tiszta égbolt
kevés felhő
szórványos felhőzet
Aktuálpolitikai edzőtábort tartottak Zeteváralján
Aktuálpolitikai és társadalmi kérdésektől a változatos, készségfejlesztő műhelyfoglalkozásig meglehetősen színes program várta a MIÉRT és az RMDSZ ifjú politikusait a Zeteváralján – az EU-tábor utódjaként – második alkalommal megszervezett Edzőtáborban. Az előadásokon többek közt elhangzott: a készülő új közigazgatási törvénykönyv egyik fontos újdonsága lesz, hogy a jogosítványok kibocsátása átkerül a megyei önkormányzatok hatáskörébe.
[caption id="attachment_72999" align="aligncenter" width="618"]
Cseke Attila, Horváth Anna és Korodi Attila. Politikai tréning Fotó: Kocsis-Boldizsár János[/caption]
A hétvégi esemény csütörtök délután kezdődött és tegnap reggel ért véget. Lapunk a nyitónapon látogatott el a helyszínre. Amikor megérkeztünk, a zeteváralji táborban már javában zajlott az első, Köd előttem Kód utánam című panelbeszélgetés, amelyet Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke moderált.
Törvényes gondok
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője többek közt arról beszélt, hogy a közigazgatási törvénykönyv, valamint büntető és a büntetőeljárási törvénykönyvek cikkelyeit mindenki úgy értelmezi, ahogyan az számára kedvező, így fordulhat elő, hogy 6 millió embert engedély nélkül lehallgatnak, az érintettek saját igazságuk tudatában sem tudják bizonyítani ártatlanságukat. Szóvá tette az állami intézmények közötti titkos, ám azóta napvilágra került megállapodásokat, azaz a SRI, a DNA és az igazságszolgáltatási intézmények közötti összefonódást, amely szerinte megengedhetetlen egy jogállamban. Cseke Attila szenátor, az RMDSZ felsőházi frakcióvezetője a készülő törvénytervezetek vitáiba engedett betekintést. Elmondta: a magyarellenességet gyakran használják fegyverként az ellenzéki pártok. A készülő új közigazgatási törvénykönyvről pedig megtudhattuk: 18 különálló törvényt foglal magában. A szenátor elmondása szerint az RMDSZ javaslatára bekerült a törvénytervezetbe több kisebbségjogi előírás is. Többek közt magyarul is lehet majd kérést írni a prefektushoz, a helyi önkormányzatoknál pedig magyar nyelvű hivatalos formanyomtatványok kitöltésével is lehet majd ügyet intézni. Megjegyezte: a tervezet javított formájában „fényévekkel” jobb az eredeti változathoz képet, amelyet februárban kaptak meg a honatyák. A szenátor szerint abban „túlzott központosító törekvések voltak, a választott képviselők szerepe igencsak képletes lett volna, de a kisebbségi nyelvi jogok sem érvényesültek volna”.
A „nagy testvér” figyel
Szombaton Csoma Botond, a SRI a képviselőházi felügyelőbizottságának tagja tartott előadást a titkosszolgálatok működéséről, kifogásolva, hogy a SRI titkos megállapodást kötött az igazságszolgáltatási intézményekkel. A képviselő elmondta: 2005 és 2016 között összesen 311 ezer bírói engedélyt adtak ki lehallgatásra, egy nyomozás alkalmával azonban ez akár több embert is érinthet egyszerre, a lehallgatottak számát ezért több millióra becsülhetjük. Az elöljáró szerint a legfontosabb kérdés az, hogy miért tekintenek a titkosszolgálatok zsigerből nemzetbiztonsági veszélyként az erdélyi magyarságra.
– A nyomozás során a titkosszolgálat információt szolgáltatott az ügyésznek, de emellett a bíróság és a SRI között is együttműködési protokollum létezett. Ez utóbbi tükrében megkérdőjelezhető, hogy a bíróság minden esetben függetlenül hozta-e meg a döntését. Arra is következtethetünk, hogy a SRI nyomást gyakorolt az igazságszolgáltatásra és az ügyészségekre, hiszen az ügyésznek kötelessége volt jelentést tennie és beszámolnia arról, hogy miként használta fel a titkosszolgálatoktól kapott információkat – fejtette ki álláspontját a képviselő.
Tabu kérdésekről a fiatal politikusok
A tábor ugyanakkor nemcsak a „felnőtt” politikusok előadásairól szólt. Olteán Csongor, a MIÉRT elnöke a nyitónapon kérdésünkre elmondta: az idei tábor újdonsága, hogy olyan témákról beszélgetnek, amelyek tabunak számítanak olyannyira, hogy sem RMDSZ-es, sem MIÉRT-es berkekben nem foglalkoztak érdemben. Így többek közt a család fogalmáról, meleg-jogi kérdésekről tartottak beszélgetéseket. Szombat este „országos szájkaraté-bajnokságot” tartottak, ahol az RMDSZ jelentőségéről, a migrációról és a család fogalmáról vitatkoztak a fiatalok. Ezzel kettős céljuk volt, egyrészt a vitakört szerették volna újraéleszteni az ifjúsági szervezet berkeiben, másrészt arra voltak kíváncsiak, hogy az ifjak mit gondolnak a családról. Hozzáfűzte, a kérdésben nem várható, hogy akár az RMDSZ-ben, akár a MIÉRT-ben egységes álláspont alakuljon ki. Az előadásokon és vitafórumokon kívül műhelymunkákon és más csoportos foglalkozásokon pallérozódtak az ifjú politikusok. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke ugyanakkor kérdésünkre elmondta: az idei tábor abban is újszerű, hogy talán még soha nem állt ilyen közel aktuálpolitikai kérdésekhez. A nyitónapon az igazságügyi és közigazgatási törvények módosításáról, pénteken geopolitikáról, az önálló erdélyi magyar politizálás jövőjéről hangoztak el előadások, illetve román–magyar vitára is sor került Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Dan Tapalagă román újságíró, publicista között. Szombaton Kelemen Hunor, a szövetség elnöke az elmúlt évet értékelte az Edzőtáborban.
A politikus is ember, ezért táborozik
Megkérdeztünk szúrópróbaszerűen két fiatalt, hogy miért jó az ifjú politikusoknak, ha táboroznak. Mint kiderült, nagyjából ugyanazért, amiért más fesztiválokra is szívesen járnak a fiatalok. Szöllősi Tamás, a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) alelnöke saját bevallása szerint már nagyon készült erre az alkalomra, tavaly ugyanis nem tudott eljönni.
– Legfőképpen azért jöttem el, mert ez jó találkozási pont, év közben néha-néha látjuk egymást a barátainkkal, de ez a legjobb hely arra, hogy a MIÉRT-ben és az RMDSZ-ben dolgozó fiatalok találkozzanak. Jó a hangulat, jó emberek vannak itt, akik tudnak és szeretnek együtt dolgozni, ez nagyon fontos, azonkívül tanulok új dolgokat.
Vikárius Arany parlamenti tanácsos is a találkozás fontosságát nevezte a legfőbb indoknak, amiért érdemes részt venni a hasonló táborokban.
– Azért jövök el minden évben, mert Bukarestben dolgozok, ezért nagyon kevés alkalmam van arra, hogy az erdélyi kollégákkal találkozzak, bár telefonon tartjuk a kapcsolatot, személyes találkozásra nagyon ritkán van lehetőségünk. Ugyanakkor ez remek alkalom a tanulásra, itt nagyon jó műhelyfoglalkozások szoktak lenni, mindenki megtalálja a számára legkedvesebbet.
Cseke Attila, Horváth Anna és Korodi Attila. Politikai tréning Fotó: Kocsis-Boldizsár János[/caption]
A hétvégi esemény csütörtök délután kezdődött és tegnap reggel ért véget. Lapunk a nyitónapon látogatott el a helyszínre. Amikor megérkeztünk, a zeteváralji táborban már javában zajlott az első, Köd előttem Kód utánam című panelbeszélgetés, amelyet Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke moderált.
Törvényes gondok
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője többek közt arról beszélt, hogy a közigazgatási törvénykönyv, valamint büntető és a büntetőeljárási törvénykönyvek cikkelyeit mindenki úgy értelmezi, ahogyan az számára kedvező, így fordulhat elő, hogy 6 millió embert engedély nélkül lehallgatnak, az érintettek saját igazságuk tudatában sem tudják bizonyítani ártatlanságukat. Szóvá tette az állami intézmények közötti titkos, ám azóta napvilágra került megállapodásokat, azaz a SRI, a DNA és az igazságszolgáltatási intézmények közötti összefonódást, amely szerinte megengedhetetlen egy jogállamban. Cseke Attila szenátor, az RMDSZ felsőházi frakcióvezetője a készülő törvénytervezetek vitáiba engedett betekintést. Elmondta: a magyarellenességet gyakran használják fegyverként az ellenzéki pártok. A készülő új közigazgatási törvénykönyvről pedig megtudhattuk: 18 különálló törvényt foglal magában. A szenátor elmondása szerint az RMDSZ javaslatára bekerült a törvénytervezetbe több kisebbségjogi előírás is. Többek közt magyarul is lehet majd kérést írni a prefektushoz, a helyi önkormányzatoknál pedig magyar nyelvű hivatalos formanyomtatványok kitöltésével is lehet majd ügyet intézni. Megjegyezte: a tervezet javított formájában „fényévekkel” jobb az eredeti változathoz képet, amelyet februárban kaptak meg a honatyák. A szenátor szerint abban „túlzott központosító törekvések voltak, a választott képviselők szerepe igencsak képletes lett volna, de a kisebbségi nyelvi jogok sem érvényesültek volna”.
A „nagy testvér” figyel
Szombaton Csoma Botond, a SRI a képviselőházi felügyelőbizottságának tagja tartott előadást a titkosszolgálatok működéséről, kifogásolva, hogy a SRI titkos megállapodást kötött az igazságszolgáltatási intézményekkel. A képviselő elmondta: 2005 és 2016 között összesen 311 ezer bírói engedélyt adtak ki lehallgatásra, egy nyomozás alkalmával azonban ez akár több embert is érinthet egyszerre, a lehallgatottak számát ezért több millióra becsülhetjük. Az elöljáró szerint a legfontosabb kérdés az, hogy miért tekintenek a titkosszolgálatok zsigerből nemzetbiztonsági veszélyként az erdélyi magyarságra.
– A nyomozás során a titkosszolgálat információt szolgáltatott az ügyésznek, de emellett a bíróság és a SRI között is együttműködési protokollum létezett. Ez utóbbi tükrében megkérdőjelezhető, hogy a bíróság minden esetben függetlenül hozta-e meg a döntését. Arra is következtethetünk, hogy a SRI nyomást gyakorolt az igazságszolgáltatásra és az ügyészségekre, hiszen az ügyésznek kötelessége volt jelentést tennie és beszámolnia arról, hogy miként használta fel a titkosszolgálatoktól kapott információkat – fejtette ki álláspontját a képviselő.
Tabu kérdésekről a fiatal politikusok
A tábor ugyanakkor nemcsak a „felnőtt” politikusok előadásairól szólt. Olteán Csongor, a MIÉRT elnöke a nyitónapon kérdésünkre elmondta: az idei tábor újdonsága, hogy olyan témákról beszélgetnek, amelyek tabunak számítanak olyannyira, hogy sem RMDSZ-es, sem MIÉRT-es berkekben nem foglalkoztak érdemben. Így többek közt a család fogalmáról, meleg-jogi kérdésekről tartottak beszélgetéseket. Szombat este „országos szájkaraté-bajnokságot” tartottak, ahol az RMDSZ jelentőségéről, a migrációról és a család fogalmáról vitatkoztak a fiatalok. Ezzel kettős céljuk volt, egyrészt a vitakört szerették volna újraéleszteni az ifjúsági szervezet berkeiben, másrészt arra voltak kíváncsiak, hogy az ifjak mit gondolnak a családról. Hozzáfűzte, a kérdésben nem várható, hogy akár az RMDSZ-ben, akár a MIÉRT-ben egységes álláspont alakuljon ki. Az előadásokon és vitafórumokon kívül műhelymunkákon és más csoportos foglalkozásokon pallérozódtak az ifjú politikusok. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke ugyanakkor kérdésünkre elmondta: az idei tábor abban is újszerű, hogy talán még soha nem állt ilyen közel aktuálpolitikai kérdésekhez. A nyitónapon az igazságügyi és közigazgatási törvények módosításáról, pénteken geopolitikáról, az önálló erdélyi magyar politizálás jövőjéről hangoztak el előadások, illetve román–magyar vitára is sor került Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Dan Tapalagă román újságíró, publicista között. Szombaton Kelemen Hunor, a szövetség elnöke az elmúlt évet értékelte az Edzőtáborban.
A politikus is ember, ezért táborozik
Megkérdeztünk szúrópróbaszerűen két fiatalt, hogy miért jó az ifjú politikusoknak, ha táboroznak. Mint kiderült, nagyjából ugyanazért, amiért más fesztiválokra is szívesen járnak a fiatalok. Szöllősi Tamás, a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) alelnöke saját bevallása szerint már nagyon készült erre az alkalomra, tavaly ugyanis nem tudott eljönni.
– Legfőképpen azért jöttem el, mert ez jó találkozási pont, év közben néha-néha látjuk egymást a barátainkkal, de ez a legjobb hely arra, hogy a MIÉRT-ben és az RMDSZ-ben dolgozó fiatalok találkozzanak. Jó a hangulat, jó emberek vannak itt, akik tudnak és szeretnek együtt dolgozni, ez nagyon fontos, azonkívül tanulok új dolgokat.
Vikárius Arany parlamenti tanácsos is a találkozás fontosságát nevezte a legfőbb indoknak, amiért érdemes részt venni a hasonló táborokban.
– Azért jövök el minden évben, mert Bukarestben dolgozok, ezért nagyon kevés alkalmam van arra, hogy az erdélyi kollégákkal találkozzak, bár telefonon tartjuk a kapcsolatot, személyes találkozásra nagyon ritkán van lehetőségünk. Ugyanakkor ez remek alkalom a tanulásra, itt nagyon jó műhelyfoglalkozások szoktak lenni, mindenki megtalálja a számára legkedvesebbet.
Markó a transzszilvanista politikáról
1989 után az RMDSZ-nek hosszú elvi viták nyomán sikerült nemcsak a kultúrában, de a politikában is érvényesíteni a Kós Károly Kiáltó szavában kijelölt irányt: azt, hogy az erdélyi magyarságnak egységes politikát, egységes szervezetben való politizálást kell folytatnia, de sikerült, a szintén a Kiáltó szóban megfogalmazott másik célt is elérni: megteremteni az autonómia egyes elemeit – jelentette ki Markó Béla pénteken, Zeteváralján tartott előadásában.
Mint mondta, a transzszilvanizmus gondolata nem új keletű: már a XIX. században is sokan úgy gondolták, hogy Erdély sajátos régió, amely sajátos megoldásokat igényel, a későbbi magyar politika azonban már nem ismerte fel ezen társadalmi, politikai, nyelvi sajátosságok érvényesítésének szükségességét. A Kós Károly Kiáltó szava viszont már tételesen megfogalmazta, hogy Erdély sajátos entitás: a nemzet többi részétől elszakított erdélyi magyarság olyan sajátos kihívásokkal szembesül, amely sajátos megoldásokat igényel annak érdekében, hogy önálló közösségi életet építsen ki a maga számára. Ez az önállóság akkoriban azonban csak kulturális, művészeti téren érvényesült, a politikai egységet nem sikerült megvalósítani – erre csupán 1989 után nyílt lehetőség – mutatott rá. Markó Béla szerint ennek a sajátos politikának másik fontos elve, hogy meg kell őriznie egységét és önállóságát a román és az anyaországi politikával szemben is.
– A transzszilvanista politikának azonban vannak alternatívái is – hívta fel a figyelmet. – Az egyik, amelyet maga Johannis államelnök képvisel, miszerint tulajdonképpen mindannyian románok vagyunk, csak azon belül vagyunk másak. Ez számunkra elfogadhatatlan – szögezte le, hozzátéve, a transzszilvanizmus másik helytelen alternatívája a magyarországi integráció rossz lehetősége, ami, úgy véli, a nemzeti együttlét, a nemzeti egység rossz értelmezéséből fakadhat.
– Sokan úgy képzelik, hogy nekünk a magyarországi oktatási, kulturális rendszerbe kell integrálódnunk: kapcsolódni kell oda is, de integrálódni nem. Nekünk a magyar nemzeti egységesülést is úgy kell elképzelnünk, hogy politikai, kulturális szempontból meg kell őriznünk önállóságunkat – szögezte le előadásában Markó Béla.
Kiss Előd-Gergely
.jpg)
.jpg)
