Vasárnap délután még misére hívták a híveket, este a nagyidőt hirdették a harangok. Aztán elhallgattak. A villámcsapás okozta tűzben elpusztult a két évszázadosnál idősebb atyhai templom. Három harangja, minden kincse hamu lett. Reggel jött a hír: vasárnap este nagyidő volt, villám csapott a Korond községhez tartozó falu, Atyha katolikus templomába. Minden elpusztult. A szavak igazi értelmet a tragédia helyszínen nyertek. Néztük és nem bírtuk felfogni ésszel a látványt, ami fogadott. Kormos falak, fekete, szénné égett, még fanyar füstöt eregető tetőgerendák, talpunk alatt ropogó tetőcserepek, a földbe lassan felszívódó tűzoltóhab-foltok. A templomot körülvevő kőfalra támaszkodó, szomorú szemű emberek. Fáradt férfiak tettek-vettek az üszkös romok között, a korondi önkéntes tűzoltók autója a templom mellett piroslott. A délelőtti szürkeségben szinte bántotta a szemet a vörös színfolt. Egy korondi önkéntes tűzoltót szólítottunk meg, mondjon valamit. De ő csak lemondóan beleszívott a cigarettájába, elfordította fejét, és annyit válaszolt: ne faggassuk. Itt voltak, oltották a tüzet. Megtettek mindent, amit lehetett. Nagy tüzet, égő csűrt és házat már igen párat, de égő templomot még nem látott. [caption id="attachment_36185" align="aligncenter" width="800"] Elszenesedett gerendák, tetőlécek, berendezési tárgyak és üszkös törmelék a templomban. Megpróbáltatás és feladat (Fotó: Haáz Sándor)[/caption] Olyan szép volt, csodájára járt mindenki – Minden odalett, nem maradt itt semmi. A drága szép oltárunk, az orgona, a tető, a gyermekkori sok szép emlék. Minden, minden összeégett. Ki vagyunk készülve, az egész falu. Nem aludtunk egész éjjel. Egyik a másnak adta a hírt, hogy mi történt. Jött a falu népe, de már nem lehetett bemenni, úgy lángolt itt minden. Ablakon, ajtón jött a láng. Porrá égett minden. Hét tűzoltókocsi volt itt. Olyan szép volt ez a templom, mindenki csodájára járt. Most felújítva, központi fűtés benne. Ilyen templomunk többet soha nem lesz. Jaj, így megbüntetett minket a jó Isten, szomorú, szomorú – siratta az elpusztult templomot a falu szülötte, Deák Mária. Szász Júliáék közel laknak, elsőként érkeztek a lángokban álló istenházához. A fiatalasszony a szép vasárnap délutáni misét emlegeti, amikor „még olyan szépen prédikált a pap bácsi a templomban. Aztán este harangozott Árpi bácsi, mert amikor erősidő jő, mindig harangozott. Még a korondiak is azt mondták, a mi templomunk harangja a nagyidőben is hallatszik náluk”. „Plébános úr, jöjjön, a templomba ütött a villám!” – Csak a falak állnak itt, minden elégett. A padok, az oltár, az orgona – sorolta a szomorú leltárt ft. Adorján Imre plébános. Szemhunyásnyit nem aludt, arca, mint inge, szürke a fáradtságtól. Augusztus eleje óta szolgál a faluban, azután nevezték ki, hogy elődje, nt. Gergely Géza címzetes esperes januárban elhunyt. Nehezen kezdődik a szolgálat – ami történt, borzasztó. Ha van benne jó, csak annyi, hogy emberi élet, hál’ istennek, nem veszett oda a tűzben, megmenekült a templom mellett álló tanoda is. A kár így is felbecsülhetetlen. A templom szomszédságában levő papilak előtt hatalmas diófa áll. Pillanatra megálltunk, hogy árnyékából lefényképezzem a templomot. Szívszorító és szinte abszurd volt a látvány, ahogy a zöld faágak mint egy sátor borultak a mintegy 100 méterre levő csonka toronyra. – Nem tudjuk, hogy ez most milyen történet. A Jóistennek a terve? Figyelmezetés? Még nem tudjuk. Jöjjön, megmutatom, hogy mi maradt – kalauzolt a templom felé a megrendült főtisztelendő. Közben felidézte, hogy vasárnap ment minden a maga megszokott rendjén, délután szentmisét tartott a híveknek. A vihar este jött, és, ahogy máskor is tette, Máthé Árpád, a gondnok, félreverte a harangokat. Aztán nagy csattanást hallott, és a gondnok kiáltását, hogy „plébános úr, jöjjön, a templomba beleütött a villám!” Azonnal hívták a tűzoltókat és a gondnokkal ketten mentették, amit tudtak. Kelyhet, értékesebb dolgokat kaptak kézbe, de rengeteg érték elpusztult a tűzvészben. – Már annyira égett a templom, lángolt a gipszkarton mennyezet, a gerendák, és olyan sűrű volt a füst, hogy másodjára nem lehetett bemenni. Tönkrement a mellékoltár, főoltár, a Kolonics-orgona, a harangok megolvadtak. Elnémultak, egy darabig nem lesz, amit húzni. A láng alulról kapott be, a torony, mint egy kémény, úgy égett, hatalmas hő keletkezett benne, mint egy kohóban – számolt be a történésekről a főtisztelendő. [caption id="attachment_36186" align="aligncenter" width="614"] A toronyban megolvadtak a harangok. Megsemmisült értékek (Fotó: Lázár Emese)[/caption] „…dolna tiszteletére” Egy formátlan, összezsugorodott fekete fémdarab – ennyi maradt az atyhai templom védőszentje, Mária Magdolna tiszteletére felszentelt nagyharangból és a feliratból. Tehetetlenül, döbbenten állták körül, nézték a tűz nyomait takarító férfiak. – Mindennél jobban a harangot sajnálom, olyan szép nagy harang volt – jegyezte meg egyikük. – Volt a nagyharang, a második s a kicsi. A másodikot úgy hívtuk, hogy Szent Antal, mert aztot, amikor harangoztak, kiverték, hogy Szent-An-tal – toldta hozzá Nagy Dénes. Adorján plébánoshoz fordulva mondta, jófajta, a nyomorúságon is kacagni tudó székely góbésággal, hogy a romok eltakarítása után ejsze jó lesz minél hamarabb egy haranglábat építeni és egy kisebb csengettyűt venni, „legyen, ami harangozzon, mert azt sem fogják tudni, hogy meghaltunk”. „Tiszta cserefából volt az egész oszlop, tudni való volt, hogy sokáig fog égni. Kékes lánggal égett.” „Ki volt itt cserélve az egész gerendázat 2007-ben”. „A villany kialudt, s akkor Árpi kézzel kezdett harangozni”. „Amikor az első tűzoltókocsi megérkezett, már a torony égett.” „Én azt mondom, plébános úr, a villám egészen lecsapott, mert az oltár es égett, végetes végbe.” „Úgy olvadtak el a harangok, mint egy kohóban, akkora volt a toronyban a hőség.” „A torony mikor leesett, mondtam, a harangok el vannak olvadva.” – Egymás szavába vágva meséltek az emberek. Valaki megjegyezte, hogy Isten verése volt a villámcsapás, a tűzvész, de Adorján főtisztelendő nem értett egyet. – Ne vegyük úgy, de valamiképpen figyelmeztetés, hogy emberek, ne higgyétek el magatokat! Fogjatok össze! Sajnos, fogyunk minden téren, az összefogásban, az öntudatban, a falusfelek között is hűl az, ami össze kellene tartsa a közösséget. Lehet, hogy ez most egy ilyen figyelmeztetés: emberek, fogjatok össze! A Jóisten ezt ránk mérte, pillanatnyilag nehezen tudjuk ezt megérteni, de az Úristennek mindig van valami üzenete, ami jó irányba tereli a közösséget. Most van itt feladat, takarítani, és jön a tél, a tetőt valamivel be kell fedni, ne ázzanak a falak, ne romoljon az alap – biztatta szemmel láthatóan elkeseredett híveit a plébános. [caption id="attachment_36187" align="alignnone" width="300"] Fotó: Haáz Sándor[/caption] – Ha az Isten erőt és egészséget ad, megcsináljuk, mert a remény az megvan, az vesz el legkésőbben. Az volt a borzalmas, amikor láttuk a tűzben a tornyot. A legnehezebbet átvészeltük. A többihez az Isten ad erőt, és kerül megoldás – erősítette meg bizakodóan Hegedűs Ferenc. Ezzel a reménnyel búcsúztunk, indultunk hazafelé. Még nem értünk ki a nyeregben ülőként emlegetett falucskából, amikor szemerkélni kezdett az eső. Arra gondoltunk: amint a hívek a földön, úgy a mennybéli égiek is a 217 évig szolgáló, a 2016. szeptember 18-19-i tűzvészben elpusztult atyhai templomot siratják. S ha már elsiratták, erőt is adnak az atyhaiaknak, hogy templomukat újra felépítsék. És lesz új harang is, ami búcsúztatja a holtakat, hívja az élőket, távol tartja a viharfelhőket, és ha Atyhában megkondítják, Korondig fog hallatszani a hangja. [box type="shadow" ]Önkéntesek segítették a hivatásos tűzoltók munkáját A villámcsapás okozta tűzesetről szeptember 18-án, vasárnap 22 óra 11 perckor értesítették a tűzoltókat – tájékoztatott Alina Cio­bo­tariu, a Hargita Megyei Katasztrófavédelem szóvivője. A tűz oltásában a székelyudvarhelyi hivatásos tűzoltók három, a korondi, felsősófalvi és parajdi önkéntes alakulatok pedig 5-5 autóval vettek részt. A 13 hivatásos és 29 önkéntes tűzoltó hajnali három óráig dolgozott a helyszínen, de a templomot és a benne levő értékeket nem sikerült megmenteni. A kárfelmérés még tart, előzetes becslések szerint a tűzvész okozta anyagi kár értéke 380 ezer lej. [/box] Lázár Emese