A vállalkozók és a tanintézmények összefogásával tavaly a megyében Székelyudvarhelyen indultak el az első duális szakiskolai osztályok. Sok egyeztetés előzte meg a startot, nagy volt a lendület és a bizakodás, egy év elteltével viszont felemás a kép. Néhány cég kilépett, a tavalyi négy helyett idén csak két szakra lehetett jelentkezni, és azokon is kevesebb helyre. [caption id="attachment_77356" align="aligncenter" width="1000"] A pincérek a legtöbb cégnél beváltak. Fejlődnie kell nemcsak a humánerőforrásnak, hanem a szemléletnek is Fotó: László F. Csaba[/caption] A2017–2018-as tanévben 20 hellyel indult duális szakiskolai oktatás a Bányai János Szakközépiskolában. Tíz fiatal mechanika szakon, tíz pedig faipari szakon kezdte el az újszerű képzést. Az idei tanévben már csak a tíz mechanikás gyerek maradt a duális szakoktatásban, mert a két faipari cég (Zetam Kft. és a Famos Rt.) kivonult a kezdeményezésből. Ezek a tanulók hagyományos formában folytatják tanulmányaikat, új helyeket nem hirdettek. Ugyanakkor a fémipari cégek (Matplast Rt., Nyko és Prospero Technik Kft.) az új tanévben már nem vállalták a részvételt, így a Bányai János Szakközépiskolában mechanika szakon sem lehetett duális helyekre jelentkezni. Elzárkóznak a nagyok A tanintézmény igazgatója, Szakács Paál István úgy véli, hogy elsősorban anyagi nehézségek miatt bicsaklott meg az együttműködés. Az iskola megpróbált más cégeket keresni, akik beszállnának a programba, de egyelőre nem találtak olyanokat, amelyek vállalnák annak a plusz 200 lejnek a kifizetését, ami az állami juttatás mellett jár a duális oktatásban részt vevő diákoknak. Szakács Paál István elmondta: elsősorban azt nehezményezik, hogy azokra a hetekre, hónapokra is fizetniük kell, amikor a cég közelébe sem mennek a tanulók. Néhány vállalkozással még folynak a tárgyalások, de ha meg is köttetik az egyezség, az már biztos, hogy legfeljebb csak a tényleges gyakorlattal töltött időszakért fognak fizetni – árulta el az igazgató. Az említett tanintézményben textil szakon is zajlik szakképzés, de Szakács Paál Istvántól megtudtuk, hogy a nagy székelyudvarhelyi textilipari gyárak teljes mértékben elzárkóznak a duális szakoktatástól. – Miért fizessenek azért, amit úgyis megkapnak? A hagyományos szakiskolába járó diákjaink náluk gyakorlatoznak, a havi plusz 200 lejes juttatás nélkül – jegyezte meg az igazgató. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a faipari cégeknek sem jött be az újdonság, a gépiparban pedig talán nagyobb a munkaerőhiány, vagy éppen nyitottabb a vállalkozó – vélekedett Szakács Paál. Külföldön más Hogy mi a baj a duális szakoktatással? Az anyagi terhek mellett a cégvezetők egyértelműen a kiszámíthatóság, a lojalitás hiányát jelölték meg. Mint fogalmaztak: ők kiképzik a gyereket, de a törvényes szabályozás szerint semmiféle szerződést alá nem írnak, amely legalább arra kötelezné a tanulót, hogy az oktatásért cserébe még néhány évet a cégnél maradjon. Olyan is van, hogy elvégzi az iskolát, és 50 lejjel magasabb bérért azonnal átmegy a másik céghez, ha egyáltalán itthon marad a fiatal – mondják. A Bányai János Szakközépiskola igazgatója még azt is megemlítette, hogy adott esetben nem is tanulnak meg minden fázist egy szakmán belül, mert az adott cég egy-két munkafolyamatra specializálódott. Szakács Paál István a szakoktatás jövőjét a komoly, korszerű iskolai műhelyek kialakításában látja, ahol alaposan el lehet sajátítani egy szakmát. A vendéglátó szakon derűsebb az összkép A Kós Károly Szakközépiskolában is kevesebb hellyel hirdettek a jelenlegi tanévre duális formában zajló pincér- és szakácsképzést, egy vendéglátóipari egység itt is visszalépett (bár az elkezdett munkát, azaz a mostani másodévesek képzését folytatja a Petőfi Panzió és Étterem). Tíz-tíz helyet hirdettek meg a nyáron, ezek már az első körben be is teltek, a tanulók a Park Étteremben, a Gondűzőben, a Küküllő Szállodában és a Septimiában sajátíthatják el a szakmát. Végh Jenő iskolaigazgató természetes folyamatnak látja a csökkenést, hiszen – mint fogalmazott – kisvárosban élünk, hamar telítődnek a munkahelyek. Az intézményvezető szerint az iskolának is, a szakmai képzésnek is jó a duális formában zajló szakoktatás, több pozitív hozadéka is van. Egyrészt a vállalkozók által fizetett juttatás miatt anyagilag vonzóbb a hagyományos szakoktatásnál, ennek eredményeképp nagyobb a szelekció is, azaz a legrátermettebb fiatalok kerülnek be a képzésbe. Másrészt a magánvállalkozókkal közös feladatvállalásról, közös felelősségről van szó, amikor mindenkinek érdeke, hogy jó legyen a szakképzés. Így kikerülhető az egymás hibáztatása a jövendő munkaerő felkészültségére vonatkozóan. – Ugyanakkor a cégek által nyújtott ösztöndíj egyfajta „megszorítással” is jár, hiszen hiányzások esetén elesnek a pénztől a diákok. Ez a tény pedig nagyobb fegyelemhez vezet – közölte Végh Jenő. A Kós Károly Szakközépiskola igazgatója elmondta azt is, hogy az első tanév alatt összecsiszolódtak a gazdasági egységek vezetőivel, rendszeresen átbeszélték a problémákat. A duális szakoktatás jövőjére vonatkozóan hangsúlyozta: ciklusban kell gondolkodni. Azaz meg kell várni, hogy végezzen az elsőként induló osztály, akkor látszik majd meg a munka eredménye, amikor a 3 éves szakképzés után kikerülnek a fiatalok a munkaerőpiacra. Folyamatban kell látni Az első tanévet pozitívan értékeli Nagy György is, az Ud­var­helyszéki Kis- és Közepes Vállalkozások Szövetségének (UKKSZ) elnöke is. A vállalkozói szövetség jelentős szerepet vállalt abban, hogy megteremtse a duális szakoktatás feltételeit a városban. Nagy György ugyanakkor az egyik gyakorlati képzést felvállaló vendéglátóipari egység tulajdonosa is. – Úgy látom, hogy a diákok megtalálták helyüket az egységekben, a vállalkozók is kitapasztalták, hogyan tudjanak úgy foglalkozni velük, hogy tanuljanak is, de esetleg még „hasznot is hozzanak” az étteremnek, ahol gyakorlatoznak – fogalmazott, majd hozzátette, hogy elégedett a tanulókkal, egy év alatt sokat ügyesedtek, magabiztosabbakká váltak. Mint fentebb már írtuk, ennek ellenére a tavalyi induláshoz képest kevesebb a hely, kevesebb a részt vevő vállalkozó a duális képzésben. Nagy szerint ennek egyik oka az, hogy kisebb létszámú csoportokkal jobban lehet foglalkozni, másrészt a kifizetett ösztöndíjak összege sem kevés, ezért csak minimális létszámmal indították el a duális képzést. – Voltak, akik fél év után úgy látták, hogy nincs jövője ennek az oktatási formának, és eldöntötték, hogy nem viszik tovább. Voltak továbbá, akiket elijesztett, hogy a diákokat nem is látták és mégis fizetniük kellett. De tudni kell, hogy első évben kevesebb, második évben több, míg a harmadik évben még több a gyakorlati idő, amikor a diákok a cégeknél dolgoznak. Úgy vélem, hogy akik kiszálltak, kissé elsiették a dolgot – részletezte az UKKSZ elnöke. A vállalkozói szövetség elnöke egyértelműen kihívásnak tartja a szakoktatás reformját, és úgy véli, hogy megvan a maga folyamata a képzésnek, tehát egy-két évnek még el kell telnie, hogy kiderüljön: hasznosítható-e ilyen formában a szakoktatás vagy nem. – A mérleg megvonásával még várnék, ha most adnánk fel, az olyan lenne, mintha egy futó a táv egyharmadánál hagyná abba, akkor, amikor a holtponton még át sem esett – fogalmazott Nagy György. A vállalkozók anyagi tehervállalására reagálva pedig azt mondta: el kell engedni azt a gondolatot, hogy „én fizetek, s akkor majd nálam is dolgozik a diák”. – Úgy érzem, nem vagyunk olyan helyzetben, hogy megkerülhessük az áldozathozatalt. Ez a mostani időszak részünkről erről szól, és gondoskodnunk kell arról, hogy a jövő szakembereit jól neveljük – fogalmazott az UKKSZ-elnök. Fő a jó kommunikáció Az idén kezdő pincér- és szakácstanoncok még a folyamat legelején vannak, de azt már tudják, hogy melyik étteremben gyakorlatoznak. A másodévesek elégedettsége pedig változó. Van, aki teljes mértékben elégedett, mert a „munkahelyén” kedvesek, segítőkészek a vezetők és a dolgozók is, de néhányan halk panaszokat is megfogalmaztak, ezek főleg egyes „kollégák” megalázó viselkedésére vonatkozott. A vállalkozóktól járó juttatás kifizetésével is elégedetlenkedtek a fiatalok. A másodéves szakiskolások osztályfőnöke, Vass Levente szerint ma már zökkenőmentesen zajlik a képzés. – Az első évben nagyon sok szervezést igényelt, de idénre már kialakult a kellő rálátásunk az egész folyamatra, és könnyebben indult minden – mondta. A tapasztalatok alapján levonható a következtetés, hogy adott munkahelyen a beilleszkedés időt igényel, ugyanakkor a hatékony kommunikációnak és feltételeinek kialakítása talán a legfontosabb. A pedagógus megemlítette, hogy volt olyan, amikor az ingázó gyerek késő estébe nyúló program esetén félt szólni, hogy nem lesz, amivel hazamenjen. – Dolgozunk ezen a problémán, biztatjuk a gyerekeket, hogy bátrabbak legyenek. Gyakorlatozó helyenként külön Facebook-cso­portot is létrehoztunk, ahol mindent meg lehet beszélni, hogy gördülékenyebb legyen a felek között a kommunikáció – közölte az osztályfőnök. Asztalos Ágnes