Megkezdődött a Kékiringó Nép­tánc­együttesnél is az új évad, de – mint ahogy vezetőjük, Both Aranka fogalmaz – igazából meg sem álltak a múlt tanév vége óta. Közel két évtizede tanulják néptáncainkat a gyerekek a szé­kelyudvarhelyi együttesben, tudásukat itthon és a határokon túl is megmutatták számtalanszor. Stabil, népes csoport kezd minden évadot a Kékiringó Néptáncegyüttesnél, ez idén sincs másképp – Úgy kezelem a csapatot, mint egy nagy család. Szeretgetem, pátyolgatom a gyerekeket, meghallgatom őket, ha arra van szükség, néha persze meg is regulázom, mert ez az élet rendje. Melléjük ülök a táncházban, mindig köztük vagyok. Talán ezért szeretnek ide járni – válaszolja az együttes vezetője, Both Aranka, amikor arról faggatom, hogy mi lehet a titka ennek a töretlen népszerűségnek. Sikeres fellépések, táborok közepette telt a nyár, a múlt hónapban pedig újraindultak a jó hangulatú néptáncfoglalkozások, próbák is. Edzőtáborokkal kezdődött a vakáció. Székelyvarságon voltak, friss levegőn, térerőmentes környezetben. A kisiskolások edzőtáborában már több a tánc, de a kézműves-tevékenységek sem maradnak el. A nagyobbak Lázárfalván edzőtáboroztak a vakáció végén, amely már eléggé kemény volt – ahogy az együttesvezető fogalmaz. Öt-hat éve szülőkből is alakult egy csoport, akik nem lépnek fel, hanem a tánc öröméért járnak a „kékiringós” foglalkozásokra, nekik is „jár” egy tábor Lázárfalván – mondta. A tánccsoport haladó tagjaival idén is részt vettek a kalotaszegi tánctáborban. – A tizenévesek nagyon jól beilleszkednek, megállják a helyüket a nemzetközi felnőtt táborban is. Sőt, arra is megkérnek a szervezők, hogy a táborzáró gálán székelyföldi táncokat mutassunk be, az idén felcsíkit jártunk. A részvételnek köszönhetően kalotaszegi táncrendekkel is gyarapodott a gyerekek tudása – közölte Both Aranka. Rengeteg fellépése volt a nyáron a Kékiringó Néptáncegyüttesnek, a városi és környékbeli rendezvényeken táncoltak, ahová csak hívják, igyekeznek mindenütt ott lenni. Az új évadban, az iskolakezdés után nem sokkal a Botorka Néptáncfesztivál következett, amelynek állandó résztvevője a Kékiringó Néptáncegyüttes. Október elején a magyarországi Izsákon léptek fel, a nevezetes Sárfehér Napokon, most hétvégén pedig az udvarhelyi Gereben, a Tamási Áron Gimnázium tánccsoportjának 25 éves születésnapjára szervezett gálán táncolnak. A Kékiringó Néptáncegyüttesnél nem toboroznak új tagokat. Both Aranka elmesélte, hogy a bővítés, utánpótlás kinevelése igazából úgy történik, hogy akinek kedve van, jár néptáncra (erre az iskolákban, a Cimbora Ház által szervezett foglalkozásokon, illetve a Kékiringó próbatermében is lehetőség nyílik), ha megtetszik neki, akkor marad. És ahogy bővül a tudása, úgy halad a szinteken felfelé, napközistől kisiskolás csoportig, aztán bekerülhet az utánpótlás-csapatba, és végül a haladók közé, de – húzta alá Aranka – az előrelépés a tudástól, nem annyira az életkortól függ. Napközisektől a táncos családokig 150 fő körül van a „kékiringó-család”. Az utánpótlás-csoport 22 tagú, az aktív fellépők pedig mintegy félszázan vannak – Az utóbbi csoportba az egyetemisták is visszajárnak, amikor csak tehetik – mondta Both Aranka. A székelyudvarhelyi néptánc­együttes már készül a decemberi hagyományos születésnapi gálaműsorra: idén 19 évet tölt a csapat, tavasszal meg nagykorúvá válik, azaz 18. alkalommal jelentkezik a Kékiringó Gyermek Néptáncfesztivál. – Van feladatunk bőven, de igazából mindennap kihívás. Ugyanis a Kékiringó Néptáncegyüttes nem egy adott tanintézmény tánccsoportja, hanem számtalan iskolából, napköziből járnak ide a gyerekek. Nincs háttérintézményünk, mi magunk vagyunk, és nem könnyű programot egyeztetni. Tehát a nagy kihívás az, hogy ilyen módon is fennmaradjunk, hogy ne veszítsem el a gyerekeket, s mindenki kedvvel jöjjön a foglalkozásokra – mondta. Továbbra is a Merkúr üzletház tánctermében zajlanak a próbák, a társtulajdonos Boros Csabának köszönhetően. Ugyanakkor az együttes vezetője pályázik, ahol csak lehet, hogy megteremtse a működésük anyagi hátterét. Támogatóik között van a Hargita Megye Tanácsa, a helyi önkormányzat, a Nemzeti Kulturális Alap, a Communitas Alapítvány, a Bethlen Gábor Alap, a MOL tehetségtámogató programja, legutóbb a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítványnál (SZKA) is sikerült támogatást elnyerni. – Támogatóink közül kiemelném a szülőket is. Mert ha ők nem biztatnák a gyerekeket, nem vállalnák, hogy hozzák-viszik a próbákra, minden alkalomra rendbe teszik a viseletet, kivasalják az ingeket, nem tartanánk itt. Nagyon hálás vagyok azért az áldozatvállalásért – hangsúlyozta Both Aranka. Asztalos Ágnes