források és helyi régészeti leletek alapján kiválasztott harcászati tárgyakat készítettek el korhű másolatban. Bemutattak például egy különleges formájú, hátrafelé csúcsosodó, nyitott arcrésű sisakot, amelyről ábrázolást csupán Erdélyben (többek között a derzsi templom freskóján), illetve Felvidéken találtak, és amelyről feltételezik, hogy kifejezetten a magyarok viselhették. Kardok, tőrök ellen védő sodronyvértezetet is mutattak, illetve ennek kibélelésére használt textilvértet, a gambesont, amely szintén látható a derzsi templom Szent Pál megtérését ábrázoló freskóján, vagy éppen a bögözi templom freskójáról mintázott, fölfelé kúposodó, kun sisakot, amihez hasonlókat a Szent Lászlót ábrázoló freskókon mindig a kunok viseltek.
De megnézhette a közönség azt a homokóra formájú, ötujjas páncélkesztyűt, amelyet a 14–15. század fordulóján viseltek a harcosok, és amilyen látható a derzsi templom falára festett, Szent László-legendát ábrázoló freskón a magyar király kezén, egy nehézvértezetet, amilyen ugyanezen a képen Szent László királyon is látható, de fegyvereket is, például ugyancsak freskókon látható, ívelt pengéjű kun szablyát, a kökösi hídnál végzett ásatások során talált és a sepsiszentgyörgyi múzeumban kiállított kard hiteles rekonstrukcióját, illetve az ugyancsak háromszéki Bölönben talált kard másolatát.
A szalonna mellett kiállítás
A Norvég Alaphoz benyújtott pályázatnak csak egyik részét képezte a freskók restaurálása, a másik része a derzsi vártemplomnak a turisztikai körforgásba való hatékonyabb bekapcsolását célozza.
– Együttműködést kötöttünk a szász evangélikus egyházzal, és összekötjük hálózatba a Világörökség részét képező hét vártemplomot. Derzs ugyanis nem egyedül képezi a világörökség részét, hanem hat szász vártemplommal együtt – emlékeztet Demeter Sándor Loránd.
Már e hónap végére elkészül az a kiadvány, amely ezt a hét vártemplomot mutatja be, az ezek környékén lévő szálláshelyekkel, elérhető programokkal úgy, hogy azok a turisták számára, akik erdélyi vártemplomokat kívánnak meglátogatni, egy csomagban elérhető legyen a helyek kínálata, látnivalói. Ezenkívül mind a hét templomban elhelyeznek egy-egy nagy térképet, amelyen be lesz jelölve a hét vártemplom, azok megközelítési lehetőségei, és lesz ennek a térképnek kis, zsebbe tehető változata is, amit a turisták magukkal vihetnek.
A derzsi vártemplom bástyáiban, azaz a bástyák azon részén, ahol a helybéliek nem tárolnak szalonnát, különböző kiállításokat kívánnak berendezni, itt lesz egy úgynevezett interkulturális tér is, ahol az említett hét vártemplommal lehet ismerkedni egy érintőképernyős pult segítségével is, és lesz vetítőterem, ahol Derzzsel kapcsolatos filmeket nézhetnek meg a látogatók.
– Két bástyának egy-egy részéről van szó tulajdonképpen, egy másikban pedig néprajzi jellegű tárgyak lesznek elhelyezve. A hambárok is némileg átalakulnak, ugyanis, ha bejön a látogató, ezután is csak hambárt fog látni, de ezek között lesznek kis szigetek, ahol egy-egy aprócska kiállítás lesz: például egy suszterszék asztallal, csizmával, néhány, a régi Derzset ábrázoló fehér-fekete fotóval – vázolja a terveket a lelkipásztor.
És bár a Norvég Alaphoz benyújtott pályázatnak nem része, mégis hozzá kapcsolódik majd azokból a fegyver- és harcászati tárgyakból álló kiállítás, amelyet az Arany Griff Lovagrend Egyesület múlt vasárnap bemutatott a derzsieknek. Ezek a tárgyak négynyelvű, magyarázó felirattal ellátva a kaputoronyban lesznek majd kiállítva, és az egyesület képviselői azt ígérték, hogy különböző programokat is szerveznek majd a tárlat köré.
– Ez a fegyverkiállítás azért lesz a kaputoronyban, mert ott még mindig megtalálható például a szuroköntő, illetve a torony mellett a gyilokjáró is, amin az egykori védők közlekedtek, tehát a templom egykori védővár szerepét is meg tudjuk eleveníteni egy ilyen hadtörténeti kiállítással – mondta a lelkész. – Jövő április végéig teljesen el kell készülnünk ennek a projektnek a megvalósításával. Reményeink szerint, mikor minden meglesz, jó kaland lesz majd az ideérkezőnek meglátogatni ezt a templomot, de az itthon élőnek is, hogy bejöhet, barangolhat, kutakodhat a bástyákban – tette hozzá Demeter Sándor Loránd.
Forró-Erős Gyöngyi
Ünnepi istentisztelet a megújult freskók alatt. Hajdani pompájukra emlékeztetnek[/caption]
Éppen az egyházalapító Dávid Ferenc püspökre emlékezett halála évfordulóján az unitárius egyház, mikor múlt vasárnap Derzsben jártunk. Az istentisztelet után Demeter Sándor Loránd lelkipásztor megmutatta nekünk a megújult falfestményeket.
– Kilencven százalékban elkészült a restaurálás, még kisebb munkálatok vannak hátra – mondja a lelkész, miközben végigvezet a templomon.
A restaurálást a marosvásárhelyi Pál Péter és Kiss Loránd vezette, ami azért is szerencsésnek mondható, mert a két szakember már 2007-től több ízben dolgozott ebben a templomban például a falképkutatásnál, a dokumentációk összeállításánál, kisebb felújítási munkálatoknál. Munkájuk nyomán mára már olyan élénk színekben pompáznak a középkori freskók, amilyenben még a feltáráskor sem lehetett látni, hiszen most azon túl, hogy letörölték a képekről a porréteget, stabilizálták a mozgó részeket és retusálták a színeket is.
– Mintát vettek a környezetből és ugyanazzal a színnel festették újra, tehát nem történt átfestés. Ha közelebb megyünk, látható, hogy ez a sötét rész itt megvolt, ezért itt csak pöttyöztek utána egy kicsit, hogy élénkebb legyen, de itt mellette már csak töredékek voltak, amelyekről lehetett látni, hogy szervesen kapcsolódnak a képrészlethez, így ezeket függőleges vonalakkal jelezték, ám ugyanazzal a színnel. Tehát, ha közelről megvizsgáljuk a freskót, jól látszik, mi az, ami régi, és mi az, amit utólag pótoltak, de ugyanazzal a színnel, ezért optikailag az egész egységes képet mutat – vázolta Demeter Sándor Loránd a restaurálási munkálat részleteit.
Kívül is festett volt
A munkálatok során a templom falán régi falfestmények újabb töredékei is előkerültek, a bejárat fölött például egy felirat, amelyről a lelkész már egy 1700-as évekbeli jegyzőkönyvben korábban olvasott, ezért kérte a szakembereket, nézzék meg azon a helyen, mit találnak.
– Mózes könyvéből származó bibliai idézet került elő. Az áll az ajtó fölé felfestve, hogy „Bizony itt van ezen a helyen az úr, ez a ház az Úrnak háza, Mennynek kapuja” – mutatja a tiszteletes.
A szentélyben is előkerült egy töredék, de annak a restaurálásával most nem foglalkoznak, hiszen arra nem futja már a pályázati pénzből.
A külső falak is tartogattak meglepetéseket.
– Körbe megvizsgálták az egész templomot, falkutatást végeztek, és kiderült, hogy teljesen festett volt kívül is a templom. Az északi részen viszont már nem javasolják a restaurálást, mert annyira megrongálódtak a festmények. A déli részen, a bejárat mellett pedig töredékeket tudtak megmutatni, egy ablak mellett egy nagyon szép szegélyábrázolást, díszítést találtak, de sajnos csak ennyit – mondja a lelkipásztor.
Tőle tudjuk azt is, hogy márciusban még visszatérnek Derzsbe a restaurátorok, de március végéig be is fejezik a munkát, hiszen a Norvég Alap által támogatott teljes projekt április végéig meg is kell valósuljon. És ez nemcsak a freskók restaurálásából áll.
Szemlén őseink fegyverei, harci ruházata
Dávid Ferenc egyházalapító püspök halálának évfordulója mellett másik esemény is rendkívülivé tette a múlt vasárnapi istentiszteletet Derzsben: az Arany Griff Lovagrend hagyományőrző egyesület szabadharcos-avatást tartott, majd a vártemplom udvarán középkori harci ruházatot, fegyverek korhű mását mutatták be az érdeklődőknek. Mint kiderült, az egyesület 2012-ben alakult, és egyik célja a középkori székely hagyományok ápolása, a székely harcművészet felelevenítése és annak a közönség elé tárása. A most bemutatott tárgyak 5-6 éve zajló kutatómunkájuk eredménye: Székelyföldre jellemző, freskókon, kályhacsempéken látható illusztrációk, valamint írott források és helyi régészeti leletek alapján kiválasztott harcászati tárgyakat készítettek el korhű másolatban. Bemutattak például egy különleges formájú, hátrafelé csúcsosodó, nyitott arcrésű sisakot, amelyről ábrázolást csupán Erdélyben (többek között a derzsi templom freskóján), illetve Felvidéken találtak, és amelyről feltételezik, hogy kifejezetten a magyarok viselhették. Kardok, tőrök ellen védő sodronyvértezetet is mutattak, illetve ennek kibélelésére használt textilvértet, a gambesont, amely szintén látható a derzsi templom Szent Pál megtérését ábrázoló freskóján, vagy éppen a bögözi templom freskójáról mintázott, fölfelé kúposodó, kun sisakot, amihez hasonlókat a Szent Lászlót ábrázoló freskókon mindig a kunok viseltek.
De megnézhette a közönség azt a homokóra formájú, ötujjas páncélkesztyűt, amelyet a 14–15. század fordulóján viseltek a harcosok, és amilyen látható a derzsi templom falára festett, Szent László-legendát ábrázoló freskón a magyar király kezén, egy nehézvértezetet, amilyen ugyanezen a képen Szent László királyon is látható, de fegyvereket is, például ugyancsak freskókon látható, ívelt pengéjű kun szablyát, a kökösi hídnál végzett ásatások során talált és a sepsiszentgyörgyi múzeumban kiállított kard hiteles rekonstrukcióját, illetve az ugyancsak háromszéki Bölönben talált kard másolatát.
A szalonna mellett kiállítás
A Norvég Alaphoz benyújtott pályázatnak csak egyik részét képezte a freskók restaurálása, a másik része a derzsi vártemplomnak a turisztikai körforgásba való hatékonyabb bekapcsolását célozza.
– Együttműködést kötöttünk a szász evangélikus egyházzal, és összekötjük hálózatba a Világörökség részét képező hét vártemplomot. Derzs ugyanis nem egyedül képezi a világörökség részét, hanem hat szász vártemplommal együtt – emlékeztet Demeter Sándor Loránd.
Már e hónap végére elkészül az a kiadvány, amely ezt a hét vártemplomot mutatja be, az ezek környékén lévő szálláshelyekkel, elérhető programokkal úgy, hogy azok a turisták számára, akik erdélyi vártemplomokat kívánnak meglátogatni, egy csomagban elérhető legyen a helyek kínálata, látnivalói. Ezenkívül mind a hét templomban elhelyeznek egy-egy nagy térképet, amelyen be lesz jelölve a hét vártemplom, azok megközelítési lehetőségei, és lesz ennek a térképnek kis, zsebbe tehető változata is, amit a turisták magukkal vihetnek.
A derzsi vártemplom bástyáiban, azaz a bástyák azon részén, ahol a helybéliek nem tárolnak szalonnát, különböző kiállításokat kívánnak berendezni, itt lesz egy úgynevezett interkulturális tér is, ahol az említett hét vártemplommal lehet ismerkedni egy érintőképernyős pult segítségével is, és lesz vetítőterem, ahol Derzzsel kapcsolatos filmeket nézhetnek meg a látogatók.
– Két bástyának egy-egy részéről van szó tulajdonképpen, egy másikban pedig néprajzi jellegű tárgyak lesznek elhelyezve. A hambárok is némileg átalakulnak, ugyanis, ha bejön a látogató, ezután is csak hambárt fog látni, de ezek között lesznek kis szigetek, ahol egy-egy aprócska kiállítás lesz: például egy suszterszék asztallal, csizmával, néhány, a régi Derzset ábrázoló fehér-fekete fotóval – vázolja a terveket a lelkipásztor.
És bár a Norvég Alaphoz benyújtott pályázatnak nem része, mégis hozzá kapcsolódik majd azokból a fegyver- és harcászati tárgyakból álló kiállítás, amelyet az Arany Griff Lovagrend Egyesület múlt vasárnap bemutatott a derzsieknek. Ezek a tárgyak négynyelvű, magyarázó felirattal ellátva a kaputoronyban lesznek majd kiállítva, és az egyesület képviselői azt ígérték, hogy különböző programokat is szerveznek majd a tárlat köré.
– Ez a fegyverkiállítás azért lesz a kaputoronyban, mert ott még mindig megtalálható például a szuroköntő, illetve a torony mellett a gyilokjáró is, amin az egykori védők közlekedtek, tehát a templom egykori védővár szerepét is meg tudjuk eleveníteni egy ilyen hadtörténeti kiállítással – mondta a lelkész. – Jövő április végéig teljesen el kell készülnünk ennek a projektnek a megvalósításával. Reményeink szerint, mikor minden meglesz, jó kaland lesz majd az ideérkezőnek meglátogatni ezt a templomot, de az itthon élőnek is, hogy bejöhet, barangolhat, kutakodhat a bástyákban – tette hozzá Demeter Sándor Loránd.
Forró-Erős Gyöngyi
_web.JPG)
