Száraz lábbal fedezhető fel a Korond határában található Csiga-domb kis sziklaszorosa, amely helyüket változtató, pezsgő sós forrásokat és apró iszapvulkánokat is rejteget. A kilátóról kitárul a táj, a sóvidéki magaslatok veszik körbe a látogatót. A több tízezer éves forráskúptelep és az egykori aragonitkitermelő hely korszerű, kiépített tanösvénnyel várja a kirándulókat. [caption id="attachment_60914" align="aligncenter" width="1000"] Feltárul a sokszínű aragonit lelőhelye. Földrajzóra Korond határában[/caption] Lapunkban is megírtuk, hogy a Korond Turisztikai Egyesület a megyei tanács és a helyi önkormányzat, a testvértelepülés Szabadegyháza és magánvállalkozók támogatásával fogott bele a tanösvény elkészítésébe. A múlt héten megszervezett kalákával sikerült befejezni a munkát, amelynek során fából készült pallókat fektettek le, kilátót építettek, padokat, szemeteskukákat és információs pannókat állítottak fel, amelyeken háromnyelvű (magyar, román és angol) információkat talál a látogató a kis „geológiai park” érdekességeiről. A megvalósítást pénteken adták át a nagyközönségnek. Maga a 643 m magas Csiga-domb nincs messze az országúttól, Korond északi kijáratánál található, és a nemrég felújított Unicum sós fürdő előtt a parkoló autóknak is van hely. Rögtön a kis strand mellett kezdődik a tanösvény, amelynek végigjárásával felfedezhető az országszerte egyedülálló földtani védett terület, amelynek nemcsak tudományos jelentősége nagy, de számos érdekességet kínál a laikusnak is. Ez az aragonit bölcsője, ahol az 1900-as évek elejétől évtizedeken át tartott a kitermelés, az ásványt helyben fel is dolgozták, vázákat, gyertyatartókat, gyümölcsöstálakat készítettek belőle. Maga a korondi aragonit Bányai János geológus szerint a meszes lerakódások egy különleges fajtája, érdekessége, hogy a szokványostól eltérő módon, hideg, szénsavas, sós oldatból csapódik ki. Korond határában több helyen is található aragonit, a legnagyobb lelőhely a Csiga-dombi, ahol az egykori bányászat nyomán jól megfigyelhetők ma is az aragonit- és kalcittelérek, forráskövek, borsókövek, a mésztufa (travertin)-lerakódások. Ennek a forráskúptelepnek a kora 30–40 ezer évesre tehető az egyik kihelyezett információs tábla szerint. Fény derül arra is, hogy a Csiga-dombot felépítő források közül a leghosszabb életűnek a jelenlegi Unicum forrás bizonyult, amelynek a vizét száz évvel ezelőtt is a sós fürdő medencéjéhez használták. Bár akkor – a leírások szerint – sokkal nagyobb volt a hozama, mint ma. Az 1960-as években meggondolatlanul kezdtek robbantást alkalmazni az aragonit-bányászatban, amely károsan hatott a különleges telephelyre, a forrásból is jóval kevesebb víz folyik azóta. Egyébként a földtani rezervátum területén még számos kis, nagyon sós és egyéb elemeket is tartalmazó forrás található, sőt, van, amelyik a helyét is változtatja. A mintegy másfél hektáros terület a Korond Turisztikai Egyesületnek köszönhetően mostantól könnyedén bejárható, akár kihelyezett földrajzóráknak is ideális helyszíne lehet. Asztalos Ágnes