Fókuszban a medve
Csomagolóanyagokat gyártó cégeket keresett fel, az udvarhelyszéki polgármesterekkel találkozott, illetve a magánerdészetek, közbirtokosságok és vadásztársulatok képviselőivel tárgyalt pénteken Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter. Minderről a sajtónak is beszámoltak.
Antal Lóránt szenátor és Bíró Barna Botond megyei alelnök kíséretében érkezett péntek délután a tárcavezető a székelyudvarhelyi szenátori irodába, ahol összefoglalta az udvarhelyszéki munkanap tapasztalatait, a sajtótájékoztatót Facebook oldalán élőben is közvetítették. Összességében a különböző helyszíneken a környezetvédelmi minisztérium szempontjából fontos kérdések, projektek, kihívások kerültek terítékre.
[caption id="attachment_128551" align="aligncenter" width="2016"] Ivóvíz, medvebaj, változások a műanyagfelhasználásban. Antal, Tánczos és Bíró Barna Botond Fotó: Asztalos Ágnes[/caption]
Szigorúbb ellenőrzés műanyag-ügyben
A székelyudvarhelyi Maxoll és az agyagfalvi Lutrix cégeket kereste fel Tánczos Barna, mindkét vállalkozás piacvezető a csomagolóanyaggyártásban. Az első országos viszonylatban is az élvonalba tartozik, csúcstechnológiával állítja elő termékeit, a második az újításban, a lebomló anyagok újrahasznosításában játszik vezető szerepet, környezetvédelmi szempontból mindkét cég példaértékű.
[caption id="attachment_128552" align="aligncenter" width="2048"] Csomagolástechnika felsőfokon. Miniszteri üzemlátogatás[/caption]
– Kényes területen tevékenykednek, hiszen – bár tiltott – a kereskedelemben még jelen vannak a káros műanyag csomagolóanyagok, például szatyrok, ami nem lojális konkurenciát jelent. Az ellenőrzés eddig tessék-lássék módon történt, ezen változtatni fogunk – fogalmazott a környezetvédelmi tárca vezetője.
Vízhálózatok és medve
Felsőboldogfalván találkoztak az udvarhelyszéki polgármesterekkel, ahol főleg a kistelepülések hiányzó ívóvíz- és szennyvízhálózatáról, a probléma megoldási lehetőségeiről tárgyaltak. Mint ismert, Románia ellen már évek óta kötelezettségszegési eljárást folytat az Európai Bizottság ezügyben, a kisebb települések tíz százaléka sem felel meg az előírásoknak. Tánczos Barna elmondta, hogy több kormányprogram is indul az infrastrukturális hiányosságok kezelésére, az általa vezetett minisztérium 200 millió eurót szán a vízhálózatok építésére.
[caption id="attachment_128553" align="aligncenter" width="960"] Támogatást ígért a miniszter. Polgármesterek mondták el gondjaikat[/caption]
Miközben Udvarhelyszéken tartózkodott Tánczos, meg is jelent a Hivatalos Közlönyben két miniszteri rendelet, amely a lakott területen garázdálkodó veszélyes medvék azonnali eltávolítását előíró sürgősségi kormányrendelet gyakorlatba ültetését egészíti ki. Így minden akadály elhárult a gyors beavatkozások elől – természetesen ez a kérdés is szerepelt a polgármesterekkel való beszélgetésen, akárcsak az erdészetek, közbirtokosságok és vadásztársulatok képviselőivel zajló találkozón.
Korszerű erdőgazdálkodás?
Utóbbiak esetében az erdőgazdálkodásban érvényesülő uniós tendenciákról is szó esett, az Európai Unió ugyanis egyre inkább a környezetvédelmi szerepet helyezi előtérbe az erdős területek esetében. Tánczos azért megjegyezte, hogy Romániában egyelőre nem lehet eltekinteni az erdőgazdálkodás gazdasági és szociális vetületeitől sem. A Sumal 2.0 faanyag-nyomkövető rendszerről is beszéltek – mint fogalmazott a miniszter – ennél hatékonyabb rendszer jelenleg nincs Európában. Hat hónap alatt több mint 900 ezer lekérdezést jegyeztek, azaz ennyi szállítmányt vizsgáltak át az illegális fakitermelés visszaszorítása érdekében, bár a rendszert még mindig ki lehet játszani.
– Még több ellenőrzésre van szükség, illetve a Sumal továbbfejlesztésére, amely például a kitermelések helyét is „tudja” majd monitorizálni – tette hozzá a tárcavezető.
Mennyi a medve?
Lapunk a medvepopuláció méretére kérdezett rá. Tánczos Barna elmondta, kétségtelen, hogy az elmúlt öt évben, a vadászati tilalom óta növekedett a medvepopuláció, és nagyon fontos az állomány szakszerű monitorizálása. A szaktárca két felmérési folyamatot indít el. Az egyik a klasszikus, régi, a vadásztársulások becslésén alapuló módszer, amely előkészítés alatt áll, a másik pedig korszerű tudományos vizsgálattal igyekszik képet nyújtani a barna medvék számáról.
– Uniós finanszírozásban genetikai vizsgálaton alapuló populációfelmérésről van szó, amely szintén előkészítés alatt áll, várhatóan jövő tavasszal el is kezdődhet a biológiai minták gyűjtése – közölte a politikus.
Két dolgot hangsúlyozott még a medve-kérdés kapcsán: elsőrendű fontosságú az emberélet védelme, illetve azt, hogy a prevenció fontosabb, mint a beavatkozás, ez utóbbi esetében is szükséges az állományváltozás szakszerű követése.
Asztalos Ágnes